Lemaradt az Eb-bronzéremről a magyar női kosárlabda-válogatott
Az elődöntőben Székely Norbert szövetségi kapitány együttese a spanyolokkal szemben maradt alul 69-60-ra, a kétszeres Európa-bajnok franciák pedig a favorit belgáktól kaptak ki 67-63-ra.
A Stozice Arénában az elődöntőhöz hasonlóan nagyjából nyolcszázan gyűltek össze, köztük nagyjából 350 hangos magyar szurkoló, akik a bemutatásnál sikeresen túlkiabálták a francia tábort, amely végig a legnépesebb volt a tornán.
A két csapat 18. Eb-mérkőzésére a magyarok a Goree Cyesha, Kiss Virág, Studer Ágnes, Lelik Réka, Dubei Debóra ötössel álltak fel, akik közül a török Mersinhez szerződött Kiss dobta az első két kosarat. Leendő klubtársa, Studer távolról köszönt be, de a nyitónegyed derekán már az ellenfél vezetett (7-8). A francia csapat egy 15-0-ás rohammal rukkolt elő, ezalatt magyar részről hatperces gólcsend következett, és már a labdafelhozatallal is akadtak gondok. A 26 kapott pont a nyitónegyedek szempontjából negatív Eb-rekordbeállítás volt a magyarok számára, erre csak 2017-ben akadt példa Ukrajna ellen.
A 18 pontos hátrány a második negyedben 23-ra nőtt, a rivális bedobta az ötödik hármasát, a magyarokban Kiss tartotta a lelket. Sikerült a különbséget 16 pontra csökkenteni, a nagyszünetben pedig 30-49 volt az állás. A játék képe mellett az sem volt biztató a válogatott számára, hogy 22-ből még egyetlen olyan Eb-meccsét sem nyerte meg, amelynek a félidejében legalább 15 pontos hátrányban volt.
Térfélcsere után Kiss 15. pontjával 14 pontra csökkent a távolság (37-51), majd Studer dobott triplát, és 45-55-nél kellemes meglepetésre izgalmas lett a mérkőzés. Zúgott a „ria, ria, Hungária” a lelátón, Lelik szerzett duplát, így az utolsó szakasz 49-61-ről kezdődött. Az ellenfél 6-0-ás sorozatával ismét ellépett, de Kiss 20. pontjával 55-67 állt a nagyórán, és szinte már látótávolságban volt az ellenfél. A hajrá azonban ismét az ő fölényüket hozta, így a nagyot küzdő nemzeti csapatnak nem maradt esélye a fordításra.
A magyar női kosárlabda-válogatott 1954, 1974 és 1997 után negyedszer végzett a negyedik helyen az Európa-bajnokságok történetében.
Az eddigi legjobb eredmény két ezüstérem volt: 1950-ben Budapesten, hat évvel később pedig Prágában állhatott a dobogó második fokára a csapat. Bronzérmesek lettek a magyarok 1952-ben (Moszkva), 1983-ban (Budapest), 1985-ben (Treviso), 1987-ben (Cádiz) és 1991-ben (Tel-Aviv).
Ljubljana előtt a magyarok 1997-ben álltak a legközelebb a dobogóhoz, amikor hazai környezetben – Pécsen, Zalaegerszegen és a fővárosban – szintén a negyedik helyet szerezték meg. Előzőleg 1954-ben és 1974-ben is negyedikek lettek.
Eredmény: Franciaország-Magyarország 82-68 (26-8, 23-22, 12-19, 21-19)
pontszerzők: Toure 20, Rupert 13, Lacan 10, Chartereau 10, Badiane 9, Salaun 6, Fauthoux 4, Bernies 4, Vukosavljevic 3, Foppossi 2, Gruda 1, illetve Kiss 21, Studer 15, Goree 15, Dubei 9, Lelik 6, Határ 2
