Jelentés: Hiába tartja magát klímabajnoknak a kormány, ettől nem fognak teljesülni az uniós klímavállalások
Eddig nem volt nehéz dolga a klímaváltozás elleni küzdelemben Magyarországnak, legalábbis a kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítését tekintve. Viszonylag könnyű volt túlteljesíteni az eleve nem túl ambiciózus vállalásokat, hiszen a 2020-ra kitűzött magyar célokat – az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1989-es szinthez képest 40 százalékos csökkentését – már kitermelte a rendszerváltás (pontosabban az ipar leépülése a szocialista piac összeomlása után), majd a 2008–2012 közötti gazdasági válság,
csak arra kellett figyelni, hogy ne nőjenek olyan durván a kibocsátások.
Ennélfogva a magyar kormányzat nem volt politikailag motivált arra, hogy nagyobb ambíciót mutasson, 2020-ig nem is látható egyértelmű csökkenési trend. Az előttünk álló évtizedben azonban már nagyszabásúbb célokat kell teljesíteni ahhoz, hogy esélyünk legyen elkerülni a globális felmelegedés katasztrofális következményeit – derült ki Magyarország Első Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésének sajtóbemutatóján kedden.
A 2030-ig, és majd 2050-ig vállalt célok, vagyis végső soron a klímasemlegesség eléréséhez kevés lesz az eddigi hozzáállás, szakpolitikai váltásra, több évtizedes elkötelezettségre van szükség – figyelmeztetett Huszár András, a jelentést készítő Green Policy Center hazai zöldpolitikai szakmai műhely társalapító igazgatója.
A jelentésben az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének Titkársága felé (az adatok feldolgozásának időigénye miatt mindig kétéves csúszással) benyújtott – bár itthon nagydobra nem vert, és magyarul nem is elérhető – éves kibocsátási leltárjelentéséből kiindulva, a különböző szektorokban összesen 108 indikátor vizsgálata és elemzése alapján igyekeznek megállapítani a kiindulási helyzetet, majd nyomon követni a kibocsátáscsökkentés folyamatát annak érdekében, hogy
időben lássuk, megfelelő pályán van-e Magyarország a klímasemlegesség felé.
A jelentés a készítők szándéka szerint ahhoz is hozzájárul majd, hogy megfelelő szakpolitikai válaszok szülessenek.
Utóbbiakra azonban nem tesznek javaslatot. Mint írták, az aktuálisan elérhető adatok alapján évente frissített jelentéssel a döntéshozók és a társadalom tájékoztatása a cél, hogy tükröt tartsanak az aktuális klímapolitikának, és bemutassák annak hatásait.
A jelentésben szó esik arról, hogy
A készítők összesen 11 területen kísérik figyelemmel az előrehaladást, amelyekről külön ábra készült:
Az egyes indikátorok alapján össze is hasonlították az ország teljesítményét néhány – méretét, gazdasági teljesítményét, elhelyezkedését tekintve hozzá hasonló – állammal (Ausztria, Csehország, Portugália), ebből kiderül többek között, hogy
Ez utóbbi magas támogatottság a készítők szerint „jó alapot adhat az ambiciózus cselekvéshez”, de figyelmeztetnek, hogy még nem jelenti az egyes – a mindennapi életre akár közvetlen hatással is bíró – konkrét szakpolitikai intézkedések támogatottságát.
A teljes képhez azonban még nincs meg minden. A készítők jelezték például, hogy a folyamatok nyomon követéséhez szükséges 108 indikátor közül 32 esetében nem álltak rendelkezésre adatok. Különösen adathiányos volt az ipar, a finanszírozás és a klímakormányzás területe, az adatok hiányában így nem lehet megfelelően mérni az előrehaladást. Ezért felhívással is fordultak az érintett szereplők, szakemberek felé, hogy akinek vannak a hiányzó indikátorokra vonatkozó információi, esetleg javaslata további vagy más indikátorok vizsgálatára, az keresse meg őket.
A klímakormányzással – vagyis hogy az intézményi és jogi rendszer mennyire segíti az átmenetet – kapcsolatban pedig megjegyezték, hogy bár Magyarországnak van klímatörvénye, az csak a legfontosabb célokat rögzíti, viszont számos fontos elemet nem határoz meg, így például
nem jelölt ki ciklikus mechanizmust a klímapolitikai tervezésről, döntéshozatalról, nyomon követésről és felülvizsgálatról, vagy nem állított fel független tudományos tanácsadó intézményt, amely megalapozottabbá tehetné a döntéshozatalt.
Az, hogy Magyarország milyen ütemben indult a klímasemlegesség felé, és milyen hatásuk volt az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek, legközelebb ősszel derülhet majd ki, várhatóan ekkorra készül majd el a következő jelentés, már a 2021-es évre vonatkozó OMSZ-leltárjelentés alapján.
