Budapest
2024 november 15., péntek
image

Lúgos orvos ügy: két év négy hónapot kapott a férfi, aki megpróbálta a leöntött nő élettársára kenni a támadást

Első fokon két év négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapott a férfi, aki ellen a lúgos orvos ügyében mintegy mellékszálként indult hamis vád miatt eljárás.

N. Gyula, aki nevét később L. Arszlánra változtatta 2017-ben küldött egy levelet a lúgos orvos, Bene Krisztián ügyvédjének, Szekér Gyulának. Ebben a levélben azt állította, hogy 2012-ben megkereste őt Balog Attila, Renner Erika későbbi élettársa azzal, hogy maró anyaggal öntse le a nőt.

A bíróság azonban kimondta: Balog 2012-ben még nem is ismerte Rennert, évekkel később, egy társkereső oldalon ismerkedtek meg, ráadásul Renner írt rá elsőként a férfira, így még az sem bizonyítható, hogy Balog korábban célzottan közeledett volna a nőhöz. A bíró az ítélet indoklásában szintén kiemelte, hogy bizonyítottnak látja, hogy N. azért küldte 2017-ben Szekér Gyulának levelét, hogy befolyásolja a Bene Krisztián ellen zajló eljárást.

N. Gyula korábban rendőrként dolgozott, nem sokkal Baloggal való állítólagos találkozója után börtönbe került, 2017-ben amikor a levelet írta Szekér Gyulának, börtönben volt. Viszont 2015-ben született ellene egy ítélet, amiben egy évet és két hónapot kapott, de annak végrehajtását akkor felfüggesztették. Ezt az egy év két hónapot a mostani ítélet szerint le kell töltenie.

A bíróság elsőfokú ítélete ellen az ügyészség súlyosbításért, N. Gyula és védője pedig enyhítésért fellebbezett, vagyis az ügynek egyelőre nincs vége, másodfokon folytatódni fog.

Azt nem tudni pontosan, N. Gyula miért írta meg a levelet az azóta jogerősen elítélt és büntetését töltő lúgos orvos ügyvédjének. Balog Attila, Renner Erika élettársa az ítélethirdetés előtti beszédében külön kifogásolta is, hogy az ügyészség bár nyomozott az ügyben, N. motivációját soha nem vizsgálta.

Balog kiemelte, hogy Ránki Sára nyelvi szakértő bevonásával igazolták, hogy az N. által Bene ügyvédjének küldött levél komoly hasonlóságot mutat azokkal a szövegekkel, amiket Bene Krisztián édesapja tett közzé fia ártatlansága mellett kampányolva.

N. Gyula az utolsó szó jogán tagadta, hogy elkövette volna a hamis vád bűntettét és azt mondta, nem pénzért, nem megrendelésre írta a levelet. A férfi ellen évek óta zajlik az eljárás, aminek eredeti menete szerint már két hete ítéletet mondott volna a bíróság. N. azonban akkor betegségre hivatkozva kimentette magát. A bíró akkor azt mondta, ez többször is előfordult korábban.

Mi történt 2017-ben?

Az élettársát életveszélyesen bántalmazó lúgos orvos, Bene Krisztián ügye 2017-ben már a Kúrián volt. Néhány nappal az ítélet előtt Bene védője, Szekér Gyula ismertetett egy levelet, amit nem bizonyítékként csatolt be az eljárásba, lévén a Kúrián már nem bizonyítás zajlik, Szekér így csak ismertetni tudta azt. A levél egy börtönbüntetését töltő elítélttől, N. Gyulától származott, aki azt állította, hogy

2012-ben Balog Attila, Renner Erika élettársa tárgyalt vele arról, hogy Rennert, akinek beszélgetésük során az arcképét is megmutatta, maró anyaggal kell leönteni.

N. Gyula állította, hogy elutasította Balog megkeresését, csak 2017-ben, a börtönben értesült arról, hogy valaki elkövette azt a bűncselekményt, amire őt is biztatták.

A levelet a Kúrián akkor az ügyet vivő Kónya István is kétkedéssel fogadta. Azt mondta, hogy „ha ez egy film forgatókönyve lenne, és én lennék a dramaturg, azt mondanám, dolgozzanak még rajta”.

N. Gyuláék pedig dolgoztak még rajta. A hétfői ítélethirdetés előtt a bíróság meghallgatott még egy tanút, D. Pétert, aki arról beszélt, hogy ott volt, amikor 2012-ben Balog Attila és N. Gyula találkozott. D. Péter állította, hogy csupán megfigyelőként, távolról figyelte a találkozót, de miután N. Gyula börtönbe került, Balog őt is megkereste, sőt, olyan kérdést is feltett neki, hogy „nem akar-e sok pénzt keresni”. D. Péter azt mondta, nem akart, egy ponton pedig besokallt és szólt Balognak, hogy ne keresse többet.

D. Péter tanúvallomását a hétfői tárgyaláson jelen lévő Balog és Renner Erika is kétkedve fogadták, Balog, amikor lehetősége lett volna rá, akkor sem kérdezte, mondván: nincs kedve ahhoz a zagyvasághoz, amit D. Péter összehordott.

D. Péter vallomása azért igazán durva, amiért a bíró is figyelmeztette őt: vallomásában gyakorlatilag megvádolta Renner Erika élettársát azzal, hogy ő akarta maró anyaggal leönteni a nőt. Az N. Gyula elleni ítélet után pedig az ügyészség hamis vád miatt akár indíthat eljárást D. Péter ellen. Azt pedig az ügyész is jelezte perbeszédében még az ítélethirdetés előtt, hogy D. Péter számára lesznek még következményei hétfői vallomásának.

A bíró szerint azonban nem csupán D. Péter vallomása megkérdőjelezhető. Korábban a védelem több olyan tanút is idézett, akik életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik jelenleg. Ők ugyan alátámasztották azt a történetet, amit N. Gyula felépített, azonban néhány kérdés után belezavarodtak abba, ráadásul a bíró szerint az is képtelenség, hogy ennyi év távlatából ilyen pontosan emlékezzenek arra, ami N. Gyula sztoriját támasztja meg, de semmi mással nincsenek képben.

Mi volt a lúgos orvos-sztori?

Bene Krisztián 2013. március 12-én támadta meg volt barátnőjét, Renner Erikát, miután a nő néhány hónappal korábban szakított vele. A férfi megkötözte Rennert, elkábította őt, majd maró lúgot locsolt a nemi szervére és annak környékére.

Bene Krisztiánt 2018-ban ítélte jogerősen tizenegy év börtönre a bíróság, valamint örökre eltiltották orvosi hivatása gyakorlásától. A férfi korábban a Budai Irgalmasrendi Kórház igazgatója volt. 2020. novemberében a Fővárosi Törvényszék döntése szerint Benének 25 millió forint kártérítést kell fizetnie Renner Erikának, amiért leöntötte őt. Renner végül csak négy hónap múltán jutott hozzá a pénzhez.

Bene a 2018-as ítélet után kétszer is alkotmányjogi panasszal élt. Azt szerette volna elérni, hogy a bíróság vizsgálja felül ítéletét, amit a Kúriának is meg kellett volna tennie, ha az Alkotmánybíróság panaszai bármely részletének helyt adott volna. Az Alkotmánybíróság arra hivatkozva utasította el Bene kérvényét, hogy „önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indoklásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására”.

(Címlapképünkön Renner Erika látható.)