„Kérem vissza az ügyészségtől a kék iratrendező táskámat, amiben a 18 millió volt”
„Lebuktattam Agócsot, amiért az elnöki székét bocsátotta áruba, ezért őt most sokan sajnálják, áldozatnak tartják, akit becsapdáztak, én meg a vamzer lettem, de nem bánom, ennek csak így lehetett véget vetni“ – foglalta össze a hvg.hu kérdésére Tiszabura független polgármestere, ifjabb Farkas László az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vesztegetéssel gyanúsított elnökének, a múlt héten letartóztatott Agócs Jánosnak a lebuktatásában vállalt szerepét. Farkas egyébként Agócs egyik helyettese.
Agócsot az ügyészség múlt héten vette őrizetbe korrupciós bűncselekmény gyanújával, pénteken pedig a vádhatóság indítványára a bíróság elrendelte – egy hónapra – a letartóztatását, és kiderült az is: azzal gyanúsítják, hogy Agócs 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
„Én levest ettem, Agócs brassóit rendelt” – árulta el az Agócs elfogása előtt elfogyasztott menüt Farkas, aki szerint a kecskeméti Csalánosi Csárdában augusztus 31-i találkozót előzetesen egyeztette az ügyészséggel, és már a vádhatóság útmutatásai alapján bonyolították le azt oly módon, hogy tettenérés legyen, mert a vesztegetés csak így, a pénz átadásával bizonyítható igazán. Saját szerepéről Farkas beszélt már a Népszavának, azt pedig a 24.hu-nak árulta el, hogy a vesztegetési pénzt, a 18 millió forintot az ügyészség bocsátotta a rendelkezésére,
most viszont újabb részleteket árult el a hvg.hu-nak arról, miért éppen 18+12 millió volt az Agócs által kért ár.
„Egy kis pénzt kéne virítani”
„Úgy kezdődött, hogy Agócs megkeresett egy ORÖ-s képviselőt, hogy már belefáradt, átadná a posztját, de jó lenne, ha ezt valaki méltányolná, vagyis egy kis pénzt kéne virítani, hogy ő hátralépjen” – mondta Farkas, aki szerint az eredetileg megkörnyékezett képviselőtársa helyett ő vállalta, hogy „leszek az a hülye, aki ezt az ajánlatot benyalja” – mint mondta, nem csak azért, mert ha bűncselekmény gyanúja jut a tudomására, akkor kötelessége feljelentést tenni, hanem azért is, mert Agócs lebuktatása „nem is esett nehezemre”.
Farkas magyarázata szerint a 2019-ben elnöknek választott Agócs ugyanis 3 év alatt „nem váltotta be a reményeket”, a Covid alatt nagyon „hozzászokott” az egyszemélyi döntéshozatalhoz, és egyre többet lehetett hallani arról, hogy a döntéshozataloknál „nemtelen eszközökkel biztosította elnök úr magának a többséget”. Farkas szerint Agócs azért is árulhatta a visszavonulását, mert érezte, hogy elfogy körülötte a levegő – április végén még méltatlansági eljárást is kezdeményeztek ellene, amit a többség megszavazott ugyan, ám az indítvány egy formai hiba miatt érvénytelen volt.
Farkas – utalva arra, hogy erről hangfelvételt is készített – elmesélte, hogy az ő tiszaburai polgármesteri irodájában találkozott augusztus 11-én Agóccsal. Ezen állítása szerint az ORÖ-elnök „felajánlotta, hogy visszalépne a javamra röpke 30 millióért”. Ez az összeg úgy jött ki, hogy Agócs kiszámolta, a mandátumából hátralévő két év elnöki tiszteletdíja 18 millió forint, és „még rádobott 12 milliót, ahogy mondta azért, hogy a befektetései megtérüljenek”. Utóbbira azt a magyarázatot adta Farkasnak Agócs, hogy „a szószólói választás neki sokba van, mert 8 képviselőt ki kellett fizetnie és általában egy miskát kellett nyomni fejenként, hogy az ő megválasztását garantálni lehessen”.
Hagyomány a voksvásárlás?
Farkas elmondása szerint tehát az ORÖ-elnök maga vallotta be neki, hogy több millió forintért megvásárolta egyes ORÖ-képviselők szavazatát, hogy ő lehessen a listavezető, és az elnöki poszt átadásáért kért 30 milliós ár részben ezt a „befektetését” is fedezné. Farkas ráadásul a hvg.hu-nak azt is mondta, hogy ez sajnos régóta „gyakorlat” az ORÖ-ben,
16 éve így van ez, már 2006-ban is így lízingelt az akkori elnök szavazatokat, és azóta mások is követték ezt a rossz példát”.
Farkas állítása szerint az ügyészségnek több, az Agóccsal folytatott beszélgetése alapján képbe került képviselőtársáról említést tett, mint akik a gyanú szerint pénzt fogadhattak el a szavazatukért cserébe, „innentől ez a hatóság dolga”. A hvg.hu megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget e témában, de érdemi választ nem kaptunk. Kerestük Agócs János ügyvédjét is, hogy az Agóccsal szemben megfogalmazott újabb vesztegetési vádról kérdezzük, de – az amúgy az ORÖ-t is többször képviselő – Keszericze Gábor ügyvéd a hvg.hu-nak azt mondta, nem kíván nyilatkozni.
„Félmosollyal nyugtázta a 18 milliót”
Visszatérve az ORÖ-elnök elfogására és a kecskeméti csárdában lezajlott vesztegetésre, Farkas további részleteket említett. Azt mondta, a 30 milliós árból 18 milliót kellett első részletként átadnia Agócsnak, a maradék 12 millió kifizetésére decemberig kapott haladékot, és abban is megállapodtak, hogy ezt a kisebb összeget lepapírozzák úgy, hogy egy fiktív szerződés alapján kaphassa meg a pénzt Agócs. A csárdába megbeszélt találkozóra elmondása szerint Farkas így két papírral érkezett: az egyik Agócs János lemondó nyilatkozata volt az ORÖ elnöki posztjáról, a másik a szerződés a 12 millióról.
„Elővettem a szerződést, aláírtuk, aztán Agócs aláírta a lemondó nyilatkozatot is” – emlékezett vissza Farkas. Ezután tett utalást arra, hogy a lényeg a táskában van, és Agócs „természetesen értette, hogy a 18 millióról van szó”. Farkas úgy folytatta: „a táskát át is adtam neki azzal, hogy nyugodtan számolja meg, 900 darab húszezres van benne”. Erre Farkas szerint
Agócs kinyitotta a táskát, belenézett és egy elégedett félmosollyal nyugtázta annak tartalmát, és azt mondta, nem fogja megszámolni.”
Van, akinek nem elég az 500 ezer
Ahogy arról a hvg.hu is írt, az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, ami nem átruházható – éppúgy, mint egy parlamenti képviselői mandátum. Így Agócs, ha ígért is olyat, hogy pénzért cserébe “átadja” a posztját másnak, ez így biztosan nem valósulhatott volna meg. Az ORÖ elnökét választó közgyűlés személyi összetételét ismerve még az is elég merész ígéret lett volna tőle, hogy eljár a kiszemelt utód megszavazása érdekében, hiszen nem biztos, hogy tudta volna garantálni a megfelelő többséget.
Farkas azt állítja, éppen arról is beszéltek a csárdában az ebéd közben, miként biztosítható majd a többség az új elnök, vagyis az ő megválasztásához. Mint mondta, Agócs arról beszélt, hogy neki van 10-11 embere, a Dancs Mihály féle frakciót – Dancs volt az, aki már január 31-i szószóló-választási botrány után javasolta az ORÖ önfeloszlatását – Farkasnak kell megnyerni, hogy álljanak mellé, ezenkívül pedig lehet, hogy „pár lungo dromos képviselőt meg kell venni”. Farkas szerint Agócs hozzátette: “van, akinek elég 500 ezer, de lesz, akinek egymilliót kell adni.”
Farkas itt emlékeztetett, hogy míg korábban a lungo dromosok is erősen kritikusak voltak Agócs elnöki munkájával, már „kifaroltak”, és nemrég megszavazták Agócs pénzügyi előterjesztéseit. Ezzel kapcsolatban egyébként arról lehetett hallani, hogy az ORÖ júniusi közgyűlésén azután szavazták meg a költségvetést a Lungo Drom képviselői, hogy a szünetben Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke odaszólt telefonon. Próbáltuk elérni Farkas Flóriánt is, hogy erről kérdezzük, de nem sikerült.
A kecskeméti ebéden egyébként Farkas László szerint Agócs még azzal is előhozakodott, hogy valamilyen módon megoldást kellene találni arra, hogy lemondása után is használhassa az ORÖ hivatali autóját, egy Audit. Az ebéd végeztével kimentek a parkolóba, Farkas szerint „Agócsot az autóhoz kísértem, ekkor már nála volt a táska, vagyis az a kék műanyag irattartó, ami az ügyészségi fotón is látható volt, benne a 18 millióval, és akkor elkapták” Agócsot a nyomozók. Farkas a hvg.hu-nak megerősítette, a pénz az ügyészségé volt, csak a táska volt az övé, és viccelődve meg is jegyezte
kérem az ügyészségtől, hogy adják vissza a kék iratrendező táskámat, mert nagyon a szívemhez nőtt.”
Volt-e vádalku, vagy csak mentesség?
A hvg.hu-hoz is eljutottak olyan híresztelések, miszerint Farkas László az ORÖ-elnök lebuktatásáért cserébe olyan alkut köthetett, hogy megszüntetnek bizonyos pénzügyi jellegű szabálytalanságért ellene folyó büntetőeljárás(oka)t. A hvg.hu már Agócs János elfogása után megkérdezte az ügyészséget arról, hogy nyomozati alku, vádalku felajánlása, illetve elfogadása történt-e, de a vádhatóság „a büntetőeljárás érdekeire tekintettel” nem adott tájékoztatást.
Farkas azt állította lapunknak, hogy nem kötött vádalkut az ügyészséggel, csak a vesztegetés leleplezését érintően volt egy „mentesítési” egyezségük, méghozzá „arra, hogy nem követtem el bűncselekményt, amikor átadtam a 18 milliót és aláírtam a fiktív szerződést”. Az ellene folyó eljárásokról megjegyezte: ő is hallotta, hogy állítólag 14 ügyben tett ellene Agócs feljelentést, de őt egyetlen egy miatt keresték meg, hogy állítólag szabálytalanul vette fel a tiszteletdíját az ORÖ-nél, ezt is megszüntették még nyomozati szakban, ráadásul Agócs leleplezése előtt.
Az ORÖ-t már Agócs embere irányítja
Az, hogy az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, nem csak azt jelenti, hogy a posztot csak úgy átadni nem lehet, hanem azt is, hogy Agócs hiába van letartóztatásban múlt hát péntek óta, hivatalosan továbbra is ő a roma önkormányzat elnöke. Az ártatlanság vélelme ugyanis megilleti, így amíg bűnösségét jogerősen ki nem mondják, vagy esetleg ő maga le nem mond, ő tölti be az elnöki tisztet. Mivel azonban egy hónapig biztosan letartatásban lesz, elnöki feladatai ellátásában nyilvánvalóan akadályoztatva van, számlákat, kifizetéseket aláírni sem tud.
Máris van viszont az ORÖ-nek egy teljes elnöki jogkörrel felruházott vezetője – tudta meg a hvg.hu. Méghozzá Lakatos Oszkár, aki lapunknak megerősítette: a hét elején már hivatalba is lépett, méghozzá egy olyan, Agócs János által még 2021 novemberében hozott elnöki határozat alapján, amely akadályoztatása esetére őt jelöli ki elnöki jogkörben eljáró helyettesnek. Lakatos egyébként az egész Agócs-ügyről azt mondta a hvg.hu-nak, hogy
ekkora szégyen a magyar cigányságot még nem érte, és én pontosan nem tudom, mi igaz és mi nem ebből, de az biztos, hogy kápó módszerrel húzták csőbe az elnököt”.
Lakatos Oszkár azon az állásponton van, hogy “Agócsot megvezették”, mindenesetre szerinte mihamarabb kellene egy fórumot vagy ORÖ-közgyűlést összehívni, hogy „kibeszéljük ezt egymással”. Hasonlóan vélekedett a hvg.hu-nak nyilatkozva az ORÖ általános elnökhelyettese, Varga Zoltán, aki azt mondta, „a hírekből értesültem arról, mi történt az elnökkel, nagyon meglepődtem, mert nekem ilyesmit nem említett, hogy lemondana a posztjáról 30 millióért, ha tudom, hogy ezen gondolkodik, lebeszéltem volna róla.” Varga megjegyezte: „a hatóság dolga kideríteni, mi is történt pontosan”.
(Nyitóképünkön Agócs János, az ORÖ elnöke. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
