Jövő tavaszra csúszhat az első utalás, ha sikerül megegyezni az EU-s pénzekről
A 2021-2027-re vonatkozó hétéves költségvetésről és a helyreállítási alap forrásairól szóló tárgyalások még hónapokig is eltarthatnak, így lehet, hogy csak 2023 tavaszán jöhetnek az első utalások a Napi.hu-nak nyilatkozó brüsszeli szakemberek szerint.
Valódi veszélyben a helyreállítási források nagyjából 35, a kohéziós források körülbelül 40 százaléka lehet. Előbbiek teljes összege a hitelkeret nélkül az euró árfolyamától függően 2700-2800 milliárd forint, utóbbiaké pedig nagyjából 7800-8000 milliárd forintnyi forrást jelent – emlékeztet a lap.
A helyreállítási alapnál az EU a magyar tervekkel, vagyis a támogatandó feladatokkal és programokkal nem elégedett. A bizottság szerint azok nem felelnek meg a zöld- és a fenntarthatósági céloknak, más esetekben úgy látják, hogy egyszerűen állami támogatássá silányulnának a felhasznált pénzek. Jogi viták folynak arról, hogy mi férhet be a támogatási célok közé, de arról is, hogy például támogathatók-e az államtól kiszervezett szervezetek, ha azok tagjait a kormány tagjai nevezték még ki.
A Napi.hu brüsszeli forrásai szerint az egyik legproblémásabb terület a közbeszerzések rendszerének átalakítása, valamint a versenyjog érvényesülése Magyarországon.
A közbeszerzéseknél az EU szerint nagyon problémásak a több évre szóló „keretmegállapodások” és a meghívásos közbeszerzések, mert gyakoriak az indokolatlan költségmegugrások, és bár a többéves szerződésekben sok piaci szereplő vesz részt, de a bevételek nagy része ugyanazokhoz kerül. A lap forrásai szerint a meghívásos, vagyis egyszereplős tenderek aránya ugyan nem kiugró az uniós átlaghoz képest, de problémás, hogy a győzteseik egy szűk vállalkozói érdekkörökből kerülnek ki.
A Napi.hu-nak azt mondták a források, hogy olyan követelés nem érkezett Brüsszelből, hogy a magyar kormány csatlakozzon az Európai Ügyészséghez a forrásokért cserébe, mert még ha sokak szerint ez egyértelműen segítené is a vitás ügyek rendezését, önmagában ez sem jelentene garanciát, mert itt már a szabálytalanság következményeit lehet csak kezelni.
A lap forrásai fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy mind a magyar közéleti diskurzus, mind az Európai Parlamentben folyó politikai üzengetések távol állnak a valóságtól. Szerintük téves a vita magyarországi keretezése, mert nem akarják elverni a port Orbán Viktoron, és nem akarnak mindenképpen pénzeket megvonni Magyarországtól, az LMBTQI-ügyek beemelése pedig egy értelmetlen politikai pr-kampány. A megszólalók szerint abban a témában egyetlenegy kérés sem hangzott el a tárgyalások során. Kiemelték, hogy a forrásokról az EU részéről nem harcos ideológusok tárgyalnak, és a leveleket sem liberális aktivisták írják, ellenben az Európai Bizottság szakértői között van olyan, aki kifejezetten szimpatizál a magyar kormány ukrajnai háborúban felvett álláspontjával, és kritikus az uniós szankciókkal szemben.
