Jövő hétre tervezték a NATO-bővítés zárószavazását, Semjén mégis inkább lefújja az egész heti ülést
Újabb, már a sokadik halasztást javasolják a kormánypártok a svéd és finn NATO-csatlakozási döntés ügyében: eddig a március 20-i héten tervezték megtartani, most arra a hétre mégse hívnák össze a parlamentet, talán inkább a március 27-i héten, vagy az április 3-i héten lehet csak szavazás a NATO-bővítésről.
Erről Vadai Ágnes, a DK politikusa posztolt a Facebookon, és a hvg.hu kérdésére elmondta: most kapták meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a kormány nevében írt levelét, amelyben azt írja, hogy a már a korábban a Házbizottságban is véglegesített menetrenddel szemben a március 20-i héten mégsem lenne szavazás a svéd és a finn NATO-csatlakozásról, sőt ülést sem tartana akkor a parlament, hanem a március 27-i héten, illetve a rákövetkező, április 3-i héten lenne ülés és ekkor lehet a zárószavazás is – ami így csúszik újabb 1-2 hetet.
Vadai idézte Semjén Zsolt indoklását is arról, miért van szükség újabb halasztásra. A miniszterelnök-helyettes szerint azért, mert
még nem zárultak le “az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések”.
Ez az indoklás azért érdekes, mert eddig a kormány kitartott azon álláspontja mellett, hogy a NATO-bővítés ügyét nem köti össze semmilyen, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalással. A hvg.hu megszerezte a miniszterelnök-helyettes levelét, amelyben Semjén utal arra is, hogy az üléshét halasztása miatt a közben rendelettel kihirdetett idei költségvetés parlamenti végszavazása is csúszik:
Egyébiránt maga a parlamenti ülés halasztása is nehezen érthető Semjén indoka alapján, hiszen az Európai Bizottság felé a kormány azt a vállalást tette korábban, hogy az uniós pénzek folyósításához szükséges, például bizonyos jogállamisági garanciákat tartalmazó, még hiányzó törvényeket, jogszabály-módosításokat március 31-ig fogadja el az Országgyűlés. Vagyis már nem egyeztetni kellene ezekről, hanem szövegezni őket, sőt már a parlament előtt kellene legyenek, hogy "végigfuthassanak" a rendszeren március végéig. Így,
ha igaz, amit Semjén Zsolt állít, az azt jelenti, hogy az utolsó pillanatban újranyitni kényszerült a kormány az Európai Bizottsággal elvileg már lezárt kérdéseket.
Amúgy éppen a múlt héten került szóba a két ország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikálása a kormányinfón. Akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem említette, hogy szóba kerülne az Országgyűlés napirendjét is véglegesítő Házbizottságban korábban már jóváhagyott március 20-i hétre tervezett zárószavazás halasztása, hanem azt mondta:
Márciusban fog még szavazni az Országgyűlés a svéd és finn NATO-csatlakozásról. A kormány támogatja a két ország csatlakozását, a vita erről a frakcióban alakult ki. A kormány támogatása adott."
Sőt, a március 9-i kormányinfón Gulyás arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e az, hogy a kormánypárti frakció ne támogassa a svéd és finn csatlakozást, úgy felelt: nem előlegezné meg képviselőtársai voksát, de "az utóbbi több mint tíz évben ilyen nem fordult elő".
Ahogy megírtuk, a magyar kormány „vitarendező” delegációt küldött a csatlakozást kérelmező két országba, amelyet azért állítottak fel, hogy több tiszteletet kérjenek a magyaroknak, és visszautasítsák a magyar jogállamiságot ért, szerintük indokolatlan politikusi nyilatkozatokat. Mégis, amikor a küldöttséget vezető Hende Csabától Helsinkiben megkérdezték, hogy mi köze a látogatásuknak a NATO-szavazáshoz, képtelen volt válaszolni. Ráadásul kiderült, hogy Hendéék semmilyen feltételt nem támasztottak a csatlakozási kérelem jóváhagyásért cserébe.
Ha csak az elmúlt napok, pláne, ha az elmúlt hónapok eseményeit nézzük a NATO-bővítés ügyében, úgy tűnik, vagy a kormányzat és a Fidesz hazudozik összevissza ebben a témában, vagy az ő állításaikról rendre és látványosan nem vesz tudomást a valóság. Ebben a cikkünkben vettük végig, mikor és miért nem találkozott ebben az ügyben egy-egy állítás az igazsággal, illetve milyen jelek utalnak arra, hogy csak zsarolásra és politikai hangulatkeltésre használja a kormányzat és a kormánypártok a NATO-bővítés ügyét:
