Laptop, bankkártya és fürdőruha – ilyen az élet digitális nomádként Balin
„Az egyik mottónk, hogy ne hozzunk el semmit Baliról, de ne is tegyünk hozzá semmit” – mondja a The Paradise Project nevű magyar startup vállalkozás egyik alapítója, Gál Laura az indonéziai szigetre szervezett digitális nomádtúráikról. Cégtársával, Matykó Noémivel igyekeznek olyan magyar csoportokat összehozni, melyekben a résztvevők hasonló tisztelettel viszonyulnak a délkelet-ázsiai ország kultúrájához és rendkívüli természeti szépségeihez, mint ő maguk, így 2-3-hetes ott tartózkodásukkal a lehető legkisebb változást okozzák az épített és természeti környezetben.
Iroda a pálmafák tövében
Hogy mit is jelent valójában digitális nomádként élni Balin? Például azt, hogy valaki, akit munkaszerződése nem kötelez napi nyolcórás jelenlétre a cége székhelyén, fogja a fürdőruháját, a bankkártyáját meg a laptopját, és egy időre átteszi az irodáját Bali egyik strandjára. Gál Lauráék esetében Cangguba, a nagyjából öt utcából álló és tíz kilométer hosszú tengerparti stranddal rendelkező, Bali déli részén fekvő településre.
Az emberek persze nem azért jelentkeznek a túráinkra, hogy a lábukat lógassák a trópusokon
- magyarázza a The Paradise Project vezetője, aki évek óta szabadúszó PR-tanácsadóként dolgozik. „Egyrészt szakmai workshopokat adunk a résztvevőinknek, Noémi főleg online marketing, én pedig sajtókommunikáció témakörben, de az is gyakran előfordul, hogy komoly tapasztalatokkal rendelkező útitársaink tartanak képzést egymásnak. Volt már sales tréningünk, Google Analytics-tanfolyamunk, pszichológiai előadásunk és jóga-meditációs foglalkozásunk is azon a co-working helyen, amellyel évek óta kapcsolatban vagyunk Cangguban” – meséli a vállalkozó.
A kérdés persze adja magát: mi az a munkahelyi feladat, amit hatékonyabban lehet elvégezni egy trópusi szigeten, mint Magyarországon. Gál Laura szerint vannak olyan ügyvezetők, akik hétköznapi teendők miatt hónapok óta nem jutottak hozzá, hogy megoldjanak egy komplexebb feladatot, Balin ez öt nap alatt sikerült nekik. Mások ott fogalmazták meg új vállalkozásuk alapjait, vagy újradizájnolták a webshopjukat. Mindezt kiváló infrastruktúra mellett, lenyűgöző környezetben, vendégszerető helyiek között. Ez volt a három legfontosabb szempont, amelyek miatt a The Paradise Project vezetői Bali és nem más délkelet-ázsiai régió mellett döntöttek.
Nargiz Iszajeva kazahsztáni marketingügynökséget vezet – mégpedig Bali tengerpartjáról, ahol egyike a sziget mintegy 3000 digitális nomádjának. „Bali a legjobb hely a világon. Rögtön azt éreztem, hogy hazajövök, amint megérkeztem ide. Ha hegyekre vágyom, felutazom északra, a tengerpart pedig ott van a küszöböm előtt. Számomra nem kérdés: Bali a digitális nomádok fővárosa”, lelkendezik.
Bali karácsonyi ajándéka
Indonéziáé Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága. További erősítése érdekében az ország most még eggyel magasabb fokozatra kapcsol a világ minden tájáról érkező tehetős turistákért folyó versenyben. Egy új jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy akár tíz évre szóló vízumot kapjanak és hosszútávú tartózkodási helyükként jelölhessék meg Balit mindazok, akiknek legalább 130 ezer euró van a bankszámlájukon.
A jogszabály karácsonykor lép hatályba, és a bevándorlási hivatal megbízott főigazgatója, Widodo Ekatyajana azzal számol, hogy lesznek külföldiek, akik számára ez elég vonzerőt jelent majd, hogy ideköltözzönek. Az intézkedés bevezetésével Indonézia csatlakozik azon országok csoportjához, amelyek hosszú távú tartózkodási jogot kínálnak szakembereknek, nyugdíjasoknak és tehetős külföldieknek, ezzel segítve közvetve a hazai gazdaságot. Ilyen országok Costa Rica és Malajzia is.
Délkelet-Ázsia már eddig is a digitális távmunkások fellegvárának számított. Indonézia digitális infrastruktúrája lenyűgöző, Balin kimondottan magas az életszínvonal, az árak pedig a világ nyugati feléhez képest még mindig alacsonyak. A bürokrácia ugyanakkor nem keseríti meg a digitális nomádok életét.
Az online igényelhető látogatói vízummal bárki 180 napig tartózkodhat az országban, miközben gond nélkül dolgozhat Indonézián kívül bejegyzett vállalatoknak.
Helyben nem kell adót fizetni, amivel sok külföldi nincs is tisztában. Így gyakran csak egyszerű turistavízumot igényelnek beutazáskor, mint ahogy azt 25 éves belga Daniel is tette: „Ez a sziget zseniális. Az egész világ itt hever a lábaim előtt. Kapcsolatépítésre nincs ennél jobb hely, esténként pedig temérdek szórakozóhely vár”.
Daniel a The Paradise Projecthez hasonlóan Canggut választotta célpontként, melyet a digitális nomádok Mekkájaként is ismernek. Ezen a településen nem találni olyan kávézót vagy éttermet, amelyikben ne ülne legalább egy vendég laptop előtt. A sziget turizmusa nagyon megsínylette a Covid-járványt, ezért a digitális nomádok felbukkanásával járó bevételeket örömmel fogadják a helyiek.
Állítólag még azoknak sincs mitől tartaniuk, akik kvázi illegálisan, turistavízummal dolgoznak itt. „A digitális nomádok kizárólag akkor kerülhetnek bajba, ha valaki feljelenti őket. A bevándorlási hivatal munkatársai nem tehetik meg, hogy egyszerűen belenézzenek a laptopokba, és rákérdezzenek, hogy hé, te tulajdonképpen mit csinálsz itt?" – állítja a helyi bevándorlási hivatal vezetője, Anggiat Napitupulu.
A balinéz szörfoktató, Jeri nem sokkal a járvány kitörése előtt nyitotta meg saját, „One more wave” („Egy hullámmal több”) nevű szörfiskoláját a népszerű Berawa strandon. Ő kifejezetten örül a hatóságok nagyvonalúságának. Sok digitális nomád jár hozzá szörfözni a napi munkakezdés előtt vagy közvetlenül utána – az árapálytól és az időeltolódástól is függően. Az egyetlen fejtörést az orosz turisták okozzák neki, akik illegálisan adnak szörfleckéket külföldieknek.
Tönkreteszik a szigetet?
Bali évtizedek óta felkapott turistacélpont. A sziget egyedülálló (hindu-buddhista) kultúrájáért és az ottani természeti környezetért aggódók joggal kérdezik, hogy nem túl felkapott-e. Hogy a feltöltődésért és inspirációért Balira érkező digitális nomádok itt elköltött pénze arányban áll-e globalizációs hatásukkal. Gál Lauráék a vállalkozásuk indítása óta komolyan veszik ezt a kérdést.
Csoportjaik vasárnaponként Cangguban részt szoktak venni a közös szemétszedési akciókban, és a projektvezetők olyan digitális nomád túrát is terveznek a szigetre, amelynek elhanyagolható hatása lesz a helyi környezetre.
Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az ott dolgozó külföldiek tartózkodásának és viselkedésének a helyi hatóságok kell, hogy korlátokat szabjanak
- érvel a budapesti vállalkozó. „Ahogy a fővárosban is a hivatalok dolga a helyi lakosok védelme, például a legturistásabb VI. és VII. kerületben. Hogy ott élni is lehessen, ne csak bulizni.”
A digitális nomádok munka utáni féktelen bulizása a balinézek növekvő többségét zavarja. A lakosok most petícióban adtak hangot a dühüknek: „Cangguban szinte minden éjjel, minden héten, minden hónapban megy a buli: szinte lehetetlen itt pihenni vagy aludni” – áll a régió önkormányzatának címzett levélben. A szent balinéz templomok közelében lévő bárokból olyan erős zaj szűrődik ki, amelybe beleremegnek a környékbeli ajtók és ablakok. Rosszabb, mint a földrengés. Több mint 8300 helyi lakos írta alá a beadványt, amelyben kritizálják az ott élő külföldiek gyakori részegségét és kábítószerfogyasztását, de szó van benne erkölcstelen viselkedésről és közterületen történő vizelésről is.
A szigeten egyre több szállodatulajdonos aggódik. Az utolsó rizstermelők eltűnésével a sziget varázsa is odalesz – mondják halkan. Nyilatkozni semelyikük sem akar, túlságosan tartanak vendégeik elvesztésétől. Bali gazdaságának 70 százaléka közvetlenül vagy közvetve a turizmusra épül.
A Bali fővárosában, Denpasarban működő Udayana Egyetem professzora, Nyoman Sukma Arida meg van győződve arról, hogy a szigetnek ki kellett volna használnia a pandémia időszakát, mégpedig arra, hogy változatosabbá tegye gazdaságát: „Bali mindent egy lapra tett fel.
Ha kitör egy vulkán, terrortámadás történik, vagy, mint legutóbb, beüt egy világjárvány, egy csapásra összedől az egész turisztikai kártyavár.
Úgy gondolom, hogy a jövőben legalább három pillérre kellene épülnie a gazdaságunknak: a turizmusra, a mezőgazdaságra és a kisiparra.
Egyelőre azonban mindenki annak örül Balin, hogy a sziget kezd feléledni a világjárvány okozta tetszhalott állapotból. A Turisztikai Szövetség reményei szerint 2025-ig akár hatmillióra is nőhet a Balira látogató külföldiek száma.
Szerzők: Georg Matthes és Valaczkay Gabriella. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
(Címlapkép: A marketingmenedzser Nargiz Iszajeva élvezi a digitális nomádok életét Balin)
