Magyarország 2023: kemény lesz az élet a vármegyében
A lakosság számára leginkább kozmetikai változás – bár annak jelentős, 714 megyejelző táblát kell lecserélni –, hogy január 1-től a megyéket vármegyéknek hívják. Azt majd a jövő dönti el, a változás mennyire fog elterjedni a köznyelvi használatban. Adva, hogy a „vármegyének” legfeljebb történelmi hagyománya van, és a szó hosszabb is, mint a „megye”, vélhetően kevéssé. Az államigazgatásban és a jogrendben azonban hatalmas munka átvezetni az átnevezést, több ezer törvényt, helyi, vagy országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni 2023 elején. Számtalan állami intézmény és szerv neve változik (rendőrkapitányságok, kórházak, könyvtárak stb.).
Nőnek a bérek és a nyugdíj, de marad az árrobbanás
Valószínűleg a legfontosabb, a munkavállalók – így a háztartások – nagy részét érintő változás januártól, hogy a minimálbér mértéke 16 százalékkal, míg a garantált bérminimumé (szakmunkás minimálbér) 14 százalékkal emelkedik. Az emelés közvetlenül mintegy egymillió munkavállalót érint, közvetetten sokkal többet, hiszen a legkisebb keresetek emelkedése a magasabb bérek esetében is emelési nyomást generál.
A minimálbér összege havi bruttó 232 ezer forintra, míg a garantált bérminimumé 296 400 forintra emelkedik. Egyelőre csak becsülni lehet, hogy ennek milyen hatása lesz a keresetekre általában, vagyis statisztikai szinten az átlagkeresetre és a medián (közepes) keresetre. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 16–17 százalékos növekedést tippelt, a jegybank friss prognózisa 10 százalék körüli átlagkereset-emelkedést valószínűsít. Ha 15 százalékos emelkedéssel számolunk, az átlagkereset havi bruttó 489 ezer forint körül lehet 2023-ban, míg a medián bruttó 380 ezer körül.
© Veres Viktor
Számos állami ellátás maximális összege a minimálbérhez van kötve, ennek emelkedése így ezekre is hatással van. A gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet, így 2023-ban bruttó 324 800 forintot is kaphatnak a jogosultak. Jövőre ugyanez lesz a nagyszülői gyed felső összeghatára is. A diplomás gyed maximum összegét is befolyásolja a jövő évi emelés. A gyermekek otthongondozási díja (gyod) bruttó 232 000 forintra emelkedik, a minimálbér emelésével összhangban. Az álláskeresési járadék (szociálisan érzékenyebb időkben leánykori nevén: munkanélküli segély) napi maximuma bruttó 7733 forint lesz. A táppénz napi maximuma januártól pedig 15 466 forintra nő. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása után igénybe vehető járulékkedvezmény is emelkedik, az állam a járulékokat a minimálbér kétszereséig, vagyis legfeljebb 464 000 forintig engedi el.
A kormány a tanárok által követelt béremelési igényeket nem teljesítette, de arról már megszületett a rendelet, hogy a szakmai pótlékukat 20-ról 32 százalékra emelik – ami nagyjából 10 százalékos béremelésnek felel meg. A további béremeléseket a kormány az uniós források beérkezéséhez kötötte, a cél, hogy a(z amúgy diplomás végzettségű) pedagógusok fizetése 2025-re elérje a diplomás átlagkereset 80 százalékát.
A jövedelemadó-rendszerben csak egy jelentős változás lesz: a 25 év alattiak szja-kedvezményét a kormány kiterjeszti 30 éves korig. Legalábbis a nőkre, és legalábbis, ha szülnek legalább egy gyereket. A családtámogatási rendszert a kormány „finomhangolja” – jelentette be a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján.
© Reviczky Zsolt
A nyugdíjakat a kormány 15 százalékkal emeli januártól, mivel ekkora éves átlagos inflációra számít, és a nyugdíjakat legalább az infláció mértékével kell emelni. Könnyen lehet, hogy még ezen felül szükség lesz kiegészítő nyugdíjemelésre, a jegybank várakozása szerint az infláció akár 19,5 százalék lehet.
Apropó infláció: a fogyasztói árak rohamos emelkedése olyasmi, ami nem változik januártól. Ami azt illeti, az első hónapokban az infláció várhatóan tovább gyorsul, a csúcspont 27 százalékon lehet, majd az év első felében lassú, a második felében gyorsuló mérséklődés után az év végén már „csak” egyszámjegyű lesz az áremelkedési ütem. Ahogy említettük, éves átlagban 15–19,5 százalékos inflációt vár a jegybank. Az élelmiszer-inflációt éves átlagban 29,7 százalékra várják.
Egyszerűsödik az átalányadózás
A jövedelemadó-rendszerben csak a 30 alatti gyerekvállaló nők szja-kedvezménye újdonság, és a fogyasztási adórendszerben sem lesz változás. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök a kormányinfón azzal indokolta, hogy az alacsony munkavállalói adók mellett a fogyasztási típusú adóknak magasaknak kell lenniük, hogy biztosítsák az állami bevételeket.
Amúgy lesznek adózási változások, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a kormány januártól engedi az önkormányzatoknak, hogy emeljenek az adóik mértékén és újakat vezessenek be. A tilalmat a kormány még a koronavírus-járvány elején vezette be, az anyagi lehetőségeik határaira – sőt azokon túl – jutott helyhatóságok minden bizonnyal élni fognak a lehetőséggel.
Az ősszel az Országgyűlés által elfogadott adócsomag számos változást tartalmaz, ám ezek nagy része kevéssé jelentős és csak az adózók kis részét érinti. A változások közül kiemelhető, hogy a csomagban törvényi szintre emelték az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa korábban csak veszélyhelyzeti rendeletben történt meghosszabbítását.
© AFP / CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY
Változnak az átalányadózás szabályai – nyilván nem függetlenül attól, hogy a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) váratlan és szinte azonnali megszüntetése után sok vállalkozó tért át erre az adózási formára. Fontos adminisztratív könnyítés, hogy haviról negyedévesre módosul az átalányadózók bevallási, szja-adóelőleg és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége. Januártól könnyebb lesz belépni az átalányadózásba, illetve rugalmasabbak lesznek a visszatérés feltételei a kiesők számára.
Az adócsomag a 2023-as évre is felfüggesztve tartja a reklámadót, egész pontosan az adó kulcsa 2023 végéig nulla százalék marad.
Hiába sürgetik évek óta a bankok és a szektort szabályozó jegybank a tranzakciós illeték megszüntetését, a kormány azon idén éppenséggel még emelt is. Azonban jövőre mentességet kapnak a diákhitelekhez kapcsolódó pénzügyi műveletek. Mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Államkincstárnál nyitott, a devizában történő helyi iparűzési adófizetéshez tartozó technikai számla.
Stipistop
Azon túl, hogy mi változik januártól, néhány olyan dologról is érdemes megemlékezni, ami nem változik – egyrészt mozgalmas időket élünk, másrészt a kormány hajlamos teljesen kiszámíthatatlanul be-, kivezetni, meghosszabbítani intézkedéseket.
Januártól nem lesz érvényben az üzemanyagokra bevezetett 480 forintos ársapka – az intézkedés többszöri meghosszabbítás után január 1-gyel futott volna ki, ám a kormány december elején egyik pillanatról a másikra kivezette. Az indoklás szerint az azonnali kivezetésre a „brüsszeli szankciók” miatt volt szükség, valójában az emiatt kialakult üzemanyaghiány miatt kellett lépni.
Érvényben maradnak viszont az élelmiszerek ársapkái – ezek szintén kifutottak volna év végén, ha a kormány nem hosszabbítja meg a hatályukat április 30-ig. Jelen állás szerint nyolc termék(csoport) ára van befagyasztva: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és csirke far-hát, 2,8 százalékos tej, tyúktojás, krumpli. Ha már a sapkáknál és az „ideiglenes” intézkedéseknél tartunk, a kamatstopok jelen állás szerint 2023 közepéig élnek.
© MTI / Szigetváry Zsolt
Minden háztartást érintő nem változás, hogy január 1-től is maradnak a jelenlegi „lakossági piaci” rezsidíjak. Ezeket az energiahivatal (MEKH) elnöke negyedévente határozza meg, szóval akár változhattak is volna január 1-től. Az alsó és a felső díjsáv határai sem változnak – a limitet a kormány határozza meg.
