Lenne helye a pénznek, mégsem csalódottak a rezsikompenzációból kimaradt fideszes városvezetők
Pártállástól függetlenül nem lepte meg különösebben az állami elutasítás a pénz nélkül maradt városokat, pedig jól kell tudnia indokolni a kormányzatnak a listáról való lemaradást akkor, amikor a 10 ezer fő feletti települések közül tényleg majdnem mindenhova jutott valamennyi abból a 44 milliárd forintos keretből, amellyel a kormányzat az önkormányzatok rezsiköltségébe szállt be.
Aligha van ma Magyarországon olyan kisebb vagy nagyobb település, ahol nem okoz fejfájást az önkormányzati intézmények – kultúrház, uszoda, óvoda, idősotthon – megnövekedett energiaköltségének kigazdálkodásra, vagy éppen a közvilágítás biztosítása. Ezért is volt meglepő, hogy a kormányzat éppen e célból nyitott kompenzációs keretéből néhány településnek nem jutott.
Első körben a kormány a 10 ezer fő feletti népességű városok, a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületek támogatásáról döntött, több mint 44 milliárd forintot szétosztva 138 város és 17 kerület között. A Fővárosi Önkormányzat egy fillért sem kapott, ahogy hat kerület is kimaradt a pénzosztásból – a hoppon maradt főváros és az érintett kerületek mind ellenzéki vezetésűek.
A vidéki, 10 ezresnél nagyobb városok viszont majdnem mind kaptak pénzt – más kérdés, hogy eléggé eltérő összegeket, a döntési mechanizmus pedig nem ismert, így szubjektív szempontok is érvényesülhettek. Annyit tudni, hogy vizsgálták az önkormányzat energiahatékonyságot, illetve spórolást célzó „menedzsmenttervét”, valamint a település iparűzési adóerő-képességét is.
Ami a már megítélt állami rezsikompenzációt illeti, a listát böngészve jól látszik, hogy a pénz odaítélésekor kétféle szempontot érvényesítő gyakorlat szubjektív elemeket is tartalmazhatott. Jól látszik például, hogy egészen más összegek jöttek volna ki, ha csak a lakosságszám alapján, arányosan kaptak volna kompenzációt a települések. Ehelyett az történt, hogy például
a 120 ezer embernek otthont adó XIII. kerület kevesebb pénzt kapott (392,2 millió forint), mint Mohács (418,8 millió forint), ahol csak hetedannyian, 17 ezren élnek.
De ugyancsak jelentős eltérések vannak a pozitív, illetve a negatív döntéseket, valamint a megítélt támogatások nagyságát az adott önkormányzatot irányító polgármester politikai hátterével összevetve. Az például szembetűnő, hogy a tíz legnagyobb összegű állami rezsitámogatást kapó városból hatot kormánypárti polgármester vezet, és csak négyet független, ha úgy tetszik, ellenzéki. Íme a TOP 10-es támogatás-lista:
A fenti táblázatból látszik, hogy a legtöbb pénzt, csaknem 3,2 milliárdot a 200 ezer lakosú kormánypárti vezetésű Debrecen kapta, míg a 150 ezer lakosú, független polgármester vezette Miskolcnak az ebből lakosságszám-arányosan számolt 2,4 milliárd helyett éppen ennek felével, 1,2 milliárddal kellett beérnie – úgy tűnik, ennyit számított az értékelésnél az eltérő „menedzsmentterv”.
De ha azonos politikai színezetű vezetéssel bíró önkormányzatokat vetünk össze, akkor is erős a jobboldalon csak az ország második fővárosaként emlegetett Debrecen dominanciája, hiszen a szintén fideszes irányítású, de fele ekkora Kecskemét nem fele-, hanem harmadannyi pénzt kapott. Debrecen már az előző, 2021-es állami kompenzációkor is a legtöbbet kapta, akkor 2,9 milliárdot.
Érdekes, hogy bár a 44 milliárd már elég nagy összeg ahhoz, hogy akár az összes, 10 ezer fő feletti településnek jusson belőle, a kormány mégis úgy döntött, hogy másfél száz önkormányzatot támogat, néhányat viszont kihagy. Arra azért figyelt a Miniszterelnökség, ne érhesse az a vád, hogy csak ellenzékieket hagyott ki. Az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter mondjuk így is zokon vette, hogy az általa vezetett, mintegy 44 ezer lakosú Hódmezővásárhely kimaradt.
De nem Hódmezővásárhely volt az egyetlen város, amelyik nem kapott semmit. Így járt a Pest megyei, 29 ezer fős Budaörs is. A város független polgármestere, Wittinghoff Tamás a hvg.hu-nak elmondta, lett volna helye a pénznek, hiszen az önkormányzat plusz energiaköltsége mintegy 2 milliárd forint, miközben nőtt az államnak befizetendő szolidaritási adójuk is 3-ról 4 milliárdra, a város pedig az uszodát is kénytelen volt bezárni. Ő egyébként „nem nevezné egyeztetésnek” azt, amit előzőleg a fideszes kormánybiztossal folytattak.
Nem jutott pénzhez a Pest megyei, 14 ezres Biatorbágy sem, ahol viszont kormánypárti a vezetés. Tarjáni István Fidesz-KDNP-s polgármester a hvg.hu-nak elmondta, nem lepődött meg a döntésen, mert magas az önkormányzat iparűzési adóerő-képessége. Ennek, és a viszonylag jó energiaszerződéseiknek tudja be, hogy nem érdemesítették támogatásra a várost, pedig idén több százmillió forint pluszkiadásuk van a gázon, és a költségvetési egyensúly érdekében kénytelenek több beruházást is átütemezni.
Ugyanebben a cipőben jár a szintén 14 ezres, szomszédos Törökbálint is. Itt a szintén Fidesz-KDNP-s Elek Sándor a polgármester, aki a hvg.hu-nak azt mondta, nekik is mintegy 200 millió forinttal több szolidaritási adót kell befizetni a költségvetésbe, az önkormányzat rezsikiadásai pedig mintegy 800 millióval nőttek, mégsem lepte meg, hogy nem kaptak dotációt, amit ő is a magas adóerő-képességre vezetett vissza. Hozzátette:
a gázfűtésről geotermikus fűtésre átállított uszodájukat legalább nem kellett bezárni, és még kaptak is állami támogatást az üzemeltetéséhez, de kénytelenek például fejlesztéseket, beruházásokat elhalasztani idén, méghozzá több milliárdos értékben.
