Korda György szupersztár – De miért csavarodtak rá a tinik a 83 éves énekesre?
Apa, te ismered Kordát? De hiszen ez TikTok-zene! Erre tombolnak a tízévesek. Korda a király! Mekkora szám!
– tette közzé a napokban 12 éves fia üzenetét egy meglepett édesapa.
Milyen titkok?
– kérdez vissza Korda György, akit arról faggatnak, mit keres az 1981-es Szeptember volt című albumán megjelent – Máté Péter és S. Nagy István által írt – Reptér című dala a TikTokon.
Többgenerációnyi távolság választja el egymástól a régi-új sztárt és a rajongóit. Ez minimum különleges jelenségnek tekinthető, hiszen az újabb generációknak „az a dolga”, hogy fellázadjanak a korábbiak életmódja, divatja, kulturális produkciói ellen, és megteremtsék a sajátjukat.
„Trendi, de hogy miért, azt senki nem tudja”
„Ő egy sztár, maga a klasszikus. Ezért vagyunk itt” – mondta egy tini rajongó az egyik nyári fesztiválon arra a kérdésre, mit keresnek a Korda György–Balázs Klári-koncerten. A többi megkérdezett is hasonló rajongással nyilatkozott a Reptér című dalról, és a Korda–Balázs házaspárról: „A Reptér egy jó szám, eléggé öreg, de jó.” „Trendi, de hogy miért, azt senki sem tudja.” „Ők az örök fiatalság. Aranyosak. Olyan cukik együtt, és nagyon szeretik a közönségüket.” „Ahhoz képest, milyen idősek, elég jól nyomják.”
Bereczki Enikő Z-generációs szakértő is több érintettet megkérdezett, ám ők szintén nemigen tudták megmagyarázni, miért is szeretik Korda dalait, a legtöbben azt mondták „egyszerűen csak jó bulizni rá”. Egy tinédzser azt emelte ki, hogy ebben is a TikTok a nagy húzóerő, hiszen ott több videó alatt is futnak a dalok, és van egy népszerű kihívás is a témában (fut kéken a szöveg, amit a tiktoker is énekel, majd a piros szöveget, már a nézőnek kell énekelnie), ez például bulikon is gyakran előkerül. És egyébként is a TikTokon százával vannak a hasonlóan megkoreografált videók, ahol a tinik a Reptér refrénjét éneklik.
A mostani Korda-reneszánszhoz az is hozzájárult, hogy kortárs popzenekarok is rendre feldolgoznak egy-egy Korda-dalt. Például a Carson Coma (aminek tagjait néhány éve épp a hvg.hu ismertette össze Kordáékkal, miután kiadták a Nem vagyok ideges című dalt) vagy a Blahalouisiana (Mondd, hogy szép volt az este), de különböző DJ-k is szívesen nyúlnak a 40-50 éves dalokhoz. Ezek szintén azt sugallják, hogy Korda egyáltalán nem ciki.
Kütyük nélküli élet
Szintén Bereczkinek mesélte egy zenész-orvostanhallgató, hogy a Z-generációnak alapvetően egyre vonzóbb az élőzene, amiben igazából kifejeződhetnek az érzések, hangulatok. „Sokaknak szimpatikus, ahogy akkor éltek az emberek kütyük nélkül, sokkal valóságosabban, és ez érződik is a dalokon, klipeken is. Tehát a hetvenes, nyolcvanas évek zenei stílusának reneszánsza a kütyük nélküli önfeledt közösségi élményre való igény kifejeződése is.”
A nosztalgia mindig is létezett és létezni is fog – mondja Gyarmathy Éva pszichológus. „Az persze érdekes, amikor a tizenévesek nosztalgiáznak, pedig életkoruknál és helyzetüknél fogva is a jövőre kellene orientálódni, sőt lázadni a régivel szemben. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre több jel mutat arrafelé, hogy a jövő nem túl fényes. A klímaszorongás gyakori fiatalkori zavarrá lépett elő. Olyan újdonságok jelentek meg már a múlt évszázad vége felé, mint életkezdeti válság a huszonéveseknél.”
Gyarmathy szerint a Covid-járvány és a súlyos háborús helyzet, valamint ennek nyomán a gazdasági hanyatlás nem hosszabb távon, hanem már a jelenben és konkrétan veszi el a fiataloktól a perspektívákat. „A nosztalgia édes-keserű érzés. Édes, mert a legszebb időkre emlékeztet, jó időszakok emléke. A keserűség abból az érzésből fakad, hogy biztosan tudható, ez az idő soha többé nem nyerhető vissza, örökre elment. És ezt már a tizenévesek is érzik, tudják.”
Szerinte az sem véletlen, hogy egy ikonikus hely, a reptér került most a középpontba. „Az ember számára a nomád életmód, a helyváltoztatás, a mozgásban lenni, utazni, pörögni érzése nagyon ősi, mély érzés. A repülőtér maga a kaland, kihívás és lehetőség. A máshova vágyás, újrakezdés, sőt, az elmenekülés jelképe is.”
Menőbb, mint Dua Lipa
A Sziget Fesztivál egyik legtrendibb fellépője Dua Lipa volt. Ám a koncertje után az a különös kép tárult a fesztiválozók szeme elé (a külföldiek nem is igen értették), hogy tömött sorokban, a Reptér szövegét hangosan üvöltve indultak el a már addig is dugig telt Sláger FM színpad felé a magyar fiatalok, hogy ott élőben lehessenek tanúi a Korda-show-nak. Igazából sokuk szerint nem Dua Lipa vagy más világsztárok voltak a legnagyobb durranások a Szigeten, hanem Kordáék. De hasonlókról számoltak be a többi nagy nyári fesztiválról is: mindenütt Kordáék fellépése volt a legnagyobb siker.
Mára (megint) Korda György lett a tinik egyik legnagyobb sztárja. És erről a szüleik pont úgy nem tudnak (vagy ha tudnak, nem értik), mint azt, hogy mi az a színes szagos izé, amit cigi helyett szívnak.
Korda György tulajdonképpen egy zenei Elf Bar.
Szerencsére Korda és a Reptér ártalmasságát nem mutatják ki az orvosok, és nem is illegális. De hogy napjaink popkultúrájának kikerülhetetlen jelensége mindez, az abból is látszik, hogy mindenhol belebotlunk, legyen az Kispál és Borz-koncert (ahol Bödőcs Tibor a felkonferálásba is szót ejtett a Reptérről, sőt, Lovasi egy dalába is beleírta azt), vagy legyen a rendőrség Facebook-oldala, ahol szintén erről viccelődnek, nem beszélve bármely iskolai közösséget, vagy a kocsmai társaságot stb.
Olyanok az életben, mint a színpadon
A Korda-jelenség egyik előzménye valószínűleg a Sziget egykori táncdalfesztivál-sátra lehetett, ahol 1988 után sok évig adtak sikeres koncertet az egykori táncdalénekesek Poór Pétertől Aradszky Lászlóig. Kordáék 2002-ben léptek fel ott először, majd annak megszűnése után is 2015-ig még itt-ott felbukkantak a fesztiválon. E koncerteken is zúgott ugyan a „nagyszínpad-nagyszínpad”-rigmus, de ekkor még a rajongás mintha keveredett volna egy picit az ironikus megközelítéssel, olykor az „olyan rossz, hogy az már jó”-hozzáállással (amit azért Uhrin Benedek neve fémjelzett leginkább).
Kordáék mostani sikere azonban – mint fentebb láttuk – már valódi rajongást takar. „A Korda-jelenség az maga Korda György jelensége. A kedves, elegáns öregúr, az ő Klárikájával, a sajátságos hanglejtésével, a nagy szívével. Ők úgy fogalmazták meg a sikerüket, hogy az életben is olyanok, mint a színpadon. És ebben lehet valami” – mondja egy koncertszervező.
Ezzel egyetért Képes Gábor író-költő is, aki szerint ma már egyáltalán nem valamiféle ironikus a rajongás jellemző Korda-ügyben, ez már nem egy generációs viccelődés. „Korda György Magyarország legrégebbi könnyűzenész-énekese, akinek a pályája még a beatkorszak előtt indult, és azóta – bár többször megújult – abszolút folytonos, autentikus. Ráadásul ő egy hamisítatlan városi figura, egy budapesti karakter, aki mindezt megjeleníti a kártyázással, a régi zenés szórakozóhelyek hangulatával. Egy szép és letűnt világ utolsó mohikánja, aki a 60-as évektől a klasszikus szórakoztatóipar, a tánczene emblematikus figurája.”
Mindenen túl
„Korda György maga a folyamatosság, legalábbis korosztálya táncdalénekesei között” – ért egyet Bihari Balázs zenei újságíró is Képessel. „Hogy az irónia vagy az őszinte öröm vagy ezek szürreális keveréke mozgatja az elmúlt huszonöt év retrohullámait, abba most ne menjünk bele” – folytatja, de az biztos, hogy Korda és Balázs Klári túlélte ezeket a felívelő, majd lejtmenetbe kerülő időszakokat. „Ha pókerről volt szó, Gyuri bácsi kikerülhetetlenné vált, kiváló humora van eszméletlen mennyiségű sztorival, amelyek a bulvárnak és zenetörténettel foglalkozók számára is értékkel bírnak.”
Mára Kordáék körül eltűntek a kortársak, ők a nagybetűs Múlt, a nagybetűs Táncdalénekesek, akiket minden korosztály ismer.
„Hogy a TikTok algoritmusa jó lapokat osztott-e Gyuri bácsinak, azt csak a kínaiak tudják megmondani, de egészen biztos, hogy a tavaszi Covid utáni nyári fesztiválhullámot meglovagló Korda-házaspár tovább szította a Reptér TikTok-őrületét, amely a Youtube-megtekintéseket is tovább növelte. Egy kommentelő szerint júniusig azt hitte, hogy a Valmar feat. Szikora Robi: Úristen című dala (24 millió megtekintés a Youtube-on) lesz a nyár slágere, de úgy érzi, tévedett, mert a Reptér lett az” – teszi hozzá Bihari. (Mi pedig azt tesszük még hozzá, hogy ott is egy retro-sztár volt az a fűszer, ami magasra repítette a dalt.)
„Attól, hogy valami régi, még lehet jó”
A Carson Coma-feldolgozás mellett kétségtelenül a Budapest Terminál által megrendelt promó-videó, a 2021-esre felturbózott Reptér, adott nagy löketet a Korda-őrületnek. A Galler András által rendezett klipet egy év alatt közel hárommillióan tekintettek meg.
„A klip a megrendelő kívánsága szerint egy kifejezetten egyszerű filmecske, azt kérték, hogy a repteret mutassa be, mint régi és új helyszínt, ahonnan a Covid-lezárások után el lehet indulni a világba, illetve fogadni a barátainkat. Persze újra bekerült Korda György is, csinos lányok gyűrűjében, szerintem ez foghatta meg a fiatalokat” – mondja a rendező.
„Attól, hogy valami régi, még lehet jó. Ráadásul Kordánál az, hogy 70 vagy 80 éves azt jelenti, hogy ő ennyi éve fiatal. Legalábbis ő így érzi, és ez átjön: ezért szereti őt a Z-generáció” – teszi hozzá Galler.
Távol áll tőle a macsóság
Képes és több más általunk megkérdezett szakértő Kordával kapcsolatban a színpadi eleganciát emeli ki, és azt, hogy sugárzik belőle a közönség tisztelete. Szerinte a fiatalok is rezonálnak erre az autentikusságra. Képes szerint az is fontos, hogy Kordától távol áll a macsóizmus, „ilyen szempontból korszerűbb, mint mondjuk az Omega vagy más előadók: érzelmes ember, aki ezt fel is vállalja, és ez is szimpatikus lehet a mai fiataloknak”.
„A populáris zene egy kicsit belemerevedett a maga ritmusaiba, hangjaiba és nem kizárt, hogy a tizenévesek valami mást keresnek. Vicces lesz, ha ezt éppen letűnt korok táncdalaiban találják meg” – véli Réz András esztéta.
Guld Ádám médiakutató, a Z generáció médiahasználata című nemrég megjelent kötet szerzője három tényezőre vezeti vissza a mai Korda-jelenséget. „Az egyik egy cross-generációs kulturális élmény, azaz, hogy egy több évtizede aktív előadó-házaspárról beszélünk, akiknek a zenéjén már több generáció nőtt fel. A mai tinik szülei, és a nagyszülei is buliztak már erre a zenére. Úgy tűnik, van egy generációs rögzülés. Egy közös kollektív emlékezet része a Korda-életmű.”
A Z-generáció elég homogén kulturális közegben mozog az online térben – folytatta Guld –, amiből A Reptér erősen kilóg és ezért üdítő kivételnek hat. Az sem mellékes, hogy egy nagyon fülbemászó, dallamos, ritmusos zenéről van szó, megjegyezhető szövegekkel, ami jól táncolható volt 1981-ben is, és most is az.
Bár Guld is egyetért azzal, hogy nem vethető össze az Uhrin Benedek-jelenséggel a mostani rajongás. De – mint hozzátette – van benne egy mókás cukiságfaktor, aminek azért van köze ahhoz, hogy ez egy erősen idősödő házaspár, akik még mindig kiállnak a színpadra, és tolják a bulit.
Hangsúlyozta azonban, hogy a közönség soha nem homogén. A tömegekhez eljutó popkulturális produktumok a befogadói oldalon többféleképp csapódnak le. „Itt is lesznek a fogyasztók között, akik a szüleiken, nagyszüleiken keresztül ismerkedtek meg ezekkel az előadókkal, vannak, akik nem is értik, a szüleik honnan ismerik a számukra aktuálisnak tűnő dalt. Vannak, akik hülyének, vannak, akik a cukinak tekintik Kordáékat.
Hogy ez az egész Reptér-őrület csak egy a sok múló TikTok-divatból, vagy tényleg egy új, évekig tartó Korda-reneszánsz kezdetein vagyunk, egyelőre nem tudjuk. De ha az elmúlt több mint hat évtizedes pályát nézzük, az valószínűsíthető, hogy „Gyuri és Klárika” teljesen soha nem megy ki a divatból.
