• 2023 március 28.

Kedden kiderül, a jegybank szerint mikor lesz egy számjegyű az infláció

Nem valószínű, hogy csökkentené a 13 százalékos alapkamat, vagy a 18 százalékos irányadó kamat mértékét keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A Portfolio által megkérdezett elemzők legalábbis kivétel nélkül a tartásra tippeltek.

Az ülés ennek ellenére izgalmas lehet, és nem is csak azért, mert az elmúlt hetekben ismét kiújult a Matolcsy György jegybankelnök és a kormány közötti vita. Emlékezetes: az MKIK gazdasági évnyitóján nem volt a (tavalyig) hagyományosan vendégnek számító Matolcsy, a résztvevők (Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László kamarai elnök) pedig vérmérsékletüknek megfelelően, de egybehangzóan bírálták a jegybankelnököt.

Amikor kanyarban előzve nyomják a féket: Matolcsy vagy a kormány felel az inflációért?

Megújult hévvel zajlik a vita az infláció kezeléséről a jegybank elnöke és a kormány tagjai között, a gazdasági évnyitó pedig még az MKIK elnökének is alkalmat adott arra, hogy beleszálljon Matolcsy Györgybe. De ki fogja végül letörni az inflációt? Fel sem merült Matolcsy György leváltása - Gulyás Gergely a kormányinfón nagyjából ennyivel intézte el a jegybankelnök közeljövőjét.

Utóbbinak a múlt héten volt alkalma visszavágnia a kétezres években írott cikkeit összegyűjtő kötet bemutatóján.

Matolcsy beolvasott Orbánnak, a jegybankelnök Medgyessy Péterhez hasonlította a kormányfőt

A jegybankelnök szerint Magyarországnak jelenleg nincs jövőképe, és a miniszterelnök nem is akar mérhető célokat, mert „mi van, ha nem teljesül". Matolcsy György olyan mélyütést vitt be Orbán Viktornak, mint nyilvánosan talán még senki: párhuzamba állította Medgyessy Péterrel. „Nekem egyszer a miniszterelnök úr azt mondta, hogy nem is akarja mérni, mert mi van, ha nem teljesül.

A feszültség nem újkeletű, igaz, nem is volt olyan lépés az utóbbi időben, amely enyhítette volna. Még mindig élnek a jegybank által élesen kritizált árstopok, sőt, a kormány néhány napja június 30-ig meghosszabbította a nagybetétekre kivetett kamatstopot is, mellesleg megtiltotta a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását.

Mindez önmagában is elég lett volna, ám az elmúlt heteket ennél is jobban meghatározta az amerikai Silicon Valley Bank bedőlése után indult bankválság, amely ha hozzánk nem is ért el, ám a piaci feszültségek itt is éreztették hatásukat: az euró árfolyama rövid idő alatt 370-ről 400 forint közelébe gyengült, és most is kisebb-nagyobb kilengésekkel mozog 380-390 forint közötti sávban.

A piaci nyugtalanságra a világ jegybankjai – az EKB, a Fed, de a Bank of England is – alapkamatemeléssel reagáltak. Az MNB-ből ezt nem várja senki, ám az sem valószínű, hogy hamarosan elindulhat a kamatcsökkentési periódus.

Az sem segíti a helyzetet, hogy egyelőre alig csökken az infláció: a januári, 25,7 százalékos csúcsot követően februárban csupán minimális, 3 ezrelékpontos zsugorodást mértek a KSH-nál, és egyelőre nincs olyan jel, ami érezhető gyorsulásra utalna a közeljövőben. Virág Barnabás, az MNB alelnöke március elején a parlamentben arról beszélt, hogy "kemény meló" egy számjegyű tartományba hozni az inflációt.

A kamatdöntő ülés azért is különösen érdekes lehet, mivel ezt követően közli a Monetáris Tanácsa jegybank új inflációs prognózisának fő számait is, vagyis kiderülhet, mennyire tartják valószínűnek azt a forgatókönyvet, hogy az energiaárak visszaesése után a második negyedévtől lassulás következhet be, az év végére pedig egy számjegyűvé csökkenhet a pénzromlás mértéke.