Kaotikus az állami rezsikompenzáció, 68 milliárdot nem is az önkormányzatok kapnak
Kaotikus, homályos és elégtelen – értékelte a megugró energiaárak miatt nehéz helyzetbe került önkormányzatok megsegítését célzó kormányzati törekvést Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, aki maga is érintett, mert a Somogy megyei Tab Fidesz-KDNP-s polgármestere. Schmidt Jenő © Fazekas István
Schmidt kommentárja érthető, mivel az elmúlt időszak kormányzati nyilatkozatai, az elérhető döntések és dokumentumok, valamint az érintett települések tapasztalatai alapján tényleg nagy a káosz. A hvg.hu megpróbálta kideríteni, hová került a 144 milliárdnyi, önkormányzati rezsikompenzációra szánt állami pénz, de sok a tisztázatlan részlet. Amit biztosan tudunk:
A kaotikus helyzetet mutatja, hogy míg a 10 ezer fősnél nagyobb települések egyedi támogatásáról van publikus lista, a vonatkozó előírás ellenére – miszerint “az előirányzatok felhasználásáról egyedi határozattal a kormány dönt” – ugyanilyen nem érhető el a kisebbeknél, holott utóbbiak teszik ki az önkormányzatok 95 százalékát. Az azonban közös jellemző, hogy
sem a nagyobb, sem a kisebb önkormányzatok esetében nincs konkrét, számonkérhető döntési szempontrendszer, amely alapján objektív módon tudni lehetne, hogy melyik település miért maradt ki a pénzosztásból, amelyik pedig kapott, annál miért éppen annyi lett az összeg.
A hvg.hu körképéből kiderült, hogy a maga számára előírt és vállalt kevés bírálati szempontnak sem felelt meg a kormány, amikor a támogatásokról döntött. A példák azt mutatják, hogy gyakran esetlegesen, véletlenszerű összegeket ítéltek meg, figyelmen kívül hagyva a települések egyedi adottságait, vagy a vállalt bírálati szempontot, az iparűzésiadóerő-képességet is.
“Biztosan tudják a kormányzatban, miről beszélnek, csak mi, érintettek nem tudjuk, mert nem kaptunk külön értesítést” – mondta a hvg.hu-nak Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök, aki így egyelőre nem tudja, hogy az által vezetett, 4300 lakosú Tab településnek jutott-e a keretből pénz, és ha igen, mennyi. Nem értette azt sem,
miért éppen az önkormányzati távhőcégeket akarják a 68 milliárdos maradványösszegből dotálni, hiszen például víziközmű-társaságok is vannak önkormányzati tulajdonban, és azoknak sem könnyű.
Szombathely MSZP-s polgármestere, Nemény András sem érti a helyzetet. A 78 ezres város kapott ugyan 632 milliós kompenzációt a nyilvános lista alapján, de ez nem elég, mert a dráguló energia miatt 4,2 milliárd a pluszkiadásuk, amit 1 milliárddal próbálnak maguk lefaragni. A távhőcég-kompenzációra vonatkozó kormányzati ötletet már csak ezért sem érti, mint mondta:
Szombathely 19 intézményének 40 épületét távhő fűti, de a plusz rezsikiadás az önkormányzatnál jelentkezik, nem a távhőcégnél, így, ha nekünk adnának még pénzt, azzal tényleg beljebb lennénk.”
Szemben Szombathellyel, a 10 ezer fősnél kisebb települések nem tudták egy listán ellenőrizni, kaptak-e kompenzációt, de mivel tavaly adatokat kértek be tőlük, számítottak a döntésre. Külön értesítés hiányában erről több polgármester csak úgy értesült, hogy az ellenőrizték az önkormányzatok és az állam közötti belső informatikai rendszeren, az ASP-n, kaptak-e pénzt.
Így vette észre a Baranya megyei Alsómocsolád független polgármestere is, hogy kaptak, ha nem is sokat. Az alig 300 lelkes települést vezető Dicső László a hvg.hu-nak elmondta: a közvilágítás finanszírozására kaptak 160 ezer forintot, noha erre egymillióval költenek többet az áram drágulása miatt – még úgy is, hogy az izzókat már takarékos LED-re cserélték.
Nem kaptak viszont egy fillér hozzájárulást sem az önkormányzati fenntartású idősotthon rezsiköltségéhez, pedig az évi mintegy 30 millióba kerül. Az alsómocsoládi polgármester keserűen annyit jegyzett még meg, hogy “legalább az önkormányzati hivatal rezsijét megspóroljuk, mióta egyszerűen beköltöztettük az egészet az idősotthonba, hiszen ott amúgy is muszáj fűtenünk”.
Jóval nagyobb, 3500 fős település a szintén Baranya megyei Hosszúhetény, de ők is ellenőrizték, és nem kaptak támogatást. A független polgármester, Csörnyei László a hvg.hu-nak azt mondta, “mindig lenne helye a pénznek, de most talán máshol nagyobb szükség volt rá, meg tudom érteni”. Azt is mondta, ők szerencsésebbek, mert
a gáztüzelésről átálltunk faapríték-kazánokra az intézményeinkben, a közvilágításunk LED-es, energetikai korszerűsítéseket is végeztünk az elmúlt években, és napelemeket is beüzemeltünk.”
A Győr-Moson-Sopron megyei, 2700 fős Kóny független polgármester, Aller Imre a hvg.hu-nak azt mondta, az ASP rendszeren szembesült azzal, hogy kaptak némi pénzt. Pontosan 3,08 millió forintnyi hozzájárulást a közvilágításra, miközben a nem LED-es lámpák miatt erre a korábbi 6,5 millió dupláját, 13 milliót költenek most.
“Az adatigénylésnél megkérdezték, hogy a közvilágításon kívül van-e óvodánk és bölcsődénk, de végül semmilyen intézményi rezsitámogatást nem kaptunk, pedig az intézményeink energiaszámlája a korábbi 7,5 millió több mint hétszeresére, 50 millióra nőtt” – mondta a polgármester, hozzátéve:
bár ezt sem kérdezték, de van két egészségügyi intézményünk, faluházunk és tornacsarnokunk is, bár utóbbit kénytelenek voltunk átmenetileg bezárni, mert képtelenek vagyunk kifűteni, mióta a korábban közös teherviselésből a tankerület kiszállt.”
“Idén elköltjük rezsire, amit az elmúlt években megspóroltunk” – mondta Aller Imre polgármester. Bár rengeteg pályázatot írtak, de nem sűrűn kapnak pénzt, “a tornacsarnok korszerűsítésére 10 éve pályázunk, most végre kaptunk, de számos más alkalommal csak a sablonválasz jött, hogy forráshiány miatt elutasítva, de munkájához további sok sikert kívánunk.”
Az alig 2400 fős, Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jánoshida a szerencsésebbek közé tartozik, mivel 28,5 milliónyi támogatáshoz jutottak a 32 milliárdos keretből. Eszes Béla független polgármester a hvg.hu-nak elmondta, a közvilágításra 170 ezer forint támogatást kaptak, miközben az áram drágulása miatt csak erre 10 milliót kell költeniük a korábbi 3,5 millió helyett.
Az óvoda működtetésére további 3,5 milliót, a bölcsődére 1,8 milliót, a gyermekétkeztetésre pedig 23 milliót kaptak – sorolta Eszes. A polgármester szerint ez lehet, hogy soknak tűnik, de messze elmarad attól, amennyi pluszköltségük van. Ráadásul – mondta –, nem is érti, milyen számítás alapján kapták a pénzt, mert ha tényleg az adóerőképességet nézték, akkor
aligha van alacsonyabb arányszám, mint nálunk, hiszen itt nincsenek nagy cégek, csak pár helyi vállalkozás.”
Szerinte “az lenne a minimum, hogy közzéteszik, milyen számítás, képlet alapján döntöttek, és azt a listát is nyilvánosságra hozzák, hogy melyik 10 ezer főnél kisebb település mennyit kapott”. Megjegyezte: Jánoshidán a költségek csökkentése érdekében megtették, amit tudtak, többségében fával fűtenek, veszik is a fát, illetve “a Zagyva partján vágjuk a gallyakat”.
A polgármester megjegyezte: az intézményeik többségében már fára álltak át, a gázszolgáltatótól viszont a jelzéseik ellenére “még mindig jönnek a százezres számlák, már több millió forintnyi összegyűlt, de csak áprilisban lesz éves leolvasás, addig elvárnák, hogy fizessük be, pedig nem is fogyasztottunk, hát mi nem fizetjük, hanem gyűjtjük a számlákat”.
Nyitóképünk illusztráció.
