Két nappal a háború előtt: Orbán Zelenszkijjel telefonál, jönnek az első szankciók és tűpontos szakértői jóslatok
364 nappal ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az orosz–ukrán háború százezrek halálával és felbecsülhetetlen mértékű pusztítással járt az utóbbi közel egy évben, és véget vetett annak a történelmi korszaknak, amelyet ma jobb híján a hidegháború utáni időszaknak nevezünk. Mindezt persze egy évvel ezelőtt még nem tudhattuk, bár figyelmeztetések bőven akadtak. A háború egyéves évfordulójáig minden nap felidézzük, mi jelent meg a témában a hvg.hu-n, milyen előjelei voltak az inváziónak, mit látott ebből pontosan egy évvel ezelőtt egy újságolvasó.
2022. február 22-e van, kedd.
Az orosz állami média szerint hajnalban a donyecki és luhanszki szakadár régiókban tűzijátékkal ünnepelték Vlagyimir Putyin előző napi bejelentését arról, hogy elismeri a két szakadár régió függetlenségét és orosz "békefenntartó" csapatokat vezényel oda.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elnököl a Biztonsági Tanács tagjaival tartott ülésen Moszkvában 2022. február 21-én. © AFP / Sputnik / Alekszej Nikolszkij
Több mint nyolc órával Putyin utasítása után reagált a lépésre a magyar külgazdasági és külügyminiszter is, Szijjártó Péter közösségi oldalán azt írta: „A tegnap esti fejlemények nyomán most felgyorsult Brüsszelben a szankciós intézkedések előkészítése, és folyamatos az egyeztetés a lehetséges lépésekről. Magyarország ebben a kérdésben sohasem törte meg az uniós egységet. Mindezzel párhuzamosan a diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk.”
Reggel összeült a Karmelita kolostorban a magyar kormány nemzetbiztonsági kabinetje. Az ülésen, Orbán Viktor miniszterelnök, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter vesz részt Havasi Bertalan közlése szerint, aki további tájékoztatást későbbre ígért.
Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetbiztonsági kabinet ülésén a Karmelita kolostorban 2022. február 22-én. © MTI / Fischer Zoltán
Több, az ukrán határnál megjelenő orosz járművön egy nagy „Z” betű látható, a betűt fehér színnel festették a járművekre, de egyelőre az orosz katonai jelzéseket tanulmányozók sem tudják megfejteni, hogy mit jelölnek.
Mindeközben Magyarországon megjelenik egy kampányvideó, amiben melegpornóból származó nyögésekkel kampányol az ellenzék.
Kerék-Bárczy Szabolcs egy, a hvg360-on megjelent cikkében arra figyelmeztet, „a magyar nemzeti érdekek nem lehetnek mások, mint a transzatlanti közösség egészének érdekei”. „Megalkuvásmentesen részt kell vennünk a szövetségi rendszerünk Oroszország politikájának alakításában és érvényesítésében, nincs helye különutasságnak. Nem a fogadkozások és az üres szavak számítanak, hanem a tettek” – írja.
Putyin bejelentései nyolcéves csúcsra lökik az olajárakat. Csak kedden 3,8 százalékot emelkedett a Brent ára, volt, hogy egy hordóért 99,38 dollárt fizettek.
Az Északi Áramlat 2 gázvezeték-beruházás leállítását követelte délelőtti, kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán elnök. A BBC beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy a két szakadár kelet-ukrajnai régiót függetlenként elismerő Oroszországgal szemben azonnal szankciókat kell bevezetni, amelyeknek része kell, hogy legyen az onnan Németországig húzódó rendszer fejlesztésének teljes leállítása. Zelenszkij arról is beszélt, hogy megfontolja az ukrán külügyminisztérium azon javaslatát, amely szerint meg kell szakítani a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal.
Volodimir Zelenszkij kjevi sajtótájékoztatóján 2022. február 22-én © AFP / STR / Ukrán elnöki sajtószolgálat
És érkezik is a német válasz: „a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét” – jelentette be Olaf Scholz kancellár. Ez a német gazdaság- és Oroszország-politikában egy korábban elképzelhetetlennek hitt fordulatot jelent.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanács elnökhelyettese nem sokkal később Twitteren reagált a német kancellár bejelentésére. „Üdvözöljük a szép új világban, ahol az európaiak hamarosan 2000 eurót fognak fizetni 1000 köbméter földgázért” – írta.
Ez azért nem kis áremelkedés lenne, tavaly augusztusban a Gazprom úgy számolt, hogy 269,6 dollárt kell majd fizetni ezer köbméter gázért. Igaz, 2021 decemberében volt, hogy 1921 dollárra emelkedett a gáz ára.
Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt felszólítja Orbán Viktort, hogy ne bújjon el a közös EU-s nyilatkozat mögé, hanem „határozottan határolódjon” el az orosz agressziótól. A miniszterelnök korábban azt mondta, „Magyarország a közös uniós álláspont részese”, Márki-Zay Péter szerint azonban ez nem elegendő, ennél egyértelműbb állásfoglalásra van szükség.
© Facebook / Márki-Zay Péter
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke beszámol arról, hogy Orbán Viktor telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz–ukrán konfliktusról. A magyar miniszterelnök a megbeszélésen kifejtette: Magyarország – szomszédos országként – aggodalommal figyeli az ukrajnai fejleményeket. Orbán Viktor a tárgyalás során biztosította Zelenszkijt arról, hogy Magyarország, ahogyan eddig, ezután is támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét – számolt be Havasi.
Kora délután Brüsszelből jelentkezik az Eurológus. Aznap délután négy órakor találkoznak az uniós külügyminiszterek Párizsban, hogy rendkívüli, informális ülésen hozzanak politikai döntést az Oroszországgal, egyes személyekkel és entitásokkal szembeni szankciókról. Diplomata források szerint a készülő szankciós csomaggal mindenki egyetért, a magyar nagykövet mégis időt kért és azt mondta, konzultálnia kell Budapesttel. Jó pár órába telt, de a délután folyamán Kovács Zoltán kormányszóvivő kiírta a Twitter-oldalára, hogy mindez nem igaz, a magyar kormány, ahogy azt korábban Orbán Viktor is bejelentette, osztani fogja a közös uniós álláspontot.
Este Josep Borrell, az EU külügyi képviselője így jelentette be a szankciós csomagot: „Ez fájni fog Oroszországnak, és nagyon fog fájni.”
Josep Borrell © AFP / François Walschaerts
A csomag elemei között található, hogy beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtják az orosz duma azon 351 képviselőjét, akik megszavazták a szakadár területek elismerését. Ezenkívül 27 további személy és entitás is felkerült a tiltólistára, akik aláásták és fenyegetik Ukrajna területi integritását. Ide tartozik például 11 katonai parancsnok, valamint olyan orosz bankok, amelyek részt vettek Donyeck és Luhanszk megyék finanszírozásában.
Szintén döntöttek arról, hogy korlátozzák az orosz állam és az orosz kormány hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz, és felfüggesztették a kereskedelmi kapcsolatokat a két donyeci régió és az EU között.
Ugyanakkor megerősítették, hogy az orosz elnök nincs a feketelistán. Mivel a döntés egyhangúságot kíván, ezért a magyar kormány támogatása nélkül nem hozhatták volna meg.
Nem sokkal később Joe Biden amerikai elnök is újabb szankciókat jelent be Oroszországgal szemben.
Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre, Magyarország ezért katonákat és haditechnikai eszközöket csoportosít át a keleti országrészbe – erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt Szentendrén. Mint mondta: „A nemzetbiztonsági kabinet reggeli ülésén Orbán Viktor miniszterelnöktől azt a feladatot kapta a Honvédelmi Minisztérium, hogy akadályozza meg, hogy Magyarország területére fegyveres csoportosulás tudjon bejönni, az ország területén manővereket hajtsanak végre.”
Benkő Tibor honvédelmi miniszter évértékelője és feladatszabó értekezlete Szentendrén, az MH Altiszti Akadémia Művelődési Központban 2022. február 22-én © MTI / Mohai Balázs
Benkő Tibor szerint, ha Ukrajnában a helyzet eszkalálódik, nemcsak Ukrajna keleti részén lesz háborús tevékenység, hanem az kiterjedhet Kijev, Kárpátalja irányába is. A határokon menekültek érkezésére, továbbá humanitárius feladatokra is fel kell készülniük a katonáknak – ismertette a feladatokat.
A Kreml álláspontját tolmácsolva Dmitrij Peszkov szóvivő a Gazeta nevű orosz lap szerint elmondta, hogy Oroszország a donyecki és a luhanszki szakadár „népköztársaságokat” az általuk kijelölt határok között ismeri el. Korábban Moszkva arról beszélt, hogy a szakadár államokat azon határok között ismeri el, amelyeken belül azok érvényesíteni tudják a befolyásukat. Ez azért lényeges, mert a mostani verzió alapján az oroszok a szakadár államok részeinek ismerik el a közigazgatási egységeknek az ukrán kormányerők által ellenőrzött területeit is, vagyis további, még el nem foglalt területekre tartanak igényt.
Oroszország a maga részéről továbbra is zavartalanul szándékozik ellátni gázzal a világpiacot, továbbá fejlesztené az ezt szolgáló infrastruktúrát, és növelné a szektorbeli befektetéseit – mondta el Vlagyimir Putyin orosz elnök a Gázexportáló Országok Fórumát megnyitó beszédében a TASZSZ tudósítása szerint. Az orosz elnök arról is beszélt, hogy szerinte a globális közösség érdekeit az szolgálná, ha az energiaszállítást nem rendelnék alá az egyéni résztvevők politikai és gazdasági érdekeinek, de még inkább profitálna a közösség abból, ha nem nehezítenék szankciók és más korlátozások.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus a börtönből üzen, és Afganisztán 1979-es megtámadásához hasonlítja a mostani helyzetet. Azzal vádolja Vlagyimir Putyint és a körét, hogy csak el akarják terelni a figyelmet Oroszország valós problémáiról.
Alekszej Navalnij © AFP / HANDOUT / MOSCOW'S BABUSHKINSKY DISTRICT COURT PRESS SERVICE
Navalnij szerint több száz ukrán és orosz civil halhat meg most, később pedig akár tízezrek is. A háború meggátolja Ukrajna fejlődését, a mocsárba fogja rántani, de Oroszország ugyanezt az árat fogja fizetni. Hozzátette: Putyin és a „szenilis tolvajok” fenyegetik Oroszországot, nem Ukrajna, az Egyesült Államok vagy a Nyugat.
Az orosz külügy kiad egy hivatalost indoklást a szakadár területek elismeréséről. A közlemény szerint a radikális ukrán nacionalisták dicsőítik a nácikat és NATO hídfőállást akarnak csinálni az országukból Oroszország ellen. Szó esik benne arról is, hogy 2014-ben radikális ukrán nacionalisták egy alkotmányellenes puccsal ragadták magukhoz a hatalmat Kijevben.
A hvg360-on Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdezzük az orosz–ukrán konfliktus hátteréről, értelmezéséről és lehetséges kimeneteléről: „Az orosz–ukrán háború hivatalosan 2014 óta zajlik, mióta Oroszország támogatja és irányítja a kelet-ukrajnai szeparatistákat. A kérdés inkább az, nyílt háborúvá eszkalálódik-e a helyzet. Az orosz lépések mindenesetre erre utalnak.”
„Ami történik, nyílt fegyveres agresszió, még akkor is, ha az orosz és ukrán erők nem kerültek fegyveres konfliktusba.” Tálas szerint ez – legalábbis szárazföldön – akkor történhet meg, ha kiderül, hogy Oroszország Donyeck és Luhanszk megyék teljes területének függetlenségét ismeri el szakadár köztársaságokként. Ez azért kulcskérdés, mert ma a két ukrán megyének csupán 40 százalékát birtokolják a szakadárok, a fennmaradó részeken az ukrán haderő állomásozik.
Tálas nem lát olyan kimenetet, „amiből az oroszok hosszú távon jönnének ki jól.” Mint mondja: „A Nyugat katonai értelemben nem része ennek a konfliktusnak, és deklaráltan nem akar háborút Ukrajnáért Oroszországgal. Azért viszont tehet, hogy összességében kudarcot valljon az oroszok kísérlete.”
Tálas három ilyen lehetséges lépést említ:
Eközben Rácz András Oroszország-szakértő az RTL-nek ad interjút, amiben arról beszél, hogy ha Oroszország a katonai támadás mellett dönt, az akkor is meg fog maradni orosz–ukrán–belarusz regionális konfliktusnak, rövid távon nem fog kiterjedni NATO tagországokra.
„Ha nyílt háborúra kerülne sor Ukrajnában, a Nyugat katonai erővel biztosan nem fog beavatkozni, információval és felszereléssel viszont támogathatja az ukránokat” – mondta. Szerinte Ukrajna teljes területét nem lennének képesek az oroszok elfoglalni – mégiscsak Európa legnagyobb országáról beszélünk –, az invázió nem lenne sétagalopp, nem olyasmire kell gondolni, mint amilyen a Krím-félsziget volt.
Az előző napról (2022. február 20-áról) szóló összefoglalónkat ide, az az előttiről (2022. február 19-éről) szóló cikkünket pedig ide kattintva olvashatja el.
