„Kakaóbab például nem terem itt" – az Ororszország elleni szankciók váratlan hatásai
Mostanra talán már mindannyian megtanultuk, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók összetettebbek annál, hogy egyértelműen azt mondhassuk róluk, hogy működnek vagy nem működnek. Vlagyimir Putyin rendszere nem bukott tőlük meg, ugyanakkor nagy részük még nem is lépett érvénybe, sok pedig alig látható módon bomlasztja az orosz gazdaság szerkezetét.
Mindennek ellenére az orosz lakosság már elkezdte érezni a szankciók hatását, áruhiány, vagy egyes szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés formájában, helyenként pedig egészen váratlan területein a mindennapi életnek. Az Amszterdamból működő Moscow Times internetes újság összegyűjtött hét meglepő elemet arról, ahogyan a szankciók éreztetik a hatásukat Oroszországban.
Az Ural-hegységben fekvő Perm városában működő cukrászüzem vezetője októberben egy helyi hírportálnak adott interjúban arról beszélt, hogy a régió egyik legnagyobb cukrászüzeme kénytelen volt megváltoztatni egyes termékeinek a receptjét, miután a nyugati szankciók miatt ellehetetlenült bizonyos kulcsfontosságú alapanyagok behozatala. Mint mondta, „vannak olyan nyersanyagok, amelyeket objektíven nem lehet Oroszországban előállítani, kakaóbab például nem terem itt”.
Az oroszországi LTE mobilinternet sebessége átlagosan 0,6 megabit/másodperccel csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest – derült ki a TelecomDaily orosz információelemző ügynökség márciusban közzétett tanulmányából. Az internet sebességével kapcsolatos problémák várhatóan tovább súlyosbodnak majd, mivel az európai távközlési óriások – köztük a Nokia és az Ericsson – távozása miatt nehezebbé vált az orosz hálózatok korszerűsítése.
A csúcstechnológiás termékek oroszországi exporttilalma egészen váratlan helyeken is érezteti hatását. A délnyugat-oroszországi Voronyezs városában kénytelen volt bezárni egy krematórium, miután az egyetlen – Csehországban gyártott – hamvasztókamrája elromlott. Egy helyi hírportál szerint orosz szakemberek már dolgoznak a berendezés megjavításán, de egyelőre nem tudják, hogy ez mennyi időt vesz majd igénybe, a szükséges alkatrészeket ugyanis nem gyártják belföldön. A Moscow Times azt írja, hogy ugyanilyen hamvasztási berendezéseket Oroszország több tucat más városában, köztük Szentpéterváron és Novoszibirszkben is használnak.
Az ellátási láncok szankciók okozta zavarai az orosz járműgyártásra is hatással vannak. Arról még májusban írtunk, hogy Oroszországban enegedélyezték az Euro 0-s besorolású autók, valamint a légzsákok, a blokkolásgátló-rendszer (ABS) és dinamikus menetstabilizáló-rendszer (ESP) nélküli autók gyártását is, a szükséges alkatrészek hiányában. Hasonló okok miatt 84 orosz városban összesen több mint 200 busz- és trolibuszjáratot kellett törölni az utóbbi időben, egy teherkocsi-gyártó üzem pedig több mint két hónapra leállt a nyáron, mert elfogytak a gyártási folyamathoz nélkülözhetetlen, amerikai gyártású golyóscsapágyak.
Az orosz hatóságok már legalább 2013 óta tervezik, hogy az ország belső útlevélrendszerét digitális nemzeti személyazonosító igazolványra cserélik, az új plasztikkártyák egyes régiókban idén tesztelték volna. A nyugati szankciók azonban arra kényszerítették a hatóságokat, hogy határozatlan időre befagyasszák a projektet. A fordulat oka többek között az, hogy Oroszország nem tud elegendő chipet és műanyagot előállítani a kártyák elkészítéséhez – számolt be róla júniusban az oroszországi Forbes.
Van egy különösen látványos eredménye is a szankcióknak: az üres üzlethelyiségek. Az orosz irodaházakban és bevásárlóközpontokban a nagy külföldi cégek kivonulása miatt egyre több tér marad üresen. A Kommerszant orosz üzleti napilap nemrég arról számolt be, hogy Moszkvában az üres üzlethelyiségek aránya az év végére elérheti a 17 százalékot. Az irodaházak esetében ez az arány 12 százalék.
Nehezebb lett az oroszországi pilóták képzése is, miután a török nemzeti légitársaság, a Turkish Airlines állítólag megtiltotta az orosz pilótáknak, hogy használják a szimulációs berendezéseit. A Turkish Airlines attól tartott, hogy az EU Repülésbiztonsági Ügynökségétől származó másodlagos szankciók áldozatává válik.
Lehet, hogy utóbbira nemsokára nem is lesz szükség, a szankciók értelmében ugyanis a jövőben sem az Airbus, sem pedig a Boeing nem tud új gépeket, vagy akár alkatrészeket leszállítani Oroszországnak, ahol – ahogy nagyjából mindenhol a világban – a két cég 95 százalékos piaci részesedéssel bír.
