Kilőttek egy rádiójelet a Holdra és a Jupiterre, fontos dolgokat árul el a visszapattanó jel
Különleges kísérletbe fogtak a tudósok az alaszkai HAARP-nál. A HAARP a High Frequency Active Auroral Research Program rövidítése, ami magyarul rövidhullámmal működő, sarki fényjelenséget kutató programot takar. Bár a projekt 21 évnyi működés után 2014-ben átmenetileg leállt, az alaszkai radarrendszert most egy újabb kísérletre használták – írta meg a Gizmodo.
A rendszer összesen 180, nagyfrekvenciás antennából áll, amelyek mindegyike 22 méter magas. A létesítmény 33 hektáron terül el Alaszkában és rádiósugarat továbbít a Föld ionoszférája felé, ami 80-600 km-rel a felszín felett található. A HAARP azt méri, hogy az oda küldött jel milyen gyorsan tér vissza, ezzel pedig ki tudják számolni, hogy egy napkitörés milyen zavarokat okozhat.
A szakemberek október közepén indították el azt a 10 napos tudományos programot, ami október 28-án ért véget. A 13 kísérlettel a létesítmény teljesítőképességének határait feszegették.
Az egyik ilyen kísérlet során nem az ionoszférát, hanem a Holdat vették célba a tudósok, majd megvárták, hogy a jel visszaérkezzen a kaliforniai és az új-mexikói obszervatóriumokba. A kísérlettel azt akarták kideríteni, hogy a három létesítmény (az alaszkai és a másik kettő) miként működhet együtt a földközeli aszteroidák jövőbeni megfigyelése során. A rendszer képes lehet jelet küldeni egy ilyen égitestnek, majd a visszaérkező információkból az is kiderül, hogy milyen összetétele lehet annak.
Egy másik kísérlet során a Földtől nagyjából 600 millió kilométerre lévő Jupitert vették célba. A kutatók azt remélik, a jelet visszaveri a bolygó ionoszférája, amit Új-Mexikóban detektálhatnak majd. Ha a kísérlet eredményes lesz, akkor a módszert a jövőben más bolygók ionoszférájának vizsgálatára is használhatják majd.
