Lantos Csaba leendő energiaminiszter: Az energiaipar nem a kisfiúk játéka
Csütörtök délelőtt mutatkozott be az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt Lantos Csaba, akit Palkovics László lemondása után energiaügyi miniszternek szemelt ki a kormány. Rögtön szaladjunk is előre: Lantos miniszteri kinevezését a testület 12 igen és 5 nem szavazattal, döntő többséggel támogatta.
Lantos a leendő csapata bemutatásával kezdte beszédét, elmondta, hogy munkáját Koncz Zsófia miniszterhelyettes, Czepek Gábor, az MVM elnök-vezérigazgatója és közigazgatási államtitkár, Raisz Anikó államtitkár és Steiner Attila államtitkár segíti majd.
Karrierje rövid áttekintése után rögtön rátért a lényegre, arról beszélt, hogy volt egy kivételesen kedvező világgazgadsági konjunktúra, amely tartósan velünk volt, a 2008-as Lehmann Brothers-csőd után sikeresen kilábalt a gödörből a világgazdaság, de ez a kedvező gazdasági környezet megszűnt. A pandémia, a szétzilált globális ellátási láncok után jött az orosz-ukrán háború – a második világháború óta a legkomolyabb fegyveres konfliktus.
„Egyértelműen kijelenthető, hogy véget ért az olcsó energia korszaka Európában, teljesen újra kell gondolni és hangolni mindent"
– mondta Lantos, aki egyből le is szögezte, hogy energiára szükség van, de úgy, hogy ne károsítsuk tovább a bolygót. Szerinte a másfél fokos felmelegedési küszöböt „komolyan kell venni," ezt ő, mint hétgyerekes családapa különösen fontosnak érzi. Itt elmondta, számára a hosszú távú gondolkodás a követendő példa, és említette nagyapját, aki azzal ültette el annak idején a diófáját, hogy az majd az unokáknak lesz jó.
Lantos azt mondta, az emberi civilizáció két meghatározója a demográfia és geográfia. Több emberre több élelem, és több energia kell. Szerinte a jó hír, hogy a népességnövekedés lassul, és 2064-ben lesz a népességcsúcs, onnan jön a csökkenés. A rossz hír szerinte, hogy 2100-ban minden harmadik ember Afrikában fog élni, és ez jelentős migrációs nyomást fog okozni.
Ezután kanyarodott rá konkrétan Magyarország energiahelyzetére. Azt mondta, 2010 óta nagy a siker a foglalkoztatottságban, az emberek dolgoznak, értéket teremtenek, de ehhez energia kell. És végbe megy egy elektrifikáció, ehhez pedig még több energiára van szükség. Országunk viszont rendkívül energiaszegény, a gáz 85, az olaj 90 százalékát importáljuk – összességében a felhasznált energiánk több mint 75 százaléka import. Szerinte az energiaszuverenitásra törekvésnek kell az energiapolitika középpontjában lennie, és csökkenteni kell a „rettenetes" külföldi függőségen.
A megújulókra rátérve Lantos elsősorban a biogázt, a biomasszát, a geotermiát emelte ki, ezek, „ha úgy tetszik, magyar alapanyagokból vannak." Ezek fejlesztését akarja felgyorsítani. Rámutatott, hogy amíg ipari méretekben és gazdaságosan nem tudjuk tárolni az áramot, minden pillanatban igaz kell legyen, hogy amennyit fogyasztunk, annyit meg kell termelnünk, vagy be kell hoznunk.
Szerinte „nagyon helyesen" egyre több időjárásfüggő energiatermelő berendezésünk van. Már 3840 megawattnyi napelem működik az országban a MAVIR szerint, az „nagyon sok," nagyon jó hír, magyarázta. A másik biztos pont a magyar energiamixben szerinte a Paks I, amely üzemidejének – ismeretei szerint – lehetséges a meghosszabbítása, és a tervei szerint ezt még 20 évvel kitolná. A Paks II projektről óvatosan annyit mondott, hogy hosszú idő még, míg megvalósul, de ha kész lesz, akkor lesz egy relatív hosszú idő, amikor arra is képesek lehetünk, hogy bizonyos időszakokban áramot exportáljunk.
„Szélerőmű is van a világon", kanyarodott rá Lantos az egyik legvitatottabb megújulós kérdésre. Azt mondta, már Palkovics Lászlóék kidolgozták a fejlesztési terveket – „erről nem fogunk leállni", és „lesznek, lehetnek még Magyarországon szélkerekek, ha a helyi közösségek ezt jóváhagyják″. Szerinte ugyanakkor „rettenetes nagy mennyiséget" itt nem lehet telepíteni a szélerőművekből, mert egy hegyekkel körülvett medencében vagyunk, de attól még fontos kiegészítő lehet a szélenergia.
A naperőműveknél szerinte „kint van" 5 gigawattnyi engedély, és összesen 12 gigawattig akarnak elmenni, de szélenergiával szerinte csak 1 gigawattnyi termelhető meg itthon. Megújuló-fejlesztéseknél Palkovics László korábban 16 milliárd eurós beruházási programról beszélt – „ezt fenntartjuk."
„Magyarország akkumulátortelep kell, hogy legyen, de nem pejoratív értelemben"
– mondta aztán Lantos. Szerinte ugyanakkor még az sem dőlt el, hogy a jövő az elektromos járműveké lesz-e, így mindent nem tehetünk fel egy lapra. Úgy látja, hogy a hidrogénhajtású járművek is nagyon ígéretesek.
„Az energiaipar nagyon eszközigényes iparág, nem a kisfiúk játéka"
– mondott még nagyot Lantos. Kifejtette, mire gondolt: hogy innovációra, startupokra szükség van, de az ellátásbiztonság, az emissziócsökkentés és a költségek kezeléséhez „jelentős" szereplők kellenek.
Végül leszögezte, hogy a Mol mintájára az MVM-ből (mely a minisztériumához fog tartozni) is regionális játékost akar csinálni. Ez azonban olyan sokba fog kerülni, hogy külföldi tőkebevonásra lesz hozzá szükség.
A Lantosnak címzett kérdések sorát a párbeszédes Mellár Tamás kezdte, aki 2010-ben gazdaságkutatóként pár hónapig Lantos beosztottja volt. Azt mondta, akkor egyetértettek négy alapelvben: hogy fontos a demokrácia, versengő pártokkal, fontos a piacgazdaság, valódi versennyel, fontos, hogy meglegyen az ideológiai pluralizmus, és fontos a nyugati, euroatlanti orientáció. „Fenntartja még ezt a négy alapelvet?" Miniszterjelöltként etikusnak tartja-e, hogy a résztulajdonában álló MET az állam kárára gazdagodott? És garantálja-e Orbán Viktor, hogy a miniszter megkapja a megfelelő forrásokat a megújuló energia fejlesztésére?
A jobbikos Z. Kárpát Dániel egy felmérést idézett, amely szerint Európában a háború előtt a keresetek 6–8 százaléka ment rezsire, most pedig 10–12. Itthon a válság előtt 14–15 százalék ment rá, most ez felmehet 30 százalékra. Hogy csökkenti le Lantos ezt a szakadékot? Magyarországon egyre több a vendégmunkás. Tervez-e Lantos más minisztériumokkal egyeztetni arról, hogy a munkaerőhiányt ne a harmadik világból, „és ki tudja, honnan" érkező emberekkel csökkentsék? Z. Kárpát felhozta a Fidesz egyik 2010-es választási ígéretét, amely szerint az ingatlanok évi 10 százalékát felújítják, támogatott programokon keresztül. Ha ez megtörtént volna, akkor a jobbikos politikus szerint „elképesztő puffereink" lennének már. Szerinte történelmi bűn, hogy a kádárkockáknál, paneleknél 12 év alatt nem sikerült egy normális, kézzelfogható felújítási programot lefolytatni, a lakossági szegmens szigetelése helyett csak a középületekre mentek rá. Megnyitná Lantos az energetikai felújításokat a lakosság felé?
Tordai Bence azzal kezdte, hogy „elég vagány," hogy lett az országnak egy energiaminisztere, és ha jól érti, Lantoshoz tartozik majd a klímaügy is. A Párbeszéd politikusa akkor már rá is kérdezett, hogy várható-e a mostaninál ambiciózusabb emissziócsökkentési célkitűzés? Tordai az „elég vagány" megállapítását aztán azzal árnyalta, hogy szerinte aggasztó, hogy Lantos nagy svunggal beszélt arról, hogy az országnak még sokkal több energiára lesz szüksége. A Párbeszéd politikusa szerint pont az ellenkező kell: csökkenteni kell az ország energiaigényét, ami szintén kulcs az energiaszuverenitáshoz, emellett rezsicsökkentő hatású is. Nem több energiára, hanem több megspórolt energiára van szükség.
Tordai kritizálta, hogy Magyarországon a megújulók között nagyon nagy a biomassza, azon belül is elsősorban a tűzifa aránya. Megkérdezte Lantostól, hogy ők a magyar erdőkre elsősorban tűzifaként tekintenek-e. A napelemprogrammal kapcsolatban azt kritizálta, hogy a kormány igazából nem a decentralizált, lakossági erőművek kiépítését támogatja, hanem az ipari méretűeket – ez utóbbiak telepítése komoly termőföld-veszteséggel jár, hiszen ahová ilyet telepítenek, azokat a földeket ki kell vonni a termelésből, ez pedig az egyre bizonytalanabb élelmiszer-ellátási viszonyok között probléma.
Paks üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatban kifogásolta, hogy nem látták még az ennek biztonságosságával kapcsolatos felméréseket. Paks II kapcsán pedig elmondta, hogy szerinte az energiaszuverenitás arról is szól, hogy lator államnak ne legyünk kitéve fűtőelemekben sem. Az akkumulátorgyárakról azt mondta, le kellene állítani a betelepítések „őrült dömpingjét," mert azok hatalmas vízigényét nem fogja bírni az ország. Tordai végül arról kérdezte Lantost, hogy támogatja-e a Fidesz 2010-es, meg nem valósított programját a zöld otthonokról, illetve lesznek-e programok, melyek a jövő igényeinek megfelelve „zöldgalléros" munkaerőt képeznek?
Orosz Anna valóságos kérdésözönt zúdított Lantos fejére. A Momentum politikusa azzal kezdte, hogy a miniszterjelölt szerint megszegte-e a kormány a legfőbb választási ígéretét, hogy megvédik a rezsicsökkentést? Lesznek-e még rezsicsökkentő programok? Hogyan hat Magyarország vágyott energiaszuverenitására az, hogy Paks II-t oroszok építik meg? Elfogadható-e, hogy gyerekek pokrócokkal járnak a 18 fokos iskolákba? Mit kezdjenek az önkormányzatok a megtízszereződött fűtésszámláikkal, melyek elviszik az éves költségvetések tizedét? Mi lesz a rezsibe belerokkant vállalkozásokkal? Bevezetnek-e egy lakossági energiahatékonysági programot? Mi a véleménye arról, hogy az állam 43 milliárdos veszteséget vállalt át, amikor visszavásárolta Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet? És mik a tervek az erőmű lignittüzelésű részlegének kivezetésére?
Az LMP-s Csárdi Antal felidézte a Fidesz 2010-es ígéretét, mely szerint négy éven át évi 500 milliárd forintot fordítanak majd épületszigetelésre. Csárdi szerint, ha ez megvalósult volna, akkor most ezermilliárdokban mérhetnénk a spórolást. A napelemprogram ellehetetlenítése kapcsán azt kérdezte Lantostól, hogy mennyiből kellene fejleszteni a hálózatot, hogy lehetséges legyen a visszatáplálás? A paksi atomerőművel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, mert, mint ismert, az erőmű alatt törésvonal húzódik. Az országba tervezett további akkumulátorgyárakkal kapcsolatban pedig arra hívta fel az akkor még csak miniszterjelölt figyelmét, hogy egy ilyen egység vízigénye nagyjából megegyezik egy közepes város teljes vízigényével. Így fontos kérdés az, hogy mégis honnan lesz erre is víz az elsivatagosodóban lévő Kárpát-medencében?
A fideszes Barcza Attila a meghallgatás vége felé aztán azzal szúrt vissza az ellenzéki bizottsági tagoknak, hogy elismételte a kormány hivatalos álláspontját: az energiakrízis okai az elhibázott és rossz brüsszeli szankciók. Azt a kérdést pedig, hogy egyetért-e azzal, hogy a kormány megszegte a választási ígéretét, mely szerint megvédi a rezsicsökkentést, úgy „pontosította," hogy Lantos szerint Brüsszel megszegte-e azt az ígéretét, mely szerint nem fogja kiterjeszteni a szankciókat az energiaszektorra? Mert hát szerinte ez nyáron megtörtént.
Lantos válaszai kezdetén leszögezte, hogy a pártpolitikai töltetű kijelentéseket nem akarja kommentálni, a szakpolitikára koncentrál. A MET-tel kapcsolatban elmondta, hogy a vállalati részesedését eladja. A megújulós-fejlesztések finanszírozásáról azt mondta, azt várják, hogy a kormány meg tud egyezni az EU-val, és akkor a folyósított források „jelentős része" erre a területre megy.
A magyarok rezsiköltsége szerinte továbbra is a legalacsonyabb Európában, a villanyszámla a második legalacsonyabb a lakossági átlagfogyasztóknál. Szerinte a hazai egy „olcsó, hatékony és fair szisztéma", amit lehet más szögből nézni, de ez a kormány álláspontja. Lantos szerint nem igaz, hogy a magyar keresetek 30 százaléka is rámehet a rezsire, neki más tények vannak a birtokában.
Elismerte, hogy tán félreérthetően hangzott az, hogy akkumulátor-telepet akar csinálni az országból, kihangsúlyozta, hogy úgy értette, azt szeretné, hogy megnöveljük az áramtárolási képességünket. Hogy megoldjuk a naperőművek visszatáplálási problémáját, ahhoz szerinte kb. ezermilliárd forintos hálózatfejlesztés kell.
Lantos mélyen egyetért azzal, hogy az a legjobb energia, amit nem használunk el. Őszintén nem emlékszik a Fidesz ígéretére az ingatlanok évi 10 százalékának felújítási programjáról. Szerinte évi 1 százalék is nagy vállalás. Épületkorszerűsítési program eddig is volt, a jövőben is folytatják, mondta.
Paks üzemidejének meghosszabbítására visszatérve azt mondta, az összes általa ismert tanulmány szerint műszakilag lehetséges, és az ország ellátása szempontjából kívánatos. Paks II szerinte nem orosz, hanem sokszereplős beruházás.
A fakérdésre áttérve Lantos azt mondta, a kormány elkötelezett amellett, hogy erdők legyenek az országban. Konzervatív emberként ők is szeretnek erdőben járni, illetve arról beszélt, hogy az erdőszeretethez a lokalitás is hozzátartozik, hogy védjék a helyi erdőket. Rámutatott, hogy 45 millió köbméterrel nőtt a faállomány 2010 óta, és tavaly 1,1 millió fát ültettek – minden újszülött után egyet.
Lantos elmondta, hogy a klímaügy is az energiaminisztériumhoz fog tartozni és a környezetvédelem is, a természetvédelem viszont nem.
Lantos Csaba végül azt mondta, hogy szerinte megvédte a rezsicsökkentést a kormány, és a legkiterjedtebb rezsivédelemben részesíti a lakosságot.
A válaszok után jött a gombok megnyomása, Lantos Csaba energiaminiszteri kinevezésére pedig áldását adta a Gazdasági Bizottság. Útravalóul ezt kapta:
„Sok sikert, jó egszséget, lesz feladata bőven."
