Kínai kérésre titkosították a Budapest–Belgrád vasútvonal hitelszerződését
Közel két éve próbálja peres úton megismerni a Budapest–Belgrád vasútvonal hitelcsomag-szerződését Szél Bernadett korábbi független országgyűlési képviselő, a Kúria azonban hatályon kívül helyezte azt a másodfokú ítéletet, amely kimondta, hogy a dokumentumokat ki kell adni – írja a 444.hu.
Szél azonnal beadott egy közérdekű adatigénylést, ahogy Varga Mihály a szerződéskötést bejelentette 2020. április 24-én. Miután a parlament elfogadta a beruházásról szóló törvényt, beleírták, hogy ha az építkezéssel összefüggő szerződések nyilvánosságra kerülése Magyarország külpolitikai érdekeit veszélyezteti, akkor ezek az adatok tíz évre titkosíthatóak. Szijjártó Péter külügyminiszternek ezzel megteremtették a titkosítás lehetőségét is, aki élt is ezzel.
2021. április 1-jén a Fővárosi Törvényszék elutasította Szél keresetét, és kimondta, hogy a külügyminisztérium elégséges indokát adta a szerződés titkosításának, azzal, hogy „az adatigénylés teljesítésére a Minisztériumnak nincs lehetősége”. A tárca jogászai kiemelték a perben, hogy egyáltalán nem a kínaiak kérése alapján döntött Szijjártó a titkosítás mellett.
Ez azonban a másodfokon már változott, a külügy azzal állt elő, hogy a kínaiak nem szeretnék nyilvánosságra hozni a szerződést, ugyanakkor azt is hozzátették, hogy nem kizárólag a kínai partner véleményét tartják szem előtt, hanem náluk a magyar érdek az elsődleges.
A Kúrián azonban már azzal indokolták a titkosítás szükségességét, hogy a kínaiak ezt kérték, és a magyar érdek ott jelenik meg, hogy nem akarja a külügy elveszteni a kínaiak bizalmát.
Ezt az érvelést a Kúria elfogadta, és a június 29-i ítéletében a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, míg az elsőfokút helybenhagyta. Mivel Szél ezzel elvesztette a pert, 139 700 forintot kellett átutalnia külügynek.
