Japán is leszállt a Holdra, de még nem tudni, sikeres volt-e a landolás
Cikkünk frissül...
A NASA által indított, amerikai Peregrine űrszonda kudarca után nem sokkal Japán is megkísérelte a Holdon történő landolást – története során először.
A magyar idő szerint 16 óra 20 perc magasságában megkísérelt landolás nagyjából 20 percnyi ereszkedés után történt, és élő kameraképen nem lehetett követni a folyamatot, csak telemetrián és animáción keresztül.
A közvetítésből először csak annyi derült ki, hogy az egység leszállt – hogy milyen formában, az nem derült ki, és a japán mérnökök arcáról sem lehetett ezalatt örömöt leolvasni. Jelen pillanatban várnak a szakemberek a kapcsolatfelvétellel, és egy későbbi sajtótájékoztatón adnak majd bővebb tájékoztatást a fejleményekről.
A japán űrügynökség, a Jaxa még szeptemberben indította útnak a SLIM nevű holdjáróját; mint korábbi cikkünkben írtuk, a SLIM holdi leszállóegységet azért fejlesztették ki, hogy tesztelhessék vele a holdra szállás technológiáját. Siker esetén Japán lett volna az ötödik ország, mely leszáll a Holdon.
A japán holdraszállási kísérlet érdekessége a nagy pontosságú landolás volt: a leszállóegység egy mindössze 100 méter átmérővel rendelkező leszállóhelyet célzott meg. Ez jóval kisebb, mint a korábbi, más országok által megkísérelt, több kilométeres zónák, és ebből a precíziós technológiából fakad a nem hivatalos elnevezése is, ami „Moon sniper”, avagy „holdi mesterlövész”.
Ezt a SLIM navigációs kamerájával tudják elérni. Ez ereszkedés közben gyorsan lefényképezi a holdfelszínt, és ennek mentén, egy képegyeztető technológia révén teljesen önállóan, autonóm módon is finomítani tudja az ereszkedést a precízebb landolás érdekében.
A misszió egyik érdekessége – derült ki a Jaxa landolást megelőző, online is közvetített beszélgetéséből –, hogy a SORA-Q nevű holdjárója, ami leginkább egy labdára hasonlít, a Tomy nevű japán játékgyártóval együttműködésben készült. Ez az a cég, mely a Transformers-játékokat is gyártja, és ezeket az alakváltó képességeket a holdi egység is megkapta.
Magyar idő szerint kora este arról érkeztek hírek, hogy a JAXA kommunikál a leszállóegységével és az egyik roverével, vagyis épek voltak a gépek.
Azonban hét óra környékén a Sky News szerint már világosan látszott, hogy valami komoly hiba lépett fel. A holdszonda nem kapott áramot a napelemekből, így kizárólag az akkumulátorokra támaszkod, amelyek töltöttségi szintje a leszálláskor 74 százalékos volt.
Nem sokkal később a japán űrügynökség is elismerte, hogy „nincs elég áram a tevékenységek folytatásához”.
