Kétszer annyi antidepresszánst szednek a magyarok, mint 20 évvel ezelőtt
Az elmúlt két évtizedben drámaian megnövekedett az antidepresszáns gyógyszerek globális fogyasztása, az európaiak pedig az élen járnak – jelentette az Euronews. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján 2000 és 2020 között közel két és félszeresére nőtt az antidepresszánsok használata 18 európai országban.
A statisztika megmutatja, hogy az N06A kódjelű antidepresszánsokból mennyi napi terápiás dózis (DDD), azaz az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott napi dózis – fogy. Az N06A az összes olyan antidepresszáns szert magában foglalja, ami az exogén (külső hatásra jelentkező), valamint az endogén (külső hatás nélkül fellépő) depressziót kezeli.
Az ilyen készítmények átlagos fogyasztása a vizsgált 18 európai országban 2000-ben naponta 30,5 DDD volt 1000 főre számítva, a mutató 2020-ban 75,3 DDD-re emelkedett. Ez 147 százalékos növekedés. Mindez azonban nagyon eltérő növekedést mutat, Észtországban például 6,4-ről 37-re nőtt a DDD.
Magyarországon 14-ról 30-ra ugrott meg a napi fogyasztás, ami azt jelenti, hogy több mint a duplájára lőtt ki.
A legmagasabb növekedés a cseheknél történt (577 százalék), míg Franciaországban a legkisebb a változás (38). Portugáliában 304, az Egyesült Királyságban 256, Spanyolországban 208, Németországban pedig 200 százalékkal nőtt a DDD ugyanebben az időszakban.
Az OECD adataiból az is kiderült, hogy 18 európai országból 14-ben nőtt több mint kétszeresére az antidepresszáns szerek fogyasztása.
A szakemberek úgy vélik, hogy a boldogság és az antidepresszánsok használata között nincs összefüggés. Az adatokból ugyanis nem lehet arra következtetni, hogy minél kevesebb antidepresszánst szednek egy országban, annak boldogabbak az ott élők.
A legtöbbet a németek költenek ilyen gyógyszerre – 2020-ban 812 millió dollárt, vagyis nagyjából 315,3 milliárd forintot –, a legkevesebbet pedig Lettország polgárai (1,5 milliárd forint).
Magyarországon 26 millió dolláros, vagyis 10 milliárd forintos kiadással lehet számolni. Szintén árulkodó, hogy ez az összeg a lakosság teljes gyógyszerkiadásának 1,2 százalékát jelenti.
A beszámoló szerint nincs hivatalos összehasonlítható adat a krónikus depresszióban szenvedők arányáról, illetve a pszichológushoz, pszichoterapeutához vagy pszichiáterhez fordulók számáról. Az Eurostat által közzétett felmérési eredmények azonban adnak némi támpontot: 2019-ben az uniós polgárok 7,2 százaléka számolt be krónikus depresszióról, ami csak kis növekedést jelent 2014-hez képest (+0,3 százalék).
Az OECD szerint a koronavírus-járvány jelentősen rontotta az állampolgárok mentális egészségét. Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Mexikóban, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is azt tapasztalta, hogy a szorongás előfordulása 2020 elején kétszerese, vagy több mint kétszerese volt a korábbi években megfigyeltnek.
Szintén érdekes kérdés, hogy a koronavírus-járvány okozta szorongás és a depresszió gyakoriságának növekedését az antidepresszánsok fogyasztásának száma is lekövette-e. Az adatok eltérő eredményt mutatnak: 2019 és 2021 között legalább 10 százalékkal nőtt a fogyasztás abban a 14 OECD-országban, ahonnan rendelkezésre állnak az adatok. Lettországban például 22 százalékkal nőtt a használat ebben a két évben, Magyarországon viszont csak 1 százalékkal. Mindez jelentheti azt is, hogy Magyarországon már eleve rossz mentális állapot volt az uralkodó a járvány előtti időszakban, de azt is, hogy sokan diagnosztizálatlanok maradtak, vagy épp nem tudtak erre a gyógyszerre költeni.
