Kijevben tárgyalt Andrzej Duda, Alekszandr Dugin szerint a lánya Oroszországért halt meg – ez történt a háború 181. napján
„Ha tragikus halála megérintett valakit, akkor őt arra kérné, hogy védje meg a szent (orosz) ortodoxiát, a népet és a hazát – mondta Alekszandr Dugin orosz ultranacionalista közíró, a lánya, Darja Dugina keddi búcsúztatóján. – Oroszországért halt meg a fronton, amely nem Ukrajnában, hanem itt húzódik” – tette hozzá. Konsztantyin Malofejev ultranacionalista iparmágnás, a család közeli barátja megadta az orosz politikusoktól érkező számos részvétnyilvánítás hangnemét azzal, hogy mártírként köszöntötte a meggyilkolt nőt, akinek halála miatt még fontosabb, hogy Oroszország győzedelmeskedjen Ukrajnával szemben. „Az ellenünk harcolók nem értik, hogy az orosz népet nem csak azok alkotják, akik most élnek. Hanem azokból áll, akik előttünk éltek és utánunk is élni fognak. És a mi mártírjaink vére erősebbé tesz minket” – mondta. „A mi drága Dasánk (a Darja beceneve – a szerk.) idő előtti halálának köszönhetően egész biztosan győzni fogunk ebben a háborúban” – jelentette ki Malofejev.
„Ez nem a mi felelősségünk” – mondta Volodimir Zelenszkij kedden, Darja Dugina meggyilkolásáról a CNN tudósítása szerint.. „Ő nem a mi országunk polgára, nem érdekel bennünket”. Nem tartózkodott Ukrajna területén, legyen szó annak megszállt, vagy szabad részéről – tette hozzá.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint az orosz turistáknak tilos lehet Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba és Finnországba belépni, ha az EU nem vezet be egy, az egész közösségre kiterjedő tilalmat. Volodimir Zelenszkij sürgette az EU-t, hogy vezessen be beutazási tilalmat az orosz turistákra, azzal érvelve, hogy a „legfontosabb szankció” a „határok lezárása, mert az oroszok más földjét veszik el”. Az ukrán elnök felhívását több uniós vezető is támogatta, köztük a finn miniszterelnök, Sanna Marin és észt kollégája, Kaja Kallas. Észtországnak, Lettországnak, Litvániának, Lengyelországnak és Finnországnak közös határa van Oroszországgal. Az oroszok nem léphetnek be az EU-ba, amíg országuk „népirtást folytat” – mondta Landsbergis ma Vilniusban újságíróknak.
Kedden Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Andrzej Duda lengyel államfő, Duda pedig azt mondta, országa egészen addig támogatja Ukrajnát, amíg véget nem ér a háború. „Szeretném kifejezni nagy tiszteletemet az ukrán népnek a szülőföldjéért folytatott rendkívül hősies küzdelméért. Azt akarom, hogy bízzanak Lengyelország erőteljes támogatásában, abban, hogy a lengyelek velük vannak, és támogatni fogják őket a harcok utolsó napjáig” – mondta Duda. A lengyel államfő hozzátette, hogy Zelenszkijvel a katonai és a humanitárius együttműködésről tárgyalt, valamint Lengyelország részvételéről Ukrajna helyreállításában. Felköszöntötte Ukrajnát nemzeti zászlójának és függetlenségének augusztus 24-i ünnepnapja alkalmából. „Nekünk, lengyeleknek és a Baltikum minden lakosának ez is egy fontos évforduló: a Ribbentrop-Molotov Paktum évfordulója, amely alapján megtámadták Lengyelországot és más országokat. Lengyelország ekkor veszítette el államiságát. Az a tény, hogy én itt vagyok, a mai napnak szimbolikus jelentést is ad. Számunkra ez egyben a háború és az orosz imperializmus újjáéledése elleni tiltakozás napja is” – tette hozzá. Zelenszkij Dudával közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország erőteljes választ fog kapni, ha augusztus 23-24-én megsokszorozza az Ukrajna elleni támadásainak számát. Közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzéstől és a partnerországoktól erre utaló jelzéseket kapott. Megjegyezte, hogy egyébként az orosz fenyegetés „mindennapos és állandó”.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök újabb szankciókat jelentett be 62 személy ellen, akiket azzal vádolnak, hogy támogatják Vlagyimir Putyin rendszerét és az ukrajnai inváziót. A szankcionált személyek között magas rangú orosz kormányzati tisztségviselőket, köztük orosz szövetségi kormányzókat és regionális vezetőket, azok családtagjait, valamint a jelenleg szankciókkal sújtott hadiipari vállalkozások vezető tisztségviselőit találni meg – áll a kanadai kormány közleményében. Emellett a kormány szankciókat rendelt el az Avtomatika orosz védelmi cég ellen, amely drónokat és elektronikus szavazógépeket gyárt.
Ursula von der Leyen, az EU vezetője azt állította, hogy a Krímet „nemcsak orosz katonai bázisként használták, hanem tesztpályájaként is annak a brutális módszernek, amelyet Oroszország most Ukrajna más megszállt részein alkalmaz”. Von der Leyen a világ vezetőinek is üzent: „Mélységesen aggasztanak bennünket a Krím félszigeten elkövetett emberi jogi jogsértések, az eltűnések, a kínzások, a gyilkosságok, a krími tatárok üldözése, az újságírók, ügyvédek és emberi jogi aktivisták megfélemlítése és bebörtönzése. Ez a putyini megszállás sötét valósága”. Charles Michel, az EU Tanácsának vezetője megismételte, hogy a blokk úgy véli, a Krím ukrán, és segítenie kell Kijevnek „a nemzetközileg elismert határain belüli teljes területi integritás” helyreállításában.
Felerősödhetnek a polgári infrastruktúra és kormányzati létesítmények elleni orosz támadások Ukrajnában a következő napokban – figyelmeztet az amerikai hírszerzés. Az ukránok is erre számítanak, ezért Kijevben és más ukrán területeken betiltották a gyülekezést. Harkivban is így tettek, ahol Ihor Terehov polgármester csütörtökig hosszabbította meg a délután négy és reggel hét óra között bevezetett kijárási tilalmat. Az ország függetlenségének 31. évfordulója most szerdára esik, s Volodimir Zelenszkij elnök pedig már szombaton arról beszélt, hogy Moszkva aznap „valami különösen kegyetlen dologgal” próbálkozhat.
A Zaporizzsjai Atomerőműben mára kialakult helyzet sérti a nukleáris szakma alapvető szabályait. Lehetetlenné teszi a szakszerű munkavégzést a nukleáris biztonság, a fizikai védelem és a nukleáris anyagok biztosítéki felügyelete területén is. Aszódi Attila nukleáris szakértő szerint mindez a közvetlen fizikai behatás kockázatán túl nagyságrendekkel növeli az emberi hibázás lehetőségét, ami pedig katasztrófához vezethet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivőjének a felesége az Instagramon osztotta meg a görögországi vakációjának néhány mozzanatát. A közösségi oldalra feltöltött képek alapján tányérokat tört egy étteremben, miközben a Zorbász, a görög című filmből is ismert dallamok szóltak. A nyaralás és a tányértörés is magánügy, csakhogy az egykori jégtáncos olimpiai bajnok Navka és a férje, Dmitrij Peszkov is rajta van az Európai Unió szankciós listáján. Így aztán elég nagy felháborodást váltott ki, hogy Putyin egyik legközelibb szövetségesének a felesége az orosz elitet sújtó szankciók ellenére partizott Görögországban.
Egy hétfői találkozó keretében informális koalíciót kötött hét ország Ukrajnában – derül ki az Interfax ukrán hírügynökség beszámolójából. Ami az igazán érdekes ebben, vette észre a Telex, hogy a kijevi találkozón ott volt Altusz Kristóf, a Köztársasági Elnöki Hivatal diplomáciai igazgatója is. A találkozón Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője Ukrajna biztonságpolitikájáról tartott tájékoztatót, azt is megemlítve, hogy a kezdeményezés célja az eddigi erőfeszítések összehangolása. A találkozót egy sajtótájékoztató követte, amiről az TSN ukrán csatorna egy videót is közzétett. Ezen pedig a 34. másodpercnél látható, ahogy a mikrofonhoz lép Altusz Kristóf.
Nemsokára indul az új tanév, nyitnak az iskolák – kivéve Ukrajnában, ahol Oroszország inváziója az iskolakezdést is beárnyékolja. Az ukrán tanintézmények padjai helyett ugyanis bombaálló bunkerekben zajlik majd az oktatás szeptembertől a visszatérő diákok számára. „Iskoláinkat nem arra tervezték, hogy védekezésre használják őket” – nyilatkozta Szerhij Horbacsov, Ukrajna oktatási ombudsmanja a CNN-nek. A főváros egyik legnagyobb iskolájában több mint 2400 hat és tizenhét év közötti gyereket tanítanak, de a támadásokban megrongálódott az iskola teteje és az ablakai is. Az épület falain és padlóján tátongó lyukakat azóta betonnal és vakolattal javították ki. Az UNICEF segítségével az iskola most újjáépíti bombabiztos óvóhelyét. „Úgy alakítjuk ki, hogy biztonságos és kényelmes legyen, és a gyerekek ne féljenek, a szülők pedig nyugodtak legyenek” – nyilatkozta a lapnak az iskola igazgatója, Ivan Ptasnyik. Anna Krasiuk kilencedik osztályos tanuló így fogalmazott az iskolakezdésről: „Nagyon szeretnék iskolába menni ... Arról álmodom, hogy megölelem a barátaimat, és csak beszélgetünk”. A második osztályos Ivan Pincsuk pedig csak annyit szeretne, hogy „Ukrajna győzzön, és Putyin meghaljon”.
Több mint 4 milliárd koronát (66,8 milliárd forint) küldött eddig a cseh civil szféra, állampolgárok, cégek, szervezetek Ukrajna megsegítésére – jelentette kedden a CTK cseh hírügynökség a legnagyobb segélyszervezetek adatainak összegzése alapján. A kimutatásból kitűnik, hogy a háború áldozatai és a menekültek megsegítése mellett a pénz egy részét fegyvervásárlásra fordították az ukrán hadsereg számára. A pénz fele az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után február végén, március elején gyűlt össze, de azóta is folyamatos az adakozás.
„Kirugdostak minket az udvarra, és arra kényszerítettek, hogy meztelenre vetkőzzünk. Azt mondták, ez a motozás. Guggolnunk kellett meztelenül a hőségben, és ha valamelyikünk felemelte a fejét, azt azonnal elkezdték verni. Engem a kihallgatás alatt ütöttek. Azt akarták, hogy a parancsom ellenére mindenféle nyilatkozatot írjak alá” – mesélte az Euronews beszámolója alapján Denisz Sipurok azovi védő, miután egy fogolycsere keretében több társával szabadult az orosz hadifogságból. „Pszichológiai nyomásnak tettek ki minket. Nem engedték, hogy kapcsolatban lépjünk a családjainkkal, egyáltalán semmilyen kapcsolatot nem engedtek a környező világgal, azt akarták éreztetni velünk, hogy senkinek sincs szüksége ránk” – tette hozzá egy másik védő. Az Azovsztal azon védőire, akik még mindig hadifogságban vannak, semmi jó nem vár: Moszkva terroristának minősítette őket, és így akarja őket bíróság elé citálni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, hogy egy ehhez hasonló per koncepciós lenne, és az ukrán–orosz béketárgyalások végét jelentené.
