Krími hídrobbantás: hárman meghaltak, de mi okozhatta a detonációt?
Legalább hárman meghaltak, amikor robbanás történt a Krím-félszigetet a Kercsi-szoros felett összekötő hídon. Ők akkor vesztették életüket, amikor a robbanás következtében járművükkel a vízbe zuhantak – közölték az orosz hatóságok, amik szerint a kárfelmérés még folyamatban van.
A szombat reggeli detonációban a híd közúti pályájának egy része leszakadt, és kigyulladt egy, a vasúti pályán épp elhaladó olajtanker-szerelvény. A robbanásról, a lángoló vonatról és a károkról számos videó és fotó kering a közösségi oldalakon.
Az oroszországi rendkívüli helyzetek minisztériuma szombat délután azt közölte, hogy a tüzet sikeresen eloltották. Az Interfax orosz hírügynökség legfrissebb értesülései szerint a hídon már szombaton újraindul a detonációt követően leállított vasúti forgalom. Ez helyi idő szerint este nyolc után várható.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kormánybizottság felállítását rendelte el az incidens okainak megállapítására és a következmények felszámolására.
Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn. Ennek azonban ellentmond, hogy a hídra felhajtó járműveket szigorúan ellenőrzik, mint ebben az orosz nyelvű tévériportban is látható:
Emellett egy robbantási szakértő a BBC-nek arról beszélt, hogy a robbantás profi szabotázs lehetett, és láthatóan nem rakétával támadtak a hídra, hanem szerinte alulról robbantották egyszerre a közúti és a vasúti hidat, kódolt rádiójellel. Erre utal az a részlet amit az egyik térfigyelő kamera felvételéből vágtak ki és lassítottak le. Itt közvetlenül a robbanás előtt látni valami úszóeszköz részletét a híd alatt, ami akár egy hajó vagy csónak is lehet – vagy egy tarajos hullám:
A SkyNews Michael Clarke védelmi szakértővel elemezte a robbanást, aki nevetségesnek minősíti az orosz állítást, hogy teherautó robbant volna fel a hídon. Ő azzal érvel, hogy ha valóban a jármű robbant volna fel, akkor fel kellett volna dobódnia a magasba, és nem oldalról-alulról jött volna a robbanás.
Emellett a hidakat úgy tervezik, hogy az ilyenfajta baleseteknek ellenálljanak. Szerinte vagy egy olyan nagy hatóerejű rakéta lehetett, amilyennel tudomásunk szerint nem rendelkeznek az ukránok, vagy a különleges erők művelete, ami során alulról robbantották fel a hidat. A szakértő szerint bármelyikről is van szó,
jelentős csapásként lehet értékelni.
A különleges erők esetében azért is nagy szó ez szerinte, mert az oroszok által nagyon szigorúan ellenőrzött térségről van szó, és ha képesek voltak itt ilyen akciót végrehajtani az ukránok, akkor az hatalmas bravúr.
A szakértő szerint ha így van, akkor a krími hidat ért csapás a Moszkva cirkáló elsüllyesztéséhez mérhető. Szerinte ezzel az ukránok akár 2-3 hét előnyhöz is juthatnak a fronton, amennyiben nem sikerül hamar helyreállítani az átkelőt.
