Közpénz, erő, egyetértés: nyert annyit az FTC az európai kupákban, hogy meglenne az állami támogatás nélkül?
A szurkolók semmit nem vettek észre ebből, de a kizárás előszobájába került a Ferencváros 2019-ben az MLSZ-nél és az UEFA-nál is. A klub nagybevásárlást tartott az előző nyáron, a játékoskeret értéke 5 millió euróval nőtt egy év alatt, de az első fordulóban kiesett az 2018/19-es Európa Liga-selejtezőn, így aztán alig jött pénzdíj, és megborult a költségvetés. Emiatt nem csak egyszerűen veszteséggel zárták az évet, hanem úgy kellett leadniuk az éves beszámolót, hogy a saját tőke negatívba fordult. Ha ez kétszer egymás után megtörténik, akkor az NB I.-ben nem indulhat el egy klub, és egy hosszú, bonyolult eljárás is megindul, amelynek a vége az, hogy az európai szövetség is kizárja őket.
Érkezett azonban a megmentő, és egy kreatív pénzügyi megoldás: az FTC Labdarúgó Zrt. tulajdonosa, az összes többi szakosztályért is felelős Ferencvárosi Torna Club megvásárolt mindössze tíz darab, egyenként 1000 forint névértékű részvényt a futballklubtól, összesen másfél milliárd forintért, ezzel a pénzzel pedig rögtön pozitív lett a saját tőke. Ha ez a – nem mellesleg teljesen legális – lépés a részvények valós piaci árát mutatta volna, akkor a Ferencváros összes részvénye együtt 3000 milliárd forintra jönne ki, azaz a klub értékesebbnek számított volna, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt.
Azóta nagyot fordult a világ a Ferencvárossal. A nagybevásárlás megtette a hatását, 2019 nyarától már jöttek a nemzetközi szinten is értékelhető eredményeik, három Európa Liga- és egy Bajnokok Ligája-csoportkör a mérlegük, idén pedig a legjobb 16-ba jutottak az EL-ben. Ez gigantikus pénzdíjat is ér, csak az idei nemzetközi szerepléssel 3,7 milliárd forintnak megfelelő összeget kapnak az UEFA-tól. Így pedig felmerül a kérdés: lehet, hogy lassan már közpénz nélkül is képes lenne működni az FTC?
Aki megpróbál erre a kérdésre válaszolni, furcsa akadályba ütközik. A ferencvárosi fociklub céges papírjaiban ugyanis elsőre elég nehéz kiszúrni, hol van az állami pénz. Sőt, a tao-gyűjtésnek sem nagy bajnokai, pedig sok más csapatnál ez az első számú módja a közpénzek megszerzésének. Valójában nem közvetlenül az FTC Labdarúgó Zrt. kap rengeteg közpénzt, hanem az anyaegyesülete, a Ferencvárosi Torna Club, az pedig időről időre kisegíti a futballklubot, ha kell. A 2018-as eset után 2019-ben másfél milliárdos tőkeemelést hajtottak például végre, és korábban is érkezett tulajdonosi támogatás.
Kezdjük ott: mennyire fenntartható a ferencvárosi foci működése, egyáltalán mennyi pénzre van szükség a csapat működtetéséhez évente?
2017-ig, amíg annyi volt a kérdés a magyar bajnokságban, hogy a három gazdag klub, a Ferencváros, a Felcsút és a Fehérvár közül melyik tudja a legjobb szakmai munkát kihozni a pénzből, évi 5 milliárd forintnál kevesebből gazdálkodtak a céges beszámolók szerint. Ez után jött a felfutás, 2020-ban és 2021-ben már évi 12 milliárd forintnál is több kiadásuk volt (az éves beszámolókat május 31-ig kell leadni, szóval a 2022-es számokat majd két hónap múlva ismerhetjük meg). Nemzetközi szinten is sikeres csapatot építeni nem olcsó: csak a fizetésekre 7 milliárd forint körüli összeget költöttek ebben a két évben.
Az is jól látszik a számokon, hogy 2013 és 2017 között nagyjából annyit költöttek, mint amennyi a bevétel volt. Majd jött a 2018-as megingás, azóta viszont profitot termel a zrt. – és nyilván itt nem az a cél, hogy a tulajdonos nagy osztalékot vegyen ki, hanem az, hogy félre tudjanak tenni, ha lenne megint egy olyan rossz nyári selejtezősorozat, mint a 2018-as. Valamennyit most már ki tudnának pótolni ilyen esetben, de azért súlyos mélyütés volna egy korai kiesés anyagilag is.
Mennyire fontos a pénzdíj?
A bevételek csoportosítását mutató grafikonunkon látszik: nagyon, de amíg nem a BL-be jutnak be, addig azért nem ez a legfontosabb. Jól követhető, hogy az értékesítés bevétele miként nő évről évre – egyre több pénz érkezik játékoseladásokból, amit aztán beforgatnak más focisták vásárlásába, és ahogy bejutnak a nemzetközi kupákba, úgy nő a jegyárbevétel is (ezért is látszik ebben a részben csökkenés 2020-ban, amikor zárt kapuk mögött kellett játszani több BL-meccset is).
De még látványosabb az, hogy a felső része az oszlopoknak, az UEFA-pénzdíj hogyan változott: 2018-ig évi 180 millió forintnál sosem volt ez több, aztán a 2019-es és a 2021-es Európa Liga-csoportkör 1,4-1,5 milliárdot ért, és a grafikonon nincs rajta, de az idei szereplés 3,7 milliárdja még komolyabb tétel lesz. Mindez viszont eltörpül a 2020. őszi BL-pénzdíj mellett, akkor 7,6 milliárd forintnak megfelelő euró jött ebből. Az UEFA pénzdíjazási rendszere miatt fájhatott nagyon az Üllői úton minden BL-selejtezős kiesés: egy Európa Liga-csoportgyőzelem, vele a legjobb 16-ba jutás is kevesebb, mint feleannyit ér, mint két szezonnal korábban hat meccsen öt vereséggel, egy döntetlennel kiesni a BL-csoportkörben.
Azaz egy olyan klubmodellt építettek fel, amely akkor fenntartható, ha évről évre bejut a csapat valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe. Sőt, igazán akkor működőképes, ha a BL-ben vannak ott, az annyival jobban fizet az EL-nél. Ahogy a 2021-es üzleti beszámoló szerzője fogalmazott:
Alapvető kockázat nem fenyegeti a vállalkozás mindennapjait, azonban bizonytalansági tényezők vannak. Az egyik ilyen tényező a játékosok magas bére, ami a térségben az egyik legmagasabb. A támogatottság fenntartható egy újabb sikeres nemzetközi szerepléssel, amire reálisan lehet számítani.
De akkor hol a közpénz?
Figyeljünk az oszlopok középső részére, a világoszöld „egyéb bevételek pénzdíj nélkül” tételre. Itt sok minden van – a közvetett állami támogatás is.
A klub a céges beszámolóiban nem sokkal többet árul el a törvényileg kötelező minimumnál. A bevételeiből annyit ad meg, hogy mennyi az értékesítésből származó pénz, az összes többit pedig beteszi az „egyéb bevételek” sorba. Mi annyival mentünk tovább, hogy ebből külön vettük azt, amennyi az UEFA-pénzdíj, hiszen arról tudjuk, hogy konkrétan mennyi (az adott év középárfolyamán váltottuk át euróról forintra, és mindig ahhoz az évhez számoltuk, amelynek a nyarán-őszén játszottak). Ebbe a kategóriába tartozhat több más tétel mellett az is, amit az anyaegyesülettől kapnak. Az anyaegyesület pedig már jókora állami támogatásokat zsebel be.
Ezeknek az állami pénzeknek a sorsa lekövethető az éves beszámolókban. Ugyan nem mindenhol lehet elkülöníteni, melyik összeget melyik szakosztálynak adják, de nagyon sok olyan pont van, ahol ez nyilvánvaló: van, ahol a támogatásról leadott dokumentumban konkrétan leírják, hogy mire ment a pénz, és azt is nyugodtan feltételezhetjük, hogy ha egy támogatást mondjuk a Magyar Birkózó Szövetség utal át, akkor azt a birkózó szakosztály kapja. Ha az olyan tételeket, ahol egyértelmű, hogy nem a focira megy, kivesszük, akkor a támogatási papírokból azt látjuk:
Nézzük példaként ezt egy évre részletezve! 2021-ről, a legutóbbi évről, amelyről már van beszámoló, a következőket tudjuk:
Ezzel máris ott vagyunk a magyar sportfinanszírozás egyik legizgalmasabb kérdésénél: azt szinte senki nem vitatja, hogy a gyerekek sportolásának támogatása állami feladat is, az is rendben van, hogy piaci alapon nem működő sportágakat megsegít az állam, de
illik-e az egyesületeknek adott állami pénzt továbbküldeni egy profi focicsapatnak?
Persze egy dolog az illem és egy egészen másik az UEFA szabályrendszere a burkolt állami támogatásokról. A szabályok szerint akkor indulhat el egy nemzetközi kupában egy 5 millió euró feletti költségvetésű csapat, ha a piaci (állam nélkül számított) bevételei fedezik a kiadásait. De az UEFA nem veszi igazán komolyan a saját szabályait, félrenéz, ha az állami támogatás nem közvetlenül érkezik, különben hirtelen kénytelen volna kizárni a BL-ből a katari pénzből élő Paris Saint-Germaint vagy a szaúdi hátterű Manchester Cityt – mindkét klubnál reklámpénznek álcázzák a tulajdonosi kör befizetéseit.
És ha már reklámpénzek: a közvetlen állami támogatás mellett sok állami és önkormányzati cég is ad szponzorációs pénzeket a Ferencvárosnak. Az elmúlt tizenkét év reklámozói között megjelent a Főgáz, az MVM, a Hungarocontrol, a Szerencsejáték Zrt., vagy épp a magyarországi kőolaj-készletezésért felelős Opal Tartálypark. Az MVM pedig évente az euróárfolyam változásától függően 4,5-5 milliárd forint körüli összeggel támogatja az egyesületet. (Még egyszer: ez nem csak a focira megy. Az MVM-nél például fontos tétel a 22 ezer főt befogadni képes népligeti sportcsarnok, amelyet nagyjából 100 milliárd forint közpénzből megépíttetett az állam, majd ingyen átadta az FTC-nek, csak most épp üzemeltetni kellene valamiből.) Ezen a ponton mindenki gondolja át, mennyire lehet fontos egy ilyen cégnek a reklámozás – nyilván senkivel nem fordult még elő, hogy azon gondolkozott, kitől vegyen áramot, majd a reklámokat látva döntött.
Még egy év van feltankolni
Ami a sportszakmai oldalt illeti: a Ferencváros azzal, hogy jó eredményeket ér el, sok pontot szerez az UEFA kiemelési listáján, így egyre jobb az esélye arra, hogy gyengébb ellenféllel kerül össze a BL- vagy EL-selejtezőkben. A kiemelést mindig az elmúlt 5 szezon eredményei alapján számolják, vagyis jövőre még nőhet egy nagyot a pontszám, hiszen akkor csak a már sokat emlegetett 2018. nyári, első EL-selejtezőfordulós kiesésért kapott 1 pont hullik majd ki a mostani 27 pont közül.
Persze a pénzeső, a jó kiemelések és egy-egy sikeres év még nem garancia semmire, folyamatosan jó szakmai munkát is oda kell tenni – az FTC előtt legutóbb 2018-ban a Mol Vidi volt EL-csoportkörben, akkor Hernádi Zsolt arról beszélt, hogy a fehérvári klub kinőtte az NB I.-et. Most épp két pont választja el őket a kieső helytől.
