10° Budapest
2024 november 07., csütörtök
image

Jópofa ez a metaverzum dolog, de mégis mire fogjuk használni?

A PwC globális felmérése során megkérdezett üzleti vezetők kétharmada mondta, hogy vállalata elkötelezett a metaverzumhoz kapcsolódó aktivitásokban, és többségük szerint már most, de legkésőbb három éven belül a metaverzum az üzleti stratégiájuk része lesz.

„Fontos kiemelni, hogy »igazi« metaverzum egyelőre nem létezik. A felmérésből az is kiderült, hogy bár egyes technológiai elemek már elérhetőek és az ügyfelek, valamint az üzleti vezetők nagy része érdeklődik is irántuk, ugyanakkor a megkérdezett fogyasztók mindössze 9 százaléka, míg a vezetők 23 százaléka válaszolta, hogy tisztában van a metaverzum fogalmával és aktívan követi is a fejleményeit” – mutat rá Kanti Péter, a PwC Magyarország telekommunikációban, médiában és technológiában jártas szakértője.

A szakember szerint az egységes értelmezés ilyen alacsony szintje az új formálódó technológiák esetében természetes, főleg mivel a metaverzum számos komponensből – például VR/AR, NFT-k, blockchain – áll, melyek változó érettségűek és a megkérdezettek is különböző mértékben találkozhattak velük.

A felmérés során a vizsgált üzleti vezetők fele nyilatkozott úgy, hogy vállalatuk jelenleg is rendelkezik a metaverzummal, NFT-kkel vagy kriptovalutákkal foglalkozó feladatkörökkel, illetve jelentős részük (32%) tervezi, hogy ilyen típusú munkakört hoz létre a közeljövőben.

A metaverzum ismertségének növekedésével egyre többen fogalmaznak meg konkrét elvárásokat, igényeket a technológia felé. A PwC kutatása alapján a fogyasztói oldal legnagyobb arányban – mintegy 65 szazalékban –

az új, digitális helyszínek felfedezését tartja a legérdekesebb felhasználási területnek. A videójátékozás és a különböző szórakozási lehetőségek csak a hatodik és a hetedik helyet foglalják el a rangsorban.

További érdekesség, hogy míg a fogyasztók 53 százaléka szívesen lépne interakcióba a számára ismerős márkákkal a metaverzumban, addig a fizikai termékek eladása és vásárlása iránti érdeklődés csak 46 százalékos, a digitális termékek iránt pedig 39 százalékos.

„A fogyasztói elvárásokhoz képest a vállalatok másként közelítenek a metaverzumhoz. Az üzleti oldal figyelme leginkább a metaverzum saját, belső felhasználására és tartalomgyártásra irányul, ami alacsonyabb kockázattal és költséggel teszi lehetővé az új technológiával való kísérletezést” – tette hozzá Kanti Péter.

A vállalatvezetők legnagyobb arányban, 42 százalékban az onboarding és egyéb tréningek támogatásában látják a metaverzum hasznát, amit a kollégákkal való interakciók elősegítése követ 36 százalékkal. A fogyasztók számára szóló tartalom készítését csupán a harmadik helyen említették (36%), míg a termékekhez kapcsolódó tevékenységek csak a prioritások végén kaptak helyet.

A felmérés a metaverzummal szembeni legjelentősebb félelmekre és veszélyekre is kitér. A vállalati és fogyasztói oldalon egyaránt a kiberbiztonsági és az adatvédelmi kockázatok szerepelnek az első helyeken.

A válaszokból kiderül, hogy a fogyasztók számára megbízható adatvédelmi megoldások és biztosítékok kellenek ahhoz, hogy bizalmat szavazzanak a metaverzumnak.

Míg a vezetők többsége várakozással tekint a metaverzumra, addig a fogyasztók megítélése vegyesebb képet mutat. Fogyasztói oldalon annak ellenére, hogy a válaszadók fele izgalmas lehetőségként gondol rá, közel kétharmaduk (64%) tart a technológia társadalmi hatásaitól. 61 százalékuk pedig egyetért azzal az állítással, miszerint a metaverzum leginkább a fiatalabb generációknak szól. A válaszok alapján tehát úgy tűnik, fogyasztói oldalon a metaverzum iránti optimizmus félelemmel párosul, ami a PwC Magyarország szakértője szerint az internet megjelenésével és gyors fejlődésével kapcsolatos korábbi tapasztalatokból eredhet.

A kutatás arra is rámutat, hogy az USA-ban az üzleti vezetők komoly lehetőségeket látnak a metaverzumban, hiszen a válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy a metaverzum vagy az internet következő megtestesülése lesz vagy teljesen forradalmasítja az üzleti folyamatok működését.

Kanti Péter szerint forradalom helyett egy több éven át tartó folyamatos evolúcióként tekinthetünk a metaverzumra, amelyben az egyes a metaverzumot felépítő új technológiák különböző időpontokban jelennek meg és változó ütemezéssel lassan válnak széles körben is elterjedtté.