Magyarország benevezi Paksot az atomerőművek öregfiúk ligájába
Nagyjából biztosra vehető, hogy a Paksi Atomerőmű nem megy nyugdíjba a 2030-as években, hanem szép kora ellenére még évtizedekig munkában marad. Az erőmű kilowattóránként 11–12 forintos áron képes veszteség nélkül értékesíteni a megtermelt áramot – köszönhetően annak, hogy az építési költségeit már kitermelte.
Az üzemidő-hosszabbítás racionális lépés, nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy új erőmű felépítése, könnyebben megvalósítható. Ami egyben azt is jelenti, hogy ez legalább határidőre megvalósítható, miközben az új nukleáris erőművek felépítése szinte kivétel nélkül jelentősen megcsúszik. Vagy kudarcba fullad.
Egy nukleáris erőműblokknak tulajdonképpen csak két cserélhetetlen főegysége van: a reaktort magába foglaló reaktortartály és a reaktortartályt körülvevő vasbeton konténment. Sérülésük minimum a veszélyét magában hordozza egy kisebb vagy nagyobb nukleáris balesetnek, és mivel nem cserélhetők, így sérülésük esetén a blokk nagy valószínűséggel nem működtethető tovább. Ezzel szemben az egyéb rendszerek és egységek, mint például az áramot termelő gőzturbinák javíthatók, fejleszthetők, cserélhetők. Mint ahogy arra menetrendszerűen sor szokott kerülni Pakson és a világ összes működő erőművében.
Globális trend a hosszabbítás
Ezzel együtt tulajdonképpen a világon senkinek sincs tapasztalata arról, meddig lehet egy nukleáris blokkot (illetve a különféle típusú nukleáris blokkokat) elhajtani. Az atomerőművek üzemeltetéséről persze immár sok évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre, működésüket, karbantartásaikat, fejlesztéseiket és üzemidő-hosszabbításaikat az egyes országok nukleáris hatóságai és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) folyamatosan ellenőrzik. Ugyanakkor mégis relatíve fiatal technológiáról van szó, az első atomerőművek az 1950-es években álltak szolgálatba.
A hosszú, és az eredeti tervezett élettartamot messze meghaladó üzemeltetésről a jövőben bőséggel lesz új tapasztalat. A dekarbonizációs törekvések, az elektrifikáció és a jelenlegi energiaválság nyomán egyre több atomerőmű üzemidejét hosszabbítják meg világszerte. Több erőmű már 80 éves koráig tartó engedélyhosszabbítással rendelkezik, és még több adott be erre irányuló kérelmet. Az USA-ban hat blokk rendelkezik 80 éves koráig tartó engedéllyel, 25 továbbira pedig már vagy beadták a kérelmet, vagy az üzemeltetőjük jelezte, hogy így kíván tenni – írja összefoglalójában a Bloomberg. Szakértők pedig már abban gondolkodnak, elműködhetnek-e egyes blokkok 100 éves korukig. A várakozások szerint 2050-re a világon jelenleg üzemelő reaktorállomány dandárja túl lesz a 60 éves koron.
Még olyan országok is az erőművek élettartamának meghosszabbítása felé fordulnak, amelyek korábban a nukleáris energia kivezetése mellett döntöttek. Németországban az utolsó nukleáris erőműveket tavaly év végéig kellett volna lekapcsolni, de idén áprilisig haladékot kaptak arra hivatkozva, hogy a télen még szükség lesz rájuk. A német közlekedési miniszter pedig már megpedzegette, hogy igazából április után is szükség lenne rájuk.
Japán – amely még mindig küzd a 2011-es fukusimai katasztrófa hatásaival – nemhogy a működő erőműveinek üzemidejét akarja meghosszabbítani, hanem már leállított blokkokat indítana újra. Az üzemidő-hosszabbítás új szabályait a parlament már elfogadta: korábban a 40 éves alap üzemidőt egy 20 éves hosszabbítás követhette, az új szabályok szerint az első 30 év után 10 évente lehet hosszabbítani. Az üzemidőbe ráadásul nem kell beleszámítani a lekapcsolt állapotban töltött időszakokat.
Paks is elmehet 80 évig
Ahogy említettük, a nukleáris erőművek működését mind az állami hatóságok, mind a NAÜ ellenőrzik, és folyamatos karbantartás alatt állnak, de azért persze minél öregebb egy rendszer, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valami elromlik. Ez nem annyira egy esetleges nukleáris katasztrófa miatt aggasztó – bár akadnak szakértők, akik aggódnak – hanem mert a tervezett és nem tervezett javítások költségesek, és az erőmű legalábbis részleges leállításával vagy leterhelésével járnak. Például tavaly Franciaországban komoly ellátási problémákat okozott, hogy az erőműpark egy része tervezett nagyjavítások, egy másik része pedig nem tervezett hibák miatt állt. Sőt nemcsak Franciaországban, hanem áttételesen egész Európában hiányoztak a kiesett nukleáris kapacitások.
Nemzetközi összehasonlításban Paks I. középkorúnak tekinthető, a négy blokk az 1970-es, 1980-as években épült, és 1982-től kezdődően ütemesen léptek termelésbe. A blokkok egy 20 éves üzemidő-hosszabbítást már kaptak a 2010-es években, jelen állás szerint 2032 és 2037 között érnek ennek végére. Pakssal komoly problémák nincsenek, sőt a végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően teljesítménye jobb, mint új korában: az eredetileg 1760 megawattos teljesítményt sikerült 2000 megawattra növelni, rendelkezésre állási mutatója kiváló, jellemzően minden évben 90 százalék fölötti (vagyis a tervezett és nem tervezett kiesésekkel együtt az erőmű az elvileg lehetséges termelés 90+ százalékát teljesíti).
Egy újabb hosszabbításnak az előzetes vizsgálatok alapján nincs akadálya, és politikai akarat is van rá, az Országgyűlés lényegében egyhangúlag támogatta az erről szóló javaslatot. A kérdés csak az, 10 vagy 20 évet kap még az erőmű. Ha 20-at, akkor a 2050-es évekig üzemelhet, mikor is 80 éves lesz. Annyi idős, mint amennyi jelenleg az atomerőművek várható maximális élettartama.
Mi lesz Paks II-vel?
Értesítette-e már a kormány az Európai Bizottságot arról, hogy a Paksi Atomerőmű élettartamának meghosszabbítására készül? – tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan országgyűlési képviselő Lantos Csaba energiaminiszternek. A működő nukleáris blokkok élettartam-hosszabbításához nincs szükség uniós jóváhagyásra, annál inkább a Paks 2-höz. A Bizottság ugyanis annak idején, 2016-ban arra jutott, hogy üzleti alapon nem érné meg felépíteni az új erőművet, a várt megtérülési ráta alacsonyabb annál, ami magánberuházók számára elfogadható volna. Így a projekt – amúgy az uniós szabályok által tiltott – állami támogatást tartalmaz.
A kormány arra hivatkozva kért jóváhagyást, hogy az új blokkokra az élettartamuk végére érő régiek pótlása, az új termelési kapacitások iránti igény miatt van szükség. A Bizottság ezt méltányolta, és áldását adta a beruházásra. Ám ha a régi blokkokat nem állítják le a 2030-as években, hanem majd csak 10 vagy akár 20 évvel később, az újak pedig – ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és oroszügyi miniszter reméli – már a 2020-as évek végén termelésbe állnak, nem kapacitáspótlásról van szó, hanem egyszerűen kapacitásbővítésről.
Sőt: kapacitásduplázásról, a működő négy blokk összkapacitása 2000 megawatt, a két új blokk pedig egyenként 1200 megawatt kapacitással rendelkezik majd. Emiatt a Bizottság újraértékelheti a megadott jóváhagyást – bár nem feltétlenül, mert az eredeti magyar érvelésnek a növekvő villamosenergia-igények kielégítése is része volt.
Ráadásul a magyar kormány komoly vállalásokat tett a jóváhagyásért cserébe:
Újra kellene számolni
Egyébként a paksi bővítés üzleti kilátásait a 2010-es évek közepe óta eltelt idő, megváltozott körülmények és az egyre valószínűbb üzemidő-hosszabbítás tükrében nagyon aktuális lenne újraszámolni.
Annak idején szakértők úgy kalkuláltak, hogy a Paks II. akkor tudna legalább nullszaldósan működni, ha hosszú távon kilowattóránként 32–33 forintért tudná értékesíteni a megtermelt energiát. Feltételezve persze, hogy az építés csak annyiba kerül, mint amennyire a Roszatom leszerződött – abból kiindulva, hogy évtizedek óta nem sikerült nukleáris erőművet jelentős költségtúllépések nélkül felépíteni, ez kevéssé valószínű.
A kilowattóránként 30 forint fölötti áramár a 2010-es évek közepén szinte elérhetetlennek tűnt. Az áramárak jelenleg magasabbak, mint amire a 2010-es évek közepén számítani lehetett, és ez jó eséllyel a következő évtizedekben is így lesz. Ami javíthatja a beruházás megtérülését. Ugyanakkor a párhuzamos üzemelés ronthatja: ha minden jól megy, hat nukleáris blokk termel majd folyamatosan 4,4 ezer megawatt kapacitással. Magyarország villamosenergia-igénye jelenleg a völgyidőszakokban (éjszakánként) 4 ezer megawattóra körül mozog. Csúcsidőszakokban 6–7 ezer megawattóra körül.
Akad néhány probléma Paks II-vel
Eközben a beépített naperőművi kapacitások meghaladták a 4 ezer megawattot. Tavaly nyáron volt olyan pillanat, amikor a szolártermelés meghaladta az 1800 megawattórát, nagyobb volt, mint az épp csökkentett üzemben működő Paks I. termelése.
A nukleáris erőművek lassan és nehezen szabályozhatók – ha a 2030-as években hat nukleáris blokk üzemel, és erre időszakonként ráesik több ezer megawattóra naperőművi termelés, rendszeresek lesznek a túltermeléses időszakok. Amikor az aktuális (szpot) áramtőzsdei árak a negatív tartományba süllyedhetnek – ilyesmire már az elmúlt években többször volt példa. És ha a kormány tartja magát az Európai Bizottságnak tett vállalásaihoz, akkor a Paks II. által megtermelt áramot tőzsdei/piaci körülmények közt kell értékesíteni, az erőművet az állam nem támogathatja azzal, hogy akár túlárazottan is megvásárolja az ott termelt áramot.
A fölös áram exportja pedig csak elsőre jól hangzó ötlet, hiszen a szomszéd országokban sem lesz nagy szükség a paksi áramra azokban az időszakokban, amikor épp csúcsra járnak a naperőművek.
Lantos Csaba energiaminiszter az Indexnek adott interjúban azt mondta, az ország áramfogyasztása 2030-ra másfélszeresére nőhet. Ez elég vaskos becslésnek tűnik, azzal együtt is, hogy az épp építés alatt álló akkumulátorgyárak energiaigénye hatalmas, és várhatóan egyre több lesz az elektromos közlekedési eszköz, egyre elterjedtebb lesz az épületek elektromos fűtése.
Nem mellesleg kétséges, hogy az orosz Roszatom a háborús-szankciós helyzetben képes-e egyáltalán kivitelezni Paks II-t. És több mint kétséges, hogy stratégiai szempontból helyes döntés-e Magyarország energiaellátását még jobban és újabb évtizedekre kiszolgáltatni egy de facto ellenséges hatalomnak. Paks I. üzemidő-hosszabbítása időt biztosíthatna a bővítés újragondolásához, átütemezéséhez és akár a kivitelezés nyílt nemzetközi tendereztetéséhez. Ám a kormány eltökéltnek tűnik, hogy a jelenlegi paraméterekkel és az orosz kivitelezővel valósítsa meg a projektet.
