Budapest
2024 november 29., péntek
image

Lázár János „ismerőse” és az államkassza tönkre keresték magukat a rekorddohányforgalmon

8,8 milliárd forint koncessziós díjat fizetett be az államkasszába 2022 után az Országos Dohánybolt-ellátó (Odbe) – derül ki a cég beszámolójából. Ez a vállalat (illetve az egész államosított dohánykiskereskedelem) működése óta a legmagasabb éves koncessziós díj, 5,3 milliárd forinttal haladja meg a 2021-est. Az Odbe (amely a nemzeti trafikok monopol dohánybeszállítója) árbevétele szintén rekordot döntött, meghaladta a 970 milliárd forintot.

A kiugróan magas koncessziós díj nem jelenti, hogy ne maradt volna bőven profit az Odbe-ben, az adózott nyereség 8,3 milliárd forint volt. Az Odbe nem fix koncessziós díjat fizet, hanem az állam jogszabály (kormányrendelet) alapján a dohánykereskedelmen keletkező nyereségének egy részét vonja el egy bonyolult képlet alapján.

A profitot a tulajdonosok – ahogy az szokásuk – majdnem teljes egészében kivették a cégből: 8,1 milliárd forint osztalékot szavaztak meg maguknak,

aminek egy részét már korábban megkapták osztalékelőleg formájában.

Az Odbe 49 százalékos tulajdonrésze a BAT Pécsi Dohánygyáré.

Lázár János „ismerőse”

A többségi részesedés tulajdonosi háttere meglehetősen bonyolult, a közvetlen tulajdonos a Tabán Trafik Zrt., ami mögött egy közepesen komplikált céghálón keresztül nagyjából 90 százalékos részesedéssel a hódmezővásárhelyi Sánta család áll, 10 százalékos részesedéssel pedig a szintén vásárhelyi Veszelovszki család.

Sántáékat Lázár János (volt vásárhelyi polgármester, volt kancelláriaminiszter, jelenleg építési és közlekedési miniszter) gazdasági holdudvarához szokás sorolni. Sánta János némileg visszás módon részt vett a Lázár irányítása alatt született trafiktörvény kidolgozásában: a törvénytervezet egyik változata az ő számítógépének digitális aláírását tartalmazta. Sánta visszautasította azt a feltételezést, hogy részben vagy egészében ő írta volna a törvényt,

azt nyilatkozta, hogy csak véleményezte a tervezetet. Lázárról azt mondta, nem barátok, csak az ismerőse, aki néha kikéri a véleményét.

Mindenesetre a dohánykoncesszió szépen fial Sántáéknak, az Odbe-ből évről évre kivett osztalékok szépen végigcsorognak a céghálón – meglehetősen követhetetlenül, hiszen mindegyik cég az előző évi eredménye után fizet osztalékot, ellenben a cégek rendszeresen fizetnek osztalékelőlegeket. Illetve akadnak olyan cégek, amelyeknek más tevékenységük is akad.

A tulajdoni hányadok alapján az Odbe 2022-es év utáni 8,1 milliárd forintos osztalékából bő 4,1 milliárd forint illeti a Tabán Trafikot, ahonnan a pénz nagy része Sántáék, kisebb része Veszelovszkiék felé indulhat tovább. A Tabán Trafik 2022-ben 6 milliárd forint, 2021-ben 4,75 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonosainak. A vállalat közel 80 százalékban Sántáék érdekeltsége, 20 százalékban pedig a Ventas Coffee tulajdona. Utóbbinak fele Veszelovszkiéké, fele pedig (még egy áttétellel) Sántáéké.

A Continentalnak se volt még ilyen jó éve

A Ventas Coffee nem csak azért érdekes, mert érdekeltsége van az Odbe-ben – ez a Continental Dohányipari Zrt. tulajdonosa (tehát értelemszerűen a Continental dohánygyár felerészt Sántáéké, felerészt Veszelovszkiéké).

A Continentalnak szintén rekordéve volt, az árbevétele 63,7 milliárd forintra nőtt a megelőző évi 56,4 milliárdról, az adózott eredménye 8,2 milliárdra a megelőző évi 6,4 milliárdról. A Continental nyereségével a tulajdonosok konzervatívabban bánnak, mint az Odbe-ével: 2022-ben „csak” 1,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként, 2021-ben 1,9 milliárdot, a többit eredménytartalékba helyezték.

Ezzel együtt nyugodtan kijelenthető, hogy a Sánta–Veszelovszki-körnek nem csak az Odbe fial szépen, hanem a Continental is. Arról most ne is beszéljünk, hogy a családok tagjainak, barátainak, ismerőseinek, számtalan trafikjuk van szerte az országban.

 

Sánta János „ismerősére”, Lázár Jánosra visszatérve, egy június 22-ei kormányrendelettel a trafikok felügyelete és a trafiküzemeltetési jogosultságok osztása visszatért a miniszterhez, a terület átkerült Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztériumától az építési tárcához. Lázár elvileg nagy harcosa a dohányzás visszaszorításának, 2018 után, mikor miniszteri biztosként foglalkozott a területtel, még azt is felvetette, hogy a 2020 után születőkre vonatkozóan teljesen be kellene tiltani a dohánytermék-vásárlást. Rövid távon azért valószínűtlen, hogy a kormány tűzzel-vassal küzdeni kezdjen a dohányzás ellen. És nem – csak – azért, mert Lázár „ismerősének” hatalmas üzlet.

Dőlt a pénz az államkasszába

Az Odbe által fizetett koncessziós díj ugyanis aprópénz ahhoz képest, amit az államkassza összesen kaszál a dohánytermékeken. 2022-ben a költségvetésnek 476 milliárd forint jövedékiadó-bevétele volt a dohánytermékekből – ami megint csak rekord, 63 milliárddal több, mint a megelőző évben. Ebben nyilván szerepet játszik, hogy a kormány 2022 júliusában megemelte a dohánytermékek jövedéki adóját (egyebek mellett). A dohánytermékek után általános forgalmi adót (áfát) is kell fizetni – a 2022-es államháztartási jelentés szerint nőtt a dohánytermékek utáni áfabevétel.

Az összes eddig említett rekord mögötti rekord természetesen a dohányáruk kiskereskedelmi eladási forgalmának rekordja: ez a KSH adatai szerint 2022-ben 1,1 ezer milliárd forint volt. Míg 2021-ben még csak 974 milliárd, 2018-ban pedig a 700 milliárdot sem érte el. Az 1,1 ezer milliárdos dohányforgalom brutális, az élelmiszerek forgalma 4,4 ezer milliárd forint volt úgy, hogy 2022-ben az élelmiszerek inflációja már jelentős volt. A teljes kiskereskedelmi forgalom 16,78 ezer milliárd forint volt tavaly, vagyis

a teljes kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékát a dohányáruk tették ki.

A dohányáruk forgalma negyedéves bontásban 2022 harmadik negyedévében tetőzött 305 milliárd forinttal, azóta lassul. Idén az első negyedévben 270 milliárd forint volt.