Leszavazta a Fidesz az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé tenné Putyin letartóztatását Magyarországon
Elutasították a kormánypártok az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén az ellenzéki javaslatot, amely utat nyitott volna annak, hogy Magyarországon is érvényt lehessen szerezni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancsnak – tudta meg a hvg.hu.
A szakbizottság ellenzéki tagja, a DK-s Vadai Ágnes javaslata az volt: a magyar parlament hirdesse ki hivatalosan a hágai büntetőbíróság statútumát. Jelenleg ugyanis ez a jogi aktus hiányzik, és bár Magyarország az ICC tagja, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban a statútum kihirdetésének elmaradásával indokolta:
hiába adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság az orosz elnök ellen nemzetközi elfogatóparancsot, Putyint akkor sem tudnák letartóztatni és kiadni Hágának, ha Magyarországra jönne.
A hágai bíróság március közepén közölte: alapos okkal feltételezhető, hogy Putyin büntetőjogi felelősséggel tartozik mind az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért, mind az ukrán gyermekek Oroszországba való deportálásáért. Az ICC ezért adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnökre.
Ennek azonban a kormányzat szerint Magyarország nem tudna érvényt szerezni. Gulyás a kihirdetés elmaradását azzal magyarázta: annak idején Áder János korábbi köztársasági elnöki hivatala is többször jelezte, hogy az ICC statútuma ellentétes a magyar alkotmánnyal,
az Országgyűlés pedig nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy kihirdeti a statútumot, majd az az Alkotmánybíróság elé kerül, mely a köztársasági elnöknek ad igazat”.
Csakhogy – mint arra a hvg.hu felhívta a figyelmet –, 2001-ben még nem volt alkotmányellenes az ICC-statútum. A magyar országgyűlési képviselők 2001. november 6-án nagy többséggel fogadták el a 72/2001. országgyűlési határozatot, amely kimondta: az Országgyűlés megerősíti a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát.
Abban az évben még két szakaszban foglalkoztak a témával: előbb egy határozattal megerősítették a kormány által aláírt dokumentumot, majd törvényben kihirdették. Ebben az esetben a második szakasz elmaradt. Volt ugyan egy törvényjavaslat, de nem tárgyalták, majd vissza is vonták.
Gulyásnak tehát formailag igaza van, a szöveget nem iktatták be a magyar törvények közé, ezért nem alkalmazható. Arra azonban nem adott magyarázatot, hogy 2001-ben pártjának akkori politikusai, köztük a később köztársasági elnökként állítólag alkotmányellenességet látó Áder János és a ma is aktív Németh Zsolt miért gondolták másképp.
