Közel másfél milliárd a tartozás, elrendelték az egyik legnagyobb italforgalmazó felszámolását
A Fővárosi Törvényszék megállapította az Ital Magyarország Kft. fizetésképtelenségét, majd pedig elrendelte az egyik legnagyobb hazai italforgalmazó felszámolását – írta meg a 24.hu a vagyonfelügyelőnek kijelölt, állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től kapott információ alapján. A lap szerint az Ital Magyarország Kft. összesen közel
másfél milliárd forinttal tartozik különböző vállalkozásoknak, köztük a legismertebb hazai borászatoknak.
Az ügyben két tárgyalást is tartottak, ahol a magyar italforgalmazó először a tartozások alig 12 százalékát ajánlotta fel a hitelezőknek. A másodikon már ennyit sem, így az augusztusi egyezkedés nagyon rövid ideig tartott.
A 24.hu szerint az első verzióban még az szerepelt, hogy a cég az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés jogerőre emelkedésétől (felülvizsgálat esetén a Kúria döntésétől) számított hat hónapon belül a tartozás 8 százalékát kifizeti, majd további 4 százalékot legkésőbb 2025. december 31-ig.
A második ajánlatban viszont megcserélték a két tételt: 4 százalékot fizettek volna hat hónapon belül, további 8-at pedig 2025 december végéig. Ezt a károsultak nem fogadták el.
A második egyezségi tárgyalást nem mellesleg azután tartották, hogy Orbán Viktor miniszterelnök aláírt egy kormányrendeletet, aminek értelmében stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a bedőlt italforgalmazó csődeljárását.
A lap szerint több tucat borászat pénze ragadt benn a kereskedőnél. A Villányi Borok Háza Kft. például 114 millió forinttal szerepel a hitelezők listáján, a Takler Pince Kft. 50 millióra vár, és 20 milliónál nagyobb összeg szerepel a Laposa Birtok Kft. és a Gere Tamás Kft. neve mellett is. Állami pénzt is maga alá temethet a felszámolás, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Kft.-nek 51 millió forinttal tartozik az Ital Magyarország.
A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. kérdésre csak annyit közölt:
az eljárás jelenlegi, korai szakaszában nem lehet megalapozott véleményt nyilvánítani a hitelezői igények megtérüléséről”.
