KSH: 17,6 százalékos volt az egész éves infláció, 5,5 a decemberi
Ahogy az várható volt, tovább lassult az infláció 2023 decemberében. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a decemberi számot, ezek szerint
5,5 százalékos volt az infláció az év utolsó hónapjában.
Ennél alacsonyabb számot utoljára 2021 szeptemberében láthattunk.
Így pedig kiszámolható a 2023-as éves adat is: az év egészében átlagosan 17,6 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése, amivel összejött az az európai szinten is egyedülálló bravúr, hogy a 2023-as éves átlagos infláció magasabb volt, mint a 2022-es (akkor 14,5 százalék volt a mutató). Éves átlagban a mostani adat 1997 óta a legrosszabb.
Az élelmiszerek áremelkedése átlagosan 25,9 százalékos volt 2023-ban, aminél magasabbat utoljára 1995-ben mértek. Majdnem minden más kategóriában is az 1990-es évek vége óta nem látott rekordok jöttek ki, egyedül a tartós cikkeknél nem, abból a tavalyi volt az elmúlt majdnem három évtized legmagasabbja.
De térjünk most vissza a decemberre! Ebben a hónapban már látványosan lassult az infláció. Részletesen a következőképp jött ki a szám:
A legtöbb vita a háztartási energia árai körül van – nyilván sem a gáz, sem az áram nem lett olcsóbb, mint egy éve, mégis hónapok óta durva áresést hoz ki a KSH. Ennek az az oka, hogy külön számol a rezsicsökkentési korlát alatti és az afölötti árakkal, és úgy kalkulálnak, hogy most sokkal többen férnek be a korlát alá, mint egy éve. Az Eurostat konzultál a módszertanról a KSH-val.
Több olyan tényező is van viszont, ami ezen kívül magyarázza a drágulás lassulását. Az üzemanyagoknál most érkezett meg a bázishatás: mivel az infláció mindig azt mutatja, hogy a 12 hónappal korábbihoz képest hogyan alakultak az árak, mostantól nem a 480 forintos nyomott árú benzinhez kell ezt viszonyítani (egész pontosan tavaly december első hat napján még 480 forint volt az ár, utána engedték el, szóval attól függően, hogy mikor mentek ki a KSH összeírói a kutakra, még ott lehetett részben a 480-as benzin is). Így a decemberi adat szerint 4,2 százalékkal lett olcsóbb az üzemanyag.
Nagyon sokat segít az is, hogy a forint sokkal erősebb, mint egy éve. 2022 decemberében 400 és 417 forint között mozgott egy euró ára, 2023 utolsó hónapjában már 379 és 385 között járt az árfolyam. Ez pedig mindennek az árát lefelé nyomhatja, amit külföldről kell behozni vagy amiben külföldi alapanyag van. Leginkább a tartós cikkek árában mutatkozik ez meg.
Az, hogy a tartós cikkek ára csökkent is az egy évvel korábbihoz képest, még egy fontos tételnek tudható be: a használt autók 10,3 százalékkal olcsóbbak, mint 2022 utolsó hónapjában.
Sokat jelent az is, hogy a világpiaci energiaárak a tavaly ilyenkori alatt vannak, ez a cégek árazásában szintén megmutatkozhat. És persze az is segít, hogy 2022 áprilisa és 2023 januárja között volt az igazán durva drágulás, vagyis most hónapról hónapra magasabb a bázis, amihez viszonyítunk.
Az előző év eleje óta vezettük azt a grafikont, amely mutatta, hogy hónapról hónapra hogyan alakultak az árak, ha 2022 decemberéhez viszonyítjuk azokat. Jól látszik ezen, hogy az élelmiszerek, az alkohol és a dohány igazán nagy áremelkedése március környékéig tartott, a szolgáltató szektorban egészen júliusig volt egy szinte megállíthatatlan drágulás, a rezsit pedig az év első felében hónapról hónapra egyre kisebbre hozta ki a KSH.
A hvg.hu havi bevásárlókosarában december végén azt láttuk, hogy véget ért az élelmiszerárak hónapok óta tartó stagnálása. Ami a havi adatokat illeti, a KSH szerint összességében 0,3 lettek alacsonyabbak az árak, mint novemberben voltak, ezen belül az élelmiszerek 0,1 százalékkal olcsóbbak, az üzemanyagok ára pedig 5 százalékkal csökken, úgyhogy ez is jócskán lefelé húzta a mutatót.
Európai szinten kiemelkedően nagy a magyar infláció, de a legutóbbi végre legalább már nem a legnagyobb volt. 2022 novembere és 2023 októbere között tizenkét egymást követő hónapban a mienk volt az EU legrosszabb inflációs mutatója, 2023 novemberében már Csehországnál jobb számot sikerült produkálni. Decemberről eddig az EU 21 országának ismerjük az adatát, abból a szlovák 6,6 és az osztrák 5,7 százalékos mutató rosszabb a mienknél, de az előzetes adatok szerint a cseh, a lengyel és a román adat is magasabb lehet a magyarnál.
És mi jöhet ez után?Jó hír, hogy a bérek már jobban nőnek, mint az árak, de akármennyire is szeretné a kormány felpörgetni a fogyasztást, ahhoz még kell idő, hogy az emberek bizalma helyreálljon, és elkezdjenek újra vásárolni. Egyelőre a kiskereskedelem mutatói rosszabbak, mint egy éve voltak.
A Magyar Nemzeti Bank a december végén kiadott Inflációs jelentésében úgy számolt, hogy még néhány hónapig a bázishatás miatt látványosan lassulhat az infláció, utána viszont ez a hatás kifut. A jövedéki adó január eleji emelése az MNB szerint 0,5 százalékponttal növelheti meg a 2024-es éves inflációt, az új hulladékgazdálkodási rendszer pedig 0,1-0,2 százalékponttal. Az biztos, hogy a jegybank 2-4 százalékos céljától még messze vagyunk, és a mostani adat csak ahhoz képest jó, amit pár hónappal ez előtt mértek, valójában ez még mindig egy kellemetlen infláció. Az egész nyugati világnak és Magyarországnak is nagy problémája lehet az a következő években, hogy ugyan nagyról közepesre levitték az inflációt, közepesről kicsire levinni sokkal nehezebbnek tűnik.
