Kimondták: lassú és kevés volt minden erőfeszítés, bajban van a Nagy-korallzátony
Az UNESCO és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) tisztviselői márciusban tíznapos látogatást tettek a Nagy-korallzátonynál, hogy felmérjék az állapotát. Az Ausztrália északkeleti partvidékén lévő korallzátony 1981 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
A jelentés szerzői szerint Ausztrália szövetségi kormányának és Queensland regionális hatóságainak a nemzetközi erőfeszítésekkel összhangban jelentősebb károsanyagkibocsátás-csökkentési célokat kellene elfogadniuk.
A jelentés megállapította, hogy a tömeges korallfehéredés megállítására és a zátony vizének tisztántartására tett közelmúltbeli erőfeszítések nem voltak elég gyorsak és hatékonyak.
Az ausztrál szövetségi illetékesek és a regionális hatóságok visszajelzéseit is megvizsgálják, mielőtt az UNESCO hivatalos javaslatot tenne a Világörökségi Bizottságnak a veszélyeztetett státuszba sorolásról. A jelentésben szereplő ajánlás szerint komolyabb pénzügyi forrásokat kell szánni a vízminőség javítására és a terület pusztulásának megállítására.
Az UNESCO tudományos tanácsadói már tavaly azt javasolták, hogy a Nagy-korallzátony kerüljön fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Az ausztrál kormánynak azonban sikerült elérnie, hogy elhalasszák ezt a lépést.
