Lefejezték a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványt, a volt Mediaworks-vezér lett a főigazgató
Több hónap késéssel, de elérte a kormányváltással együtt járó kádercsere a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt is, amelynek feladata – a “modellváltó” egyetemeket működtető alapítványokhoz hasonlóan – elvileg az azonos nevű egyetem fenntartása lenne. Csakhogy nincs mit fenntartania, mert a kínai intézmény nemhogy fizikailag, de még konkrét tervek szintjén sem létezik. Sőt, a megakadályozására, ha egyre fogyó politikai támogatással is, de helyi népszavazás készül.
Mindennek dacára az alapítvány tavaly nyár óta működik, van kuratóriuma, van elnöke, sőt a többi hasonló, érdemi munkát is végző egyetemi alapítványtól eltérően itt a feladathiány életre hívott egy főigazgatói pozíciót is.
Az ötödik Orbán-kormány megalakulásával azonban megváltoztak a körülmények, az eddigi projektgazda, Palkovics László most a Technológiai és Ipari Minisztériumot irányítja, a Fudan-ügy és a Fudan-alapítvány pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium fennhatósága alá került Csák János miniszter hatáskörébe.
A “feladatátcsoportosítás” azt is jelentette, hogy új kádereket ültettek a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány kuratóriumába – derült ki a változást bejegyző, szeptember 1-i, illetve 2-i keltezésű, immár jogerős bírósági határozatokból. A módosításokat még június végén, július elején kezdeményezték, de a bíróság mostanra jegyezte be őket. Elsőként változott a kuratórium elnökének személye, mert
az elnöki tisztségből – és egyúttal magából a kuratóriumból is – visszahívták Palkovics Lászlót, a helyét pedig a Fudan-projektgazda új miniszter, Csák János foglalta el.
A kuratóriumi tagok közül Palkoviccsal együtt leváltották Kovácsics Ivánt, aki kezdettől a testület tagja volt, és a Palkovics-érában a szaktárca Kína-ügyi tanácsadója volt. Palkovics helyét Csák, Kovácsics helyét pedig Szabó László foglalta el. Egy másik döntéssel az új kuratóriumi tag Szabót ki is nevezték főigazgatónak. Az új operatív vezető Szabó neve onnan lehet ismerős, hogy tavaly ősszel Palkovics nevezte ki gyógyszeriparért felelős miniszteri biztosnak, de megbízatása a ciklus végével véget is ért.
Szabó azelőtt a kormányközeli Mediaworks Zrt. első embere volt, és posztjáról hirtelen távozott, majd követte őt a kormánypárti sajtót összefogó Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiacég öt másik vezetője is. A 444.hu akkori értesülése szerint Rogán Antal csörgött oda Szabónak, hogy ideje távozni, mert a központnak nem tetszett, hogy bezuhant az olvasottság, és nem sikerült a kormánypárti médiumoknak megszólítaniuk a fiatalokat.
A korábban a TEVA-nál is dolgozó Szabó 2014-ben lett államtitkár és miniszterhelyettes a külügyi tárcánál, innen került 2017-ben Washingtonba nagykövetnek, majd 2020-ban tért vissza és került a Mediaworks élére, most pedig rövid miniszteri biztosi ténykedés után foglalta el a helyét a Fudan-alapítványnál. Szabó nevét az utóbbi időben leginkább azért hallhattuk, mert a hvg360 feltárta, hogy a kormányzati lélegeztetőgép-bizniszből nagyot szakító egyik cég hátterében ott van a feleségének a testvére is – a cég egy év alatt 513-szorosára növelte a nyereségét, a tulajdonosok pedig 15,4 milliárdos profiton osztozhattak.
Azzal egyébként, hogy Szabó főigazgatói posztot kapott, nem vált automatikusan feleslegessé az addigi főigazgató munkája sem. Az egyetemi szférához amúgy nem kötődő egykori helyettes államtitkár Bertáné Bényi Krisztinát bár lefokozták, nem küldték el, hanem megkapta a főigazgató-helyettesi munkakört, ami eddig nem létezett az alapítványnál.
Így a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány ezentúl még többe fog kerülni az adófizetőknek, hiszen eggyel több munkatársat kell fizetni.
Pedig az alapítvány működtetése már a fennállása első hónapjaiban, 2021 végéig is tetemes összeget, 55 millió forintot emésztett fel. Erről itt írtunk:
A személyi változások egyelőre nem érintették a kuratórium többi tagját: sem Szilas Cecília volt pekingi nagykövetet, majd helyettes államtitkárt, későbbi miniszterelnöki főtanácsadót, sem P. Szabó Sándort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezetőjét, sem pedig Horváth Leventét, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadóját. A hvg.hu már írt Horváth Leventéről, aki igazi Kína-rajongó, gimnazistaként került ki Kínába és a sanghaji Fudan Egyetemen végzett, 2015-től ő volt a sanghaji főkonzul, majd 2017-ben került az MNB-hez, ahol a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedését is egyengette – amikor például 2019 őszén Orbán Viktor és a Fudan Egyetem elnöke a budapesti kampuszról tárgyalt, Horváth is jelen volt.
A legérdekesebb név tehát a kuratóriumban Horváthé, aki nem mellesleg a tervezett budapesti Fudan-beruházása körül tavaly felbukkant, kínai hátterű magyar kft. ügyvezetőjének a férje. A 2021 januárjában alapított cég, a Fudan Magyarország Kft. fő tevékenysége a felsőfokú oktatás, de sokkal inkább lobbitevékenységet végezhet. A cég egyedüli tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem 2020-ban alapított. A magyar kisvállalkozás ügyvezetője a színtén a kínai Fudanon végzett Niu Shan. A kínai hátterű kft-t Horváth személyén kívül elvileg semmi nem köti össze az alapítvánnyal, viszont a szerepe fontos lehet, hiszen a magyar kormány és a kínai Fudan Egyetem között kötött stratégiai megállapodás nevesíti is a céget, és azt a feladatot szabja neki, hogy “megkönnyítse a Fudan Hungary Egyetem megalapítását”.
