Magyarországon drága mulatság a mulatság, de a puszta túlélés is
2022-ben a szolgáltatások átlagosan 7,1 százalékkal drágultak, ám mivel ezek relatíve kis részt képviselnek a teljes inflációs mutató kiszámolásakor használatos fogyasztói kosárban, a teljes inflációhoz mindössze 1,8 százalékponttal járultak hozzá – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói árak 2022-es alakulását bemutató Helyzetkép című jelentéséből.
Emlékeztetőül: a teljes inflációs mutató tavaly éves átlagban 14,5 százalék volt, az áremelkedés üteme év elején még visszafogott volt, legalábbis az év végéhez képest, decemberre elérte a 24,5 százalékot.
Az inflációs görbén egyébként elég jól látszik, hogy a kormány nem mond igazat, amikor „szankciós inflációt” emleget, a háború februárban tört ki, az Európai Unió csak ezután vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, miközben az infláció már év elején is messze meghaladta a jegybank inflációs célját, ami 3 százalék, +/- 1 százalékpont.
Nemhogy üdülni, de mozizni is drága mulatság lett
Ugyan a szolgáltatások inflációja átlagosan nem volt túl nagy – messze elmaradt az élelmiszerek 26 százalékos drágulásától – az átlagon belül egyes szolgáltatások ára drasztikusan emelkedett tavaly. Mint például a belföldi üdülés és a házon kívüli étkezés. Mondhatni: drága mulatság lett a mulatság, egy egyszerű éttermi vacsora vagy a nyaralás miatt sokkal mélyebben a zsebébe kellett nyúlnia a lakosságnak.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldását követő első évben a szektort élénk kereslet jellemezte, a nyári szezon fogyasztását még nem befolyásolta érdemben a lassuló és őszre csökkenőbe forduló reálbér-dinamika – magyarázza a KSH. A kedvező kereslet lehetőséget teremtett a szolgáltatók emelkedő költségeinek nagyarányú áthárítására, vagyis mivel volt kereslet, a vállalkozásoknak volt alkalmuk árat emelni.
A költségemelkedés hátterében meghatározóan a 2021 óta tapasztalható, többszörösére emelkedő energiaárak állnak, amelyek az üzemeltetéssel összefüggő rezsiköltségek drasztikus emelkedését vonták magukkal.
A drágulásban szerepet játszottak még a járvány alatt kiesett bevételek és a felhalmozódott adósságok visszatermelése miatt megvalósuló áremelések is.
A nyersanyag-, valamint az élelmiszerárak erőteljes emelkedésének és
az ágazatot sújtó munkaerőhiányból adódó magasabb bérigények hatását a szállásadók és a vendéglátók szintén beépítették áraikba.
Annak sem volt könnyű dolga, aki csak uszodába vagy moziba vágyott.
Itt a jelentős áremelések okai hasonlóak, mint az üdülőhelyeknél, éttermeknél. A KSH szerint kiegészülve azzal, hogy az alternatív energiaforrások kiépítésével kapcsolatos beruházások szintén árfelhajtó tényezőként érvényesültek. A fürdőszolgáltatások és mozibelépők árát ezért a korábbi években megszokottnál jóval dinamikusabb – egyes esetekben a szolgáltatásokra kevésbé jellemző módon az általános inflációs rátát meghaladó – emelés jellemezte.
Csak nehogy elromoljon bármi, vagy közlekedni kelljen
Egyébként nem csak a mulatság lett drága mulatság, sok, az alapvető életvitelhez kapcsolódó szolgáltatás is jelentősen megdrágult. Olyasmikről van szó, mint a ház körüli javítási munkák, a háztartási gépek vagy az autók javítása. © Túry Gergely
A drágulás hátterében meghatározóan a – korábbi évek munkaerőpiacát is jellemző – szakképzett munkaerő hiánya és az általános inflációs környezet által generált megnövekedett bérigény állt – írja magyarázatában a statisztikai hivatal. Az alapanyag-ellátási problémák és az ezzel kapcsolatos logisztikai költségek emelkedése fokozódott az orosz‒ukrán háború kirobbanását követően, ami tovább drágította a szükséges alkatrészek beszerzési árát, hozzájárulva ezáltal a szolgáltatói terhek növekedéséhez.
Az év második felében a kisadózók vállalkozására vonatkozó adójogszabályok módosításából adódó költségterheket szintén érvényesítették áraikban egyes szolgáltatók
– írja a KSH. A kormány tavaly nyáron, váratlanul és lényegében felkészülési idő nélkül nyírta ki a rendkívül kedvező kata adónemet, az ezt alkalmazó vállalkozások, vállalkozók nagy részét több adminisztrációval és magasabb adófizetési kötelezettséggel járó adónemekbe kényszerítve. Ők a magasabb költségeket beépítették az áraikba, vagyis végső soron a kormány a kata kinyírásával az amúgy is vágtató inflációt fűtötte.
Szintén jelentősen megdrágultak a közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások, bár ez a folyamat már 2021 közepén elindult. Egyre drágább lett taxizni, de a saját jogosítvány megszerzésének költségei is rohamosan emelkedtek.
A parkolási díjak – főként a fővárosi díjszabás módosítása következtében – az inflációt jelentősen meghaladva drágultak. A járműüzemanyagok piaci ára az év első felében meredeken emelkedett, így azon szolgáltatók, akik számára a hatósági áron megállapított üzemanyag megvásárlása nem volt lehetséges, kiadásaik jelentős növekedésével számolhattak. A növekvő biztosítási és karbantartási díjak, a járműüzemanyagok áralakulását jellemző bizonytalanság és a hatósági árakra vonatkozó szabályozás kivezetésének prognosztizálásával számolva, a fővárosi és a vidéki taxiszolgáltatók is infláció feletti mértékben emelték a sok esetben több éve már lényegében változatlan díjaikat – írja a KSH.
Európa-bajnok infláció
A kormány igyekszik az inflációt a szankciókra fogni, ám mind a mai napig adós annak magyarázatával, miért éppen Magyarországot sújtja kiemelkedően a „szankciós infláció”. A hazai infláció messze meghaladta az uniós átlagot, a teljes inflációs mutatót nézve, és az egyes fogyasztási főcsoportokat nézve is.
A magas hazai inflációra különösebb magyarázatot a KSH sem ad, annyit elismerve, hogy
a hazai áremelkedés mögött országspecifikus okok is húzódnak.
A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások esetében a tavalyi év folyamán Európa-szerte megfigyelhető volt a járvány enyhülésével felfutó kereslet, az elmaradt bevételek pótlására való törekvés, valamint a növekvő költségek árakra gyakorolt hatása, ezek azonban kisebb mértékben emelték az árakat az unióban, mint hazánkban.
A balti államok mögött a magyar infláció volt a negyedik legmagasabb a rangsorban. A közép-európai tagállamok többségében – így hazánkban is – jelentős, 10 százalékot meghaladó mértékű áremelkedés történt. A nyugat-európai térséget alapvetően alacsonyabb infláció jellemezte. Az Európai Unió nyugati és keleti országai közötti inflációs különbséget részben az utóbbi országcsoport Oroszországból származó energiaimportnak való nagyobb kitettsége is magyarázza.
Itt azért érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon az inflációs pálya lefutása – mármint felfutása – eltér a régiós országokétól. Magyarországon az infláció valamivel később kezdett felgyorsulni, cserébe miközben más országokban már tetőzött vagy mérséklődésnek indult, itt még gyorsult, az év végére megszerezve az Európa-bajnoki címet.
Ebben jó eséllyel szerepet játszanak a magyar kormány intézkedései, az árstopok egy ideig még mérsékelhették az infláció gyorsulását, utána azonban nemhogy mérsékelték volna, de fűtötték (utóbbit nem mi állítjuk, hanem a jegybank). Szintén inflációnövelő hatása volt Magyarországon a választások előtti pénzszórásnak (gyerekesek adóvisszatérítése, 13. havi nyugdíj), mivel a háztartásoknak juttatott plusz jövedelmek plusz vásárlóerőt jelentettek, vagyis teret nyitottak a vállalkozások számára az áremelésekhez.
Az eltérő lefutásnak – felfutásnak – köszönhetően nagyon valószínű, hogy a magyarországi infláció 2023-ban már éves átlagban is Európa-bajnok lesz.
Idén reálbér-csökkenés várható
A KSH több grafikonnál is megjegyzi, hogy a magas inflációban szerepet játszott a (szak)munkaerőhiány, a vállalkozásokat terhelő béremelési kényszer. A statisztikai hivatal nem használja az „ár-bér spirál” kifejezést, ettől függetlenül nyugodtan kijelenthető, hogy – még ha nem is túl erősen – ez a jelenség működött, működik.
A hazai munkaerőpiac feszes, a munkanélküliség alacsony, egyes földrajzi és gazdasági területeken komoly munkaerőhiány van. Egyébként a kormány erre – mármint az alacsony munkanélküliségre – is rendkívül büszke szokott lenni. A probléma, hogy ilyen helyzetben a munkavállalók alkupozíciója erős, és ha az árak 10, sőt 20 százalék fölötti mértékben nőnek, akkor legalább ennek megfelelő béremeléseket követelnek. A béremelések költségét a vállalkozások áremelésekkel igyekszenek előteremteni, ami fűti az inflációt, ami fűti a béremelési igényeket, és így tovább.
Ami az idei évet illeti, a jegybank friss Inflációs jelentésének előrejelzései szerint legjobb esetben 15 százalékos lesz idén éves átlagban az infláció, a legrosszabb forgatókönyv szerint 19,5 százalékos, az év végére mehet le 10 százalék alá. A szolgáltatások inflációja magasabb lesz, mint tavaly, 15,4 százalékra várható. Az élelmiszerek 26 százalékkal lesznek drágábbak, mint tavaly, az energia 39,7 százalékkal drágul, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal.
A bérek 11,3–12,2 százalékkal nőhetnek, vagyis a lakossági reáljövedelem egész biztos, hogy csökkenni fog: jó esetben csak 0,6, rosszabb helyzetben 1,4 százalékkal fog kevesebbet érni az idei átlagbér, mint a 2022-es.
