Kinyílott a pitypang, eljött a vérszívó paraziták ideje – minden, amit a kullancsokról tudni érdemes
Mikor kezdődik a kullancsszezon?
Tavasszal már komolyan aggódhatunk a kullancscsípések miatt. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) lakossági tájékoztatója szerint nagy számban április-június között, valamint ősszel, főleg szeptemberben fordulnak elő a kullancsok. Ezek a pókszabásúak közé tartozó, gerinceseken élősködő, vérszívó ízeltlábúak kedvelik az esős, nyirkos és meleg időt, de a nagyon száraz mikroklímában már nem érzik olyan jól magukat, mivel a kullancsok kiszáradásra érzékeny állatok.
Hányféle kullancs él Magyarországon, és melyik a legveszélyesebb?
Ahogy egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk róla, hazánkban 20 különböző kullancs fordul elő, de ezekből csak egy, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti az emberre nézve a legveszélyesebb betegségeket, így a vírusos agyvelőgyulladást (kullancs encephalitis) és a Lyme-kórt. Pechünkre, az emberen éppen ez a faj fordul elő a legtöbbször.
Hol él és honnan támad a kullancs?
A kullancsról kiváló ZS-kategóriás horrorfilmet lehetne forgatni, ugyanis a parazita tökélyre fejlesztett érzékszervekkel szemeli ki az áldozatát, és lesben állva várakozik, míg a kipécézett élőlény – például egy rágcsáló, földön fészkelő madár, hüllő, vadon élő emlős, háziállat vagy az ember – megközelíti őt. Régi tévhit, hogy a kullancsok a fák leveiről hullanak le, a magasból ejtőernyőznek a fejünkre. Ehelyett inkább fűszálakon, bokrok levelein, legfeljebb másfél méteres magasságban a lábaikon lévő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak, és itt várakoznak a megfelelő táplálkozási alkalomra. „A vért adó gazdát az általa kilélegzett szén-dioxidból, a bőrön át kiválasztott különböző anyagokból, a testhőmérsékletből és a mozgás keltette rezgésekből álló komplex inger révén érzékelik” – írja az OEK.
Az emberen megkapaszkodott kullancs nem kezd el feltétlenül azonnal szúrni, sokszor előbb felfedezőútra indul. Van, hogy több tíz perc is eltelik, mire az ízeltlábú megtalálja a bőrön azt a pontot, ahol nyugodtan lakomázhat. Ott aztán sokáig leledzik, magától csak 3-8 nap után, a vérszívás végeztével esik le a bőrről.
Vannak olyan kullancsfajok is, a Hyalommák (ezekről később bővebben is lesz szó), amelyek nemcsak „lesből támadnak”, hanem bizony aktívan vadásznak is, tehát a kiszemelt gazdaszervezetet akár hosszú időn keresztül is követik.
Bár a legnagyobb számban erdőkben (például a gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), egyéb bokros-fás területeken fordulnak elő a kullancsok, ez nem jelenti azt, hogy egy városi parkban ne futhatnánk össze velük. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kiemeli, hogy a kullancs városi környezetben is előfordul, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt részeken és a települések határában.
Ha egy közönséges kullancs megcsíp, akkor mekkora esélyem van rá, hogy elkapom a Lyme-kórt vagy a vírusos agyvelőgyulladást?
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint az ország délnyugati, nyugati és északi területein a legmagasabb az agyvelőgyulladást okozó vírust hordozó kullancsok aránya, de ha az ember meg is fertőződik a vírussal, az esetek jelentős részében tünetmentesen esik át a betegségen. A kullancs encephalitis kisebb részben influenzaszerű tünetekkel, fejfájással, lázzal jár, ritkán viszont súlyos lefolyású is lehet a fertőzés, idegrendszeri betegségeket okozva. „A betegség zömében teljes gyógyulással végződik, de maradandó bénulás, pszichés és mentális zavarok a betegek 6-20 százalékánál előfordulnak.”
Míg a kullancs encephalitis ellen lehet védőoltást beadatni (az oltási sorozatot a hideg évszakban kell megkezdeni, a védettség kialakításához szükséges két alapoltást 1-3 hónap különbséggel kell megkapni, majd ezután emlékeztető oltásokra is szükség van), a Lyme-kór ellen, amely egy jóval gyakoribb betegség, még nincs vakcina. Egy új, átfogó kutatás szerint a világ lakosságának több mint 14 százalékát érinti a Lyme-kór, és úgy tűnik, hogy a fertőzések aránya éppen a mi vidékünkön, Közép-Európában az egyik legmagasabb (20 százalék). Földvári Gábor parazitológus, az MTA Ökológiai kutatóközpont főmunkatársa korábban lapunknak arról beszélt, hogy Magyarországon területtől függően 10-50 százalék arányban fertőzöttek a kullancsok Lyme-kórral, de azt nagyon nehéz megmondani, hogy mely tájegységeinket kerüljük, ha tartunk a parazitáktól.
A szórás ugyanis óriási, a Pilisen belül például lehetnek olyan erdősávok, ahol a fertőzöttség alig kimutatható, az erdő más részein viszont az ötven százalékot is elérheti.
Fontos leszögezni, hogy ha történetesen egy fertőzött kullancs csípi is meg az embert, nincs ok a pánikra, mert idő kell, amíg a kórokozók az élősködő emésztőrendszeréből az emberbe jutnak.
Hogy pontosan mennyi idő? Erről csak körülbelüli adatok állnak rendelkezésre. Az OEK szerint a fertőzött kullancs nyálmirigyéből a kórokozók csak a beszúrást követő 4-6 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) azt tanácsolja, hogy lehetőleg az első órákban szedjük ki magunkból az állatot. A radikálisabb álláspontok szerint kirándulás közben óránként kell átfésülnünk magunkat, hogy biztosan elkerüljük a megfertőződést, de Földvári Gábor szerint elég, ha a kirándulás vagy a kerti munka végén tartjuk meg az alapos kullancsvizitet.
Hogyan távolítsuk el szakszerűen az állatot?
A kullancsvizit során tetőtől-talpig át kell néznünk a bőrünk minden egyes négyzetcentiméterét, lehetőleg zseblámpával és nagyítóval, mert az emberen előszeretettel kapaszkodnak meg a kullancslárvák is, amelyek átmérője alig több fél milliméternél.
Ha megtaláltuk a parazitát, mindenképp meg kell szabadulnunk tőle. A kullancs eltávolításakor többféle módszert lehet követni. Kapiller Zoltán állatorvos, a Magyar Kullancsszövetség elnöke régóta saját fejlesztését, a kullancseltávolító kanalat ajánlja, Földvári szerint viszont a hegyes csipesz, de jobb híján akár a saját körmünk is megteszi. A lényeg, hogy a szájszervénél ragadjuk meg a kullancsot, és lehetőleg egy rántással húzzuk ki. Nem katasztrófa, ha a szájszerv véletlenül a bőrünkben marad, az fertőzni ugyanis már nem fog, és idővel, mint egy szálka, kilökődik. Attól sem kell tartani, hogy az állat testére gyakorolt nyomással nagyobb bajt okozunk, mivel annál összetettebb a kullancs szervezete, hogy egyetlen nyomással kipréseljük belőle a baktériummal teli váladékot.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.
Mit tegyünk, ha arra gyanakszunk, hogy elkaptuk a Lyme-kórt?
Ha néhány napos lappangási idő után valakin megjelenik a Lyme-kór legegyértelműbb tünete, a folyamatosan növekvő, ovális vagy kör alakú bőrpír, a Lyme-folt, akkor nem kérdés, hogy milyen betegséggel van dolgunk. Az akár egyméteres átmérőjűre is megnőhető, középen halványuló bőrpír ritkán viszket, esetenként enyhe helyi fájdalom kísérheti, és hosszú hetekig is megmaradhat. Jelenleg a Lyme-kórt antibiotikummal lehet kezelni.
Az ECDC szerint azonban a Lyme-kórral fertőzöttek 20-30 százalékánál a Lyme-folt egyáltalán nem jelenik meg, és itt kezdődnek a problémák. Ilyenkor az érintettek gyakran nem veszik időben észre a fertőzést, amely kezeletlenül nagyon kellemetlen tüneteket is produkálhat. A Lyme-kór szövődménye lehet a szívizomgyulladás, a hirtelen jelentkező arcidegbénulás, a szemmozgató idegek bénulása, ritkán memóriazavar, gyakrabban az ízületek begyulladása is. A Lyme-kór alattomos abban az értelemben, hogy a baktériumát akár évekig is hordozhatja magában valaki úgy, hogy kutya baja sincs, aztán ha az immunrendszere kicsit megroggyan, erősebb tünetei lesznek az addig lappangó betegségnek. Nem rég Justin Bieberről derült ki, hogy az a betegség, amely huzamosabb ideig gyötörte, és amely a bőrére, az agyműködésére, a közérzetére is súlyos hatást gyakorolt, a Lyme-kór volt, amit végül sikeresen legyőzött.
Nagyon fontos, hogy Lyme-kór gyanújával orvoshoz forduljunk, de tudnunk kell, hogy a Lyme diagnózisát felállítani, ha elmarad a bőr bepirosodása, nem egyszerű. Éppen ezért a fennálló tüneteket a szerológiai Lyme-tesztekkel együttesen értékelik ki az infektológusok. Az ECDC figyelmeztet arra is, hogy a vérvétellel járó Lyme-teszteket a kullancscsípés után csak több héttel érdemes elvégezni, mert addigra alakulnak ki a szervezetben azok a baktérium ellen termelődött antitestek, amelyek a tesztekkel kimutathatók. És még akkor sem biztos, hogy a teszt eredménye egyértelmű, mert más fertőzések vagy autoimmun-betegségek a szervezetben, esetleg az egyszer már kezelt Lyme-kór után fennmaradt védettség, befolyásolhatják azt.
Érdemes-e gyorstesztet venni?
Elsőre logikusnak tűnhet megnézni, hogy a kullancs, amely megcsípett bennünket, fertőzött-e a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi baktériummal vagy az agyvelőgyulladást okozó vírussal. Csakhogy a szakemberek óvatosságra intenek az erre kitalált, a patikákban is kapható gyorstesztek alkalmazását illetően, mert ezek fals eredményt hozhatnak, érzékenységük és megbízhatóságuk „nem kellően bizonyított”. Ráadásul, ahogy fentebb írtunk róla, egyáltalán nem biztos, hogy a fertőzött kullancs csípésével magunk is megfertőzödünk, vagyis a pozitív kullancsteszt-eredmény nem jelenti feltétlenül a fertőződés tényét. És ha mégis elkaptuk a Lyme-kórt, akkor pedig nem kizárt, hogy az immunrendszerünk hatékonyan tud ellene védekezni.
Irtják-e Magyarországon a kullancsot?
Jelenleg nincs forgalomban kifejezetten kullancsirtásra engedélyezett szer, ezért nem is lehet kullancsirtást kérni rovarirtó cégektől. Korábban évtizedeken át egy pirimifosz-metil hatóanyagú rovarirtó koncentrátummal vették fel a harcot a kullancsok ellen, de ennek engedélyét – miután az EU országaiban nem maradhattak forgalomban az említett hatóanyagú készítmények – az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2007-ben visszavonta. Az NNK honlapja szerint a kullancsok egészségügyi kártevők, amelyek irtására kizárólag az Országos Tisztiorvosi Hivatal által engedélyezett biocid termékek használhatók (tehát például növényvédő szerek nem). Mint írja az NNK: „új kullancsirtó szer engedélyeztetésére vonatkozóan több próbálkozás is történt, ez ideig eredménytelenül, mivel a gyártó egyik esetben sem tudott olyan vizsgálati eredményeket bemutatni, amelyből a készítmény hatékonysága, valamint humán- és környezet-toxikológiai kockázata hitelt érdemlően elbírálható lett volna”.
Nem marad hát más, mint figyelni arra, hogy minél kisebb támadási felületet biztosítsunk a kullancsok számára. A kirándulások, kerti munka alkalmával is viseljünk inkább világos színű, sűrű szövésű nadrágot és hosszú ujjú, galléros felsőt, a világos színű ruházaton ugyanis sokkal könnyebb észrevenni a kullancsokat. A felsőt tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba vagy a bakancsszárba.
Az NNK szerint, ha riasztószereket fújuk magunkra, akkor a legjobb riasztóhatást a dietil-toluamid (DEET), a pikaridin, valamint az etil-butil-acetil-aminopropionát hatóanyagú készítmények biztosítják.
A klímaváltozás tényleg növeli a kullancsok túlélési esélyeit?
Kimutatták, hogy a kullancsok által terjesztett betegségek előfordulása megduplázódott az elmúlt 12 évben, ami annak tudható be, hogy sokkal több alkalmunk van a kullancsokkal való érintkezésre. A 21. század igen kedvező körülményeket teremtett a kullancsok és a Borrelia baktériumok terjedésének is. Az éghajlatváltozás miatt enyhébbek a telek, így a kullancsok és a kórokozók túlélnek; a melegebb idő, a lakosság, valamint a mezőgazdaság vegyszerhasználata pedig csökkentik a biológiai sokféleséget. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU éghajlatkutatója korábban lapunknak kiemelte, hogy
3-ból 2 embernek ma nem lenne Lyme-kórja, ha nem lenne felmelegedés.
Elmondta azt is, hogy az Egyesült Államokban 12 év alatt megháromszorozódott a vektorok, vagyis a fertőzést az egyik gazdaélőlényről a másikra átvivő élőlények által terjesztett betegségek száma, és ezeknek a túlnyomó része a kullancsok által terjesztett Lyme-kór. Földvári Gábor szerint az enyhébb teleknek köszönhetően és a szárazabb helyről elvándorló gazdaállatokon élősködve a kullancsok is új területeket hódítanak meg, így találtak már Lyme-kórt hordozó kullancsot a sarkkörön túl és a Tátrában is.
Ráadásul új, trópusi betegségeket hordozó kullancsfajok is egyre gyakrabban tűnnek fel a régióban, így Magyarországon is. A Hyalomma kullancsfajok számos patogén terjesztésére képesek, ezek közül a leghírhedtebb az akár 30 százalékos halálozási aránnyal járó krími-kongói vérzéses láz vírusa. Hazánkba általában vándormadarak útján érkeznek ezek a paraziták, eredeti élőhelyük Magyarországtól jóval délebbre található, ám a klímaváltozás miatt a közép- és észak-európai éghajlat is egyre megfelelőbb a számukra. A Hyalomma kullancsok nagyobbak és gyorsabbak a Magyarországon megszokott kullancsoknál, pajzsuk egyszínű, sötét, lábuk látványosan sávozott.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő programjának első évében mindössze két Hyalomma kullancsot azonosítottak Magyarországon, 2022-ben viszont már kilenc példányról érkezett bejelentés.
