Kirstie Alley élete képekben: akivel nevetni tudtunk az anyaság legnagyobb nyűgjein is
71 éves korábban, a rákkal folytatott rövid küzdelme után meghalt Kirstie Alley színésznő, halálhírét a gyerekei tették közzé.
Alley a kansasi Wichitában született 1951-ben, és a közép-nyugati államban kezdte meg az egyetemi tanulmányait is. Másodév után azonban otthagyta a Kansasi Egyetemet, és Los Anglesebe költözött. Ekkortájt kereste fel a Szcientológia Egyházat, amelynek élete végéig hűséges tagja és támogatója maradt. A vallási szervezet segített neki megküzdeni a drogfüggőségével: Kirstie Alley később maga is nyíltan beszélt arról, hogy a 70-es években kokainfüggő volt. 68 éves korában Twitteren egy csokor virággal pózolva ünnepelte meg, hogy negyven éve tiszta, ekkor így fogalmazott: "Azok számára, akik nem sokat tudnak rólam: kokainfüggő voltam. 1979-ben hagytam fel a drogozással, és megesküdtem magamnak, hogy minden héten ugyanazt a pénzt, amit drogokra költöttem volna, virágokra költöm. Megvettem és összeállítottam a saját csokraimat mintegy ajándékként a magam számára."
Los Angeles a lehető legjobb választásnak tűnt: eleinte ugyan lakberendezőként kereste a kenyerét, de alig telt el egy-két év, és máris a filmiparban találta magát. 1982-ben a Star Trek II: Khan haragja című filmben debütált színészként, előtte tévés vetélkedőkben szerepelt, méghozzá nem is sikertelenül: a Match Game PM nevű műsorból például 6000 dollárral a zsebében térhetett haza.
Néhány évvel később, 1984-ben már Tom Selleckkel szerepelt egy filmben (Gyilkos robotok), de az igazi áttörést a Cheers című sitcom jelentette. 1987-ben váltotta le Rebecca Howe szerepében az előző színésznőt, és a producerek tartottak attól, hogy a váltást nem fogja jól fogadni a közönség. Ehhez képest Alley óriási sikert aratott, a sorozat utolsó, 11. évadáig a játszott a tévés produkcióban.
A Cheerst különféle műfajú filmek követték, de hamar világossá vált, hogy nem az akció, a thriller vagy a horror, hanem a családi, romantikus vígjátékok az igazán testhez állóak a számára. Az egyik legsikeresebb filmje Magyarországon is nagyon népszerű volt: a Nicsak, ki beszél! című filmben egyedülálló édesanyaként és dolgozó nőként próbált helyt állni, mígnem azon vette észre magát, hogy a segítségére siető taxisofőrbe (John Travolta) szépen lassan beleszeretett. Az 1989-ben megjelent film az Alley–Travolta-párossal és az anyaság minden nyűgjét, nehézségét, kellemetlenségét és szépségét megjelenítő őszinteségével annyira sikeres volt, hogy a kilencvenes évek elején még két folytatás készült hozzá. Érdekesség, hogy az első filmben szereplő baba szinkronhangja Bruce Willis volt.
A forgatáson Alley örök életre szóló barátságot kötött John Travoltával, annyira, hogy mikor Travolta és Kelly Preston második gyereküket várták, akkor gyakran Alley vigyázott az idősebb gyerekre, Ellára.
A színésznő az 1990-ben bemutatott Házinyúlra nem lövünk című filmben a harmincas éveiben járó, boldogtalan fiatal nőt, Marjorie Turnert alakította, aki egy nap egy ismeretlen férfivel került egy ágyba, ám az aktus közben a férfi elhalálozott. Később lett világos Turner számára, hogy az illető a nő távolba szakadt sógora volt.
A Kitúr-lak című őrült vígjátékban John Larroquette partnerét játszotta: egy turbékoló szerelmes párt alakítottak, akiknek az életét váratlanul betoppanó, félnótás családtagok, halálra idegesítő szomszédok és rokonok próbálták megnyomorítani.
Kirstie Alley a 90-es évek vígjátékainak legfelkapottabb sztárjaival játszhatott együtt: a Kettőn áll a vásárban az Olsen ikrekkel és Steve Guttenberggel, a Szegény embert az Amish húzza komédiában Tim Allen partnere volt, az idétlen című, de egyébként egy komoly társadalmi témáról szóló Szépségtépő versenyben pedig a vidéki vetélkedőn Kirsten Dunst ellenfeleként induló Denise Richards anyját játszotta.
Alley utolsó filmes munkája 2020-ban debütált, a You Can't Take My Daughter egy filmdrámasorozat volt. Életéről 2010-ben dokumentumfilm is készült Kirstie Alley's Big Life címmel, amelyben a Golden Globe és Emmy-díjas színésznő beszélt a testalkatával kapcsolatos problémáiról, fogyókúráról és arról is, hogy milyen volt egyedülállóként felnevelni két tinédzsert Hollywoodban.
Halálhírének bejelentése után John Travolta érzelmes posztban búcsúzott tőle: az egyik legkülönlegesebb kapcsolatának tartotta az Alley-vel való barátságát.
Mi a Nicsak, ki beszél! táncolós jelenetével búcsúzunk tőle:
