Kína partner vagy vetélytárs? Pekingben tárgyalt a német külügyminiszter
“Kínán múlik, hogy Európa számára partner lesz-e, vetélytárs vagy épp rendszerszintű kihívás” – jelentette ki a német külügyminiszter Pekingben. A politikus a kínai fővárosban Csin Kang külügyminiszterrel tárgyalt, aki elkísérte őt néhány Kínában működő sikeres német gyárba is. Tiencsinben pénteken egy elektromosjármű-üzemet kerestek fel: a bajor Vitesco nemcsakhogy sikeresen működik a kínai kikötővárosban, de ide telepítette egyik kutató-fejlesztő egységét is.
Kína Németország legnagyobb gazdasági partnere, ezért már Olaf Scholz német kancellár is ellátogatott ide az ukrajnai háború kitörése után, noha Joe Biden amerikai elnök lebeszélte őt erről. Kína nemcsak Németországnak, de az Európai Uniónak is a legfontosabb gazdasági partnere, ezért fogalmazta meg épp Pekingben Macron francia elnök Európa autonómiáját, ami azt jelenti, hogy az “Európai Unió nem lesz az Egyesült Államok vazallusa”.
Mit mondott a német külügyminiszter Pekingben?
Békésen kell megoldani a konfliktusokat.
Ezt Tajvan kapcsán hangsúlyozta Annalena Baerbock mondván: ”a status quo egyoldalú, erőszakos megváltoztatása elfogadhatatlan lenne számunkra, európaiak számára. Katonai eszkaláció a tajvani szorosban horrortörténet lenne az egész világ számára” – idézi a Deutsche Welle a német külügyminisztert. Baerbock arra célzott, hogy alig távozott Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron Pekingből, a kínaiak nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Tajvan körül.
Peking gazdasági együttműködést akar
Miután az Egyesült Államok számos szankciót alkalmaz Kína ellen, az Európai Unió felértékelődött Peking számára. Hszi Csin-ping elnök még vidékre, Kantonba is elkísérte Emmanuel Macron francia elnököt, hogy kimutassa elismerését azért, hogy az európai szuverenitást képviseli az Egyesült Államokkal szemben.
Csin Kang közölte Baerbockkal, hogy partnernek tekintik Németországot, nem pedig vetélytársnak.
Dinamikusan nőtt Kína és Németország kereskedelme: tavaly 21%-kal volt több mint a megelőző évben – emlékeztet a Reuters. A két állam közötti kereskedelem majdnem elérte a 300 milliárd eurót. Míg a kínai export Németország irányában igen dinamikus nőtt – ez 33%-os emelkedés –, addig a német export mindössze 3,1%-kal lett magasabb.
Németország a ritkaföldfémek kétharmadát Kínából importálja, és ezt nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik Berlinben. Erről nyilatkozott a Reutersnek a DIW gazdasági kutatóintézet globális gazdaság osztályának vezetője. Lukas Menkhoff arra mutatott rá, hogy az ukrajnai háború idején kiderült, mit jelent a függés egy fontos nyersanyag esetében Oroszországtól, amely meghatározó szerepet játszott Németország gázellátásában. A ritkaföldfémek, különösen a lítium létfontosságúak az akkumulátorgyártás szempontjából. Berlinben a gazdasági minisztérium most felmérést készít arról, hogy a német cégek mennyiben függenek kínai nyersanyagoktól.
