Kottát sem tudott olvasni, de a legismertebb filmzeneszerző lett – 80 éve született Vangelis
Evangelosz Odüsszeasz Papathanassziu a thesszáliai Vóloszban, a mitológia szerint a kentaurok egykori lakóhelyén látta meg a napvilágot. Kiskorától vonzotta a zene, saját maga tanult meg zongorázni, hatévesen már komponált.
A formális zenei képzést elutasította, mert szerinte az rombolja a kreativitást, állítása szerint kottát írni-olvasni sem tudott rendesen (ebben nem áll egyedül, többek között Jimi Hendrix és Bob Dylan sem sajátította el a kottaolvasás művészetét). Amikor erről faggatták, azt mondta: ha tanárai előtt kellett játszania, úgy tett, mintha a hangjegyeket olvasná, de valójában mindent emlékezetből adott elő. Az athéni Képzőművészeti Akadémián festészetet tanult, ami később kedvenc időtöltése maradt, képeit a világ legnevesebb galériáiban is kiállították.
Kezdetben a dzsessz vonzotta, majd a Beatles hatása alá került. 1963-ban alapított első együttese, a Forminx Görögország egyik legnépszerűbb zenekara lett, ő azonban többre vágyott.
1967-ben a basszusgitáros-énekes Demis Roussos és a dobos Lukasz Sziderasz társaságában megalapította az Aphrodite's Child együttest, amely az ezredesek diktatúrájának kezdetekor külföldre tette át székhelyét: Londonba indultak, de megfelelő papírok és a diáklázadások miatt Párizsban ragadtak.
Már első kislemezük, a Rain and Tears hatalmas sikert aratott, a következő négy évben húszmillió példány kelt el lemezeikből. A csúcsra az 1972-ben kiadott 666 című dupla albummal jutottak, amelyen vendégként a világhírű görög színésznő, Irene Papas is szerepelt. A trió nem sokkal később a belső feszültségek miatt felbomlott, de Vangelis és az énekesként fényes szólókarriert befutó Demis Roussos baráti kapcsolata nem szűnt meg, később is több felvételen dolgoztak együtt.
Vangelis Párizsban maradt, filmekhez komponált zenét, így született a L'Apocalypse des Animaux, a La Fete Sauvage, az Antarctica és az Opera sauvage – utóbbi egyik tétele, a L'Enfant több mint egy évtizedig volt a Magyar Televízió A Hét című hírmagazinjának főcímzenéje, és felcsendült a Veszélyes élet éve című filmben is.
Vangelis első szólólemeze 1973-ban jelent meg, a következő évben felröppent a hír, hogy a Yes együttesben a távozó Rick Wakeman helyét foglalja el. Néhány hét próba után azonban másként döntött, Londonban saját stúdiót alapított, első itt készült lemeze a Heaven and Hell volt. Ez volt első albuma, amelyen a grandiózus hangzás érdekében a szintetizátort, az ütőhangszereket és a kórust kombinálta, az első, amely felkerült a brit listára, és ezzel kezdődött együttműködése Jon Andersonnal, a Yes énekesével, akivel aztán még négy sikerlemezt készítettek együtt.
Vangelis talán legnagyobb sikerét a Tűzszekerek című film zenéjének köszönhette, amelyért 1981-ben a legjobb filmzenéért járó Oscar-díjat is megkapta. Az 1924-es nyári olimpiai játékokra készülő Eric Liddel skót és Harold Abrahams angol rövidtávfutó párharcát feldolgozó alkotás nyitó- és záróképe, amelyben az atléták a homokos tengerparton, a fövenyt nyaldosó hullámok között futnak Vangelis zenéjére, az olimpia szimbóluma lett, témája a 2012-es londoni játékok megnyitóján is felcsendült. A Tűzszekerek zenéje az Apple céggel is összeforrt: Steve Jobs 1984-ben az első Macintosh számítógépet Vangelis zenéjére mutatta be nyilvánosan, a Tűzszekerek színpadi változata is futott Londonban.
Vangelis még számos, mára klasszikussá vált film zenéjét szerezte, így 1983-ban a japán Antarctica című filmhez, Ridley Scott-tal 1982-ben a Szárnyas fejvadász, majd tíz évvel később az 1492– A Paradicsom meghódítása című alkotásokban dolgozott együtt. 2004-ben Oliver Stone kért tőle filmzenét a Nagy Sándor, a hódító című alkotásához (a muzsikát kedvezőbben fogadták, mint magát a filmet), s Jacques Cousteau néhány dokumentumfilmjének is a népszerű görög muzsikus a zeneszerzője.
Mythodia (Óda a mítoszhoz) című albuma 2001-ben az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik Mars-missziójának himnusza lett, a mű koncertváltozatát az athéni Zeusz-templom szentélyében adta elő a londoni filharmonikusok és a görög operaház kórusa.
A következő évben Vangelis írta a FIFA labdarúgó-világbajnokság hivatalos himnuszát, 2003-ban jelent meg a harmincéves pályafutásának legnépszerűbb felvételeit összegző Odyssey – The Definitive Collection című albuma. 2014-ben három rövid darabbal köszöntötte az Európai Űrügynökség által felbocsátott Rosetta űrszonda leszállóegységének landolását a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, majd 2016-ban Rosetta címmel adott ki albumot. 2021-ben jelent meg Juno to Jupiter című stúdiólemeze, amelyet a NASA 2011-ben indított Juno-expedíciója ihletett.
Az elektronikus zene és a modern filmzene történetének egyik emblematikus alakja tavaly hunyt el szívelégtelenségben Párizsban.
Több mint ötvenéves zenei pályafutása során számos kitüntetéssel ismerték el, egyebek között a francia Becsületrend lovagja, hazájában több egyetem tiszteletbeli doktora lett, bélyeg jelent meg arcképével, átvehette a NASA legmagasabb elismerését és kisbolygót is elneveztek róla. Az amerikai űrkutatási ügynökség halála után látványos videóval tisztelgett emléke előtt, a felvételen a Juno űrszonda halad el a Jupiter és holdja, a Ganymedes mellett a Juno to Jupiter című Vangelis-lemez muzsikájára.
