KSH: 185 ezer forint a mediánnyugdíj
Egy év alatt közel 27 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj
Idősebb honfitársaink emlékezhetnek, hogy 2022. elején csak szerény 5 százalékos nyugdíjemelés érkezett – holott akkor már biztosan tudni lehetett, hogy az egész évre várható infláció ennél sokkal magasabb lesz. Végül 14,5 százalékos szintig száguldott a tavalyi éves tényadat, ezért évközben két alkalommal is utólagos és visszamenőleges nyugdíjemelésre („nyugdíjkorrekcióra”) került sor.
Az itt bemutatott nyugdíjemelések és egyéb hatások következtében a tavaly januári 164 102 forintról idén januárra 208 168 forintra emelkedett az öregségi nyugdíjak átlagos értéke, ami összesen csaknem 27 százalékos növekedésnek felel meg.
Miért fontos, hogy mennyi a mediánnyugdíj?
Gyakori és jogos kritika az átlagmutatóval kapcsolatosan, hogy a kiugró értékek torzíthatják, ezért nem ad pontos képet a tényleges helyzetről. Esetünkben a kiugróan magas nyugdíjak okoznak ilyen problémát, hiszen sokan kapnak félmillió forintot is megközelítő, vagy még annál is magasabb nyugdíjat. Ezek ugyanúgy beleszámítanak az átlagba, mint a szokványos mértékű ellátások, így az átlagnyugdíj végül jóval magasabb lesz, mint amit a nyugdíjasok többsége érzékel.
Éppen ezért szerencsésebb, ha a „mediánt”, azaz a középen álló értéket vizsgáljuk, amikor az idősek anyagi helyzetét szeretnénk egyetlen mutatószámmal jellemezni. Erről a KSH mindeddig nem közölt információt, ezért csak becslés útján tudtuk közelítőleg meghatározni. Most viszont fény derült a hivatalos adatra: megtudhattuk, hogy a mediánnyugdíj idén januárban 184 725 forint volt. Ez azt jelenti, hogy az idősek egyik fele ennél kevesebb nyugdíjban részesül, míg a szerencsésebb felük ennél több ellátást kap havonta.
Rosszabb a kép, ha az összes ellátást vizsgáljuk
A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kategóriájába nem csak a fentebb tárgyalt öregségi nyugdíjak sorolhatók. Ide tartoznak még olyan további ellátások, mint az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás. Ha ezeket az ellátásokat is figyelembe vesszük, akkor lényegesen alacsonyabb középértékeket kapunk: az összes juttatás átlagösszege nagyjából 191 ezer forintra tehető, a medián pedig alig 171 ezer forintra rúg.
Tovább nőttek az egyenlőtlenségek az idősek között
Ráadásul az egyenlőtlenségeket egyre erősebben „bebetonozza” az a tény, hogy a nyugdíjemelésekből mindenki a saját nyugdíja arányában részesül. Amíg 100 ezer forint nyugdíjra 15 ezer forint emelés jut, addig a félmilliós nyugdíj 75 ezer forinttal emelkedik. Segíthetne a helyzeten, ha a nyugdíjakon felül érkező állami juttatások – különösen a 13. havi nyugdíj – összegét differenciáltan kapnák az idősek. Például mindenki egyenlő (vagy akár a nyugdíjával fordítottan arányos!) mértékű 13. havi nyugdíjat kapna, amint arra a visegrádi országokban is találhatunk bevett gyakorlatokat. Ennek hiányában Magyarországon a gazdag nyugdíjasok egyre gazdagabbak lesznek, az alacsonyabb jövedelműek pedig egyre inkább leszakadnak a többiektől.
Óriási lyuk tátong a nyugdíjkasszán!
A nyugdíjak rekordmértékű növekedése a Pénzügyminisztérium publikációiból is kiolvasható. A héten megjelent összefoglalójuk szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai több mint 27 százalékkal nőttek az előző év januárjához képest. Fontos megjegyeznünk, hogy a nyugdíjkassza elsődleges bevételei (azaz a társadalombiztosítási járulék meghatározott része és a szociális hozzájárulási adó meghatározott része) jelenleg sem fedezik maradéktalanul a nyugdíjkiadásokat. A keletkező hiányt már tavaly is a központi költségvetésnek kellett kipótolnia, 697 milliárd forint összegben. Idénre ez a költségvetési támogatás több mint 53 (!) százalékkal, 1072 milliárd forintra nő.
