Lantos Csaba: Akár már idén eltörölhetik a napelemeseket sújtó korlátozást
Akár már idén eltörölheti a kormány a háztartási napelemes rendszer kiépítését tervezőket értinő korlátozást – derült árulta el Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Mandinernek adott interjúban. A miniszter szerint
Azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást.
Erről már korábban is volt szó, a kormánynak muszáj is tennie ez ügyben valamit március végéig, különben nem jönnek az uniós pénzek. A miniszter emellett megerősítette: „azt is szeretnénk, hogy szélkerekek is épüljenek”, azonban „nem mindenütt az országban, és nem komplett erdők”, de legyenek, mert „a nap és a szél jól kiegészítheti egymást”.
A kormány tavaly októberben sokat kritizált módon függesztette fel a háztartási méretű kiserőművek hálózati betáplálási lehetőségét, satuféket nyomva a rezsicsökkentés csökkentése, és az állami napelemes pályázatok nyomán felpörgő napelem-telepítésekre. A miniszter mostani interjújában ugyanakkor elárulta, hogy már 170 ezer ilyen kiserőmű termel áramot, és a tavaly október végén bevezetett korlátozásig további 100 ezer ilyen igényt nyújtottak be – vagyis ennyi plusz kiserőmű még csatlakozhat a hálózathoz a közeljövőben.
Lantos Csaba emlékeztetett, hogy mindehhez korszerű hálózatra van szükség, de már folyamatban van a fejlesztés, összesen 160 milliárd forint értékben indultak beruházások. A miniszter ugyanakkor jelezte azt is, hogy igyekeznek mindezt a „konzervatív értékrendű energiapolitika” keretein belül megvalósítani, aminek szerinte a lokalitás a lényege, vagyis hogy ott használják fel az energiát, ahol megtermelik, azt is elárulta, hogyan: „viszonylag kevéssé használjuk ki az energiaközösségekben rejlő lehetőségeket”.
Az interjúban kitérnek a paksi beruházásra is, amivel kapcsolatban felhozzák a finn példát – Finnország tavaly májusban a késésekre és a megnövekedett politikai és gazdasági kockázatokra hivatkozva felmondta az oroszokkal közös Hanhikivi-1 atomerőmű projektet –, mire Lantos Csaba kijelentette:
mi ezt a hibát biztosan nem fogjuk elkövetni."
A minisztert kérdezték a kormány energiapolitikáját ért kritikákról is, aki az Orbán-kormány tagjától elvárhatóan hivatkozott az orosz kötöttségre. „A csövek, amelyeken keresztül el lehet bennünket látni Oroszországból erednek”, illetve hangsúlyozta a rezsivédelem fontosságát. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy a kormány sokat tett a diverzifikálásért, a szomszédos országokkal kapcsolatot teremtő interkonnektorok kiépítésével, az észak-déli gázfolyosóhoz csatlakozással, és elárulta, hogy nyugati és horvát irányból is veszünk LNG-t (cseppfolyósított földgázt), és akár már idén vásárolhatunk azeri földgázt is.
Arról is beszélt, hogy a meglévő csővezetékeken a hazai felhasználás több mint kétszeresét tudnánk behozni nem orosz gázból, de „kérdés, honnan és mennyiért”, ugyanakkor elismerte, hogy most is
természetesen piaci áron kapjuk a gázt, és a szerződés árazása bizonyos csúszással követi a tőzsdei folyamatokat,
viszont a mostani orosz-magyar gázszerződésnek mégis vannak szerinte előnyei: „előnyösebb a felár”, és hosszú távon kiszámítható.
Lantos Csaba beszélt az elektromos áram importjáról is, ami szerinte a nettó hazai áramfelhasználás 30 százalékát adja – átlagról lehet szó, mert a Mavir adatai alapján a hét elején előfordult, hogy az import az 50 százalékot is meghaladta. Azt mondta, hogy ezt az áramot itthon is meg lehetne termelni, de szerinte „kereskedelmileg előnyösebb, ha az adott pillanatban vesszük”. Szóba került az export is, kiderült, hogy ha (az orosz csapások nyomán súlyos áramhiányban szenvedő) Ukrajnának áramra van szüksége, „azt jellemzően rajtunk keresztül kapja”.
A miniszter megerősítette, hogy az akkumulátorgyárak – így például a CATL Debrecen mellett épülő üzeme, többletenergiát igényel, amit „meg kell termelni, oda kell vinni”. A szükséges villamosenergia megtermeléséhez szerinte szüksége lesz:
