Januárban jön az új napelemes pályázat, ám vélhetően sokan csalódottak lesznek
Jövőre jön az új napelemes pályázat, a Napenergia plusz néven beharangozott támogatási program. Arról már írtunk, hogy az összesen 75 milliárd forintos, háztartásonként 4 kW-nyi napelem-, és 8 kWh-nyi akkumulátoros kapacitás kiépítésének támogatása hogyan és milyen feltételekkel teszi kifizetődővé a háztartási méretű (napelemes) kiserőművek telepítését, illetve hogy a program valójában csupán a korábbi napelemes és fűtéskorszerűsítési program végül soha ki nem írt 2-3. ütemének átcímkézése. Arról azonban még nem volt szó, hogy mindez mennyiben fog hozzájárulni az eredeti pályázati koncepcióban még szereplő energiahatékonysági célok megvalósulásához, illetve ahhoz, hogy a Magyarország 2050-ig elérje a már törvénybe foglalt klímasemlegességet.
Egy biztos: ez a program önmagában kevés lesz. Ám mint Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője, a Magyar Energiahatékonysági Intézet korábbi igazgatója emlékeztetett, a többi hasonló programmal együtt sem éri el azt a szintet, amelyet a kormány a Hosszú Távú Felújítási Stratégiában (pdf) célként vállalt, vagyis hogy 2030-ig a hazai lakóépület-állomány felújítási rátája eléri az évi 3 százalékot. Pedig a 2050-re elérendő pedig évente 100-130 ezer lakóépület mélyfelújítására lenne szükség, ami az épületek teljes körű hőszigetelését, nyílászáróik lecserélését, fűtési rendszerük és a gépészetük korszerűsítését jelentené.
Ettől azonban nagyon messze van Magyarország, még úgy is, hogy több energetikai célú támogatási program is indul, vagy már zajlik:
Összességében tehát 550 milliárd forintnyi programról beszélünk tízéves időszakban, ami nagyjából 100 ezer lakás legalább részleges- (de messze nem mély-) felújítását jelenti, vagyis nagyságrendileg sehol sem tartunk a célokhoz, ezen változtatni kell – mondta Koritár Zsuzsanna.
A szakértő a programmal kapcsolatban eddig ismertté vált részletek alapján úgy látja, hogy a korábbival ellentétben ez már „abszolút nem a hátrányos helyzetű réteget célozza.
A 35 százalékos önerő magáért beszél: csak az átlagnál jóval magasabb átlagkeresettel rendelkezők számára lesz elérhető.”
A program részletei egyelőre kidolgozás alatt állnak. Toldi Enikő, a Habitat for Humanity Magyarország Falusi LakHatás programjának koordinátora jelezte: ennek során tisztázni kell például azt az ellentmondást, hogy bár az eddigi bejelentések 4 kW-os napelemes és 8 kWh-s akkumulátor-kapacitásról szólnak, a piacon nem elérhetők az ehhez való 4 kW-os hibrid inverterek, csak 5 kW-osak. Erről már ágazati szereplők is beszéltek a hvg.hu-nak korábban.
Koritár Zsuzsanna pedig arra figyelmeztetett, hogy a program csak a napelemek, az inverter és akkumulátorcsomag kiépítését támogatja, és már egyáltalán nem az energiahatékonyságról szól. A érintett ingatlanok energetikai állapotának javítását a másik, a RePowerEU-s pályázatba írták bele. „A kettőt együtt igénybe véve érdemes majd a családoknak pályázni” – mondta Toldi Enikő.
Az azonban még nem világos, lehetővé teszi-e majd a kiíró, hogy egy háztartás mind a két pályázaton induljon, és több más kérdés nem tisztázott még. Ha egy háztartás mind a kettőre pályázik, azzal ugyanakkor az is együtt jár majd, hogy összességében kevesebb lesz azoknak az otthonoknak a száma, amelyet a támogatások révén korszerűsíthetnek.
Felpuhult, elhúzódott, rossz szájízt hagyott az előző
A megvalósítást tekintve pedig óvatosságra intenek az eredetileg 2021-ben indult (és még jelenleg is a megvalósítási szakaszban lévő) napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat során tapasztaltak. Ennél a két évvel ezelőtt kikristályosodott eredeti koncepció, az energiaszegénységi fókusz ugyanis menet közben felpuhult, a megvalósítás elhúzódott, és sok kívánnivalót hagyott maga után.
Toldi Enikő emlékeztetett, hogy az eredeti pályázati felhívásban több erre vonatkozó kitétel volt, előnyt jelentett például a gyerekek száma, és ha az ingatlan hátrányos helyzetű térségben helyezkedett el. Ezek, valamint a maximalizált jövedelemhatár „olyan kritériumok, amelyek előirányozhatták volna, hogy a hátrányos helyzetű réteg tudjon kifejezetten pályázni. Aztán azt éltük meg hogy
már a kiírás után és a megvalósítás alatt is folyamatosan változott a pályázati felhívás, amit én pályázatíróként soha nem tapasztaltam még.”
A szociális tartalomból végül egyedül a jövedelemhatár maradt meg, azok a tulajdonosok pályázhattak, akiknek a jövedelme nem érte el a havi bruttó körülbelül 400 ezer forintot. Az energiahatékonyságot a pályázat fűtéskorszerűsítéses részénél – amelynek segítségével 5 kW-nyi napelemet, egy 11-12 kW-os hőszivattyút, egy 10 kWh-s akkumulátorcsomagot, elektromos bojlert, és törülközőszárítót szerelhettek fel a nyertesek – előírt kötelező nyílászárócsere hivatott biztosítani. A koordinátor azonban jelezte: a napelemes kapacitás a jelenlegi tapasztalatok szerint csupán arra elég, hogy működtesse a hőszivattyút, a háztartás többi elektromos berendezésének energiaellátására jellemzően már nem elég, ami összefügghet az épületek nem mindig optimális energetikai jellemzőivel. Ennek ellenére azok a családok, amelyek már a hőszivattyúkkal tudnak fűteni, várhatóan pár százezer forinttal csökkenthetik fűtési költségeiket, ami valóban pozitív dolog, bár a pályázattal kapcsolatos huzavona sokaknál hagyott maga után rossz szájízt.
A sokszor átírt pályázat megvalósítása valójában csak idén tavasszal indult meg igazán, amikor nagyobb mértékben is megkezdődött az előlegek folyósítása a nyerteseknek. Előtte még a pályázatok elbírálása körüli késlekedés mellett az is borzolta a kedélyeket, hogy a kormány tavaly ősszel felfüggesztette az ilyen, háztartási méretű napelemes kiserőművek számára a hálózati betáplálás lehetőségét. Sokáig az is fejfájást okozott az érintetteknek, hogy felvetődött: teljesen átszabják és kivezetik a háztartási napelemesek rendkívül kedvező szaldó elszámolását.
Mire aztán 2022 végétől, 2023 elejétől igazán megindult az előlegek kifizetése, már rég elszálltak az eszközök árai és a kivitelezők munkadíja is megemelkedett. Addigra a pályázatba eredetileg beírt költségvetés már egyáltalán nem állta meg a helyét, az eredetileg 100 százalékosnak ígért támogatási intenzitás – ami az egyszerűnek ígért ügyintézéssel együtt sok szegényebb családot is pályázásra sarkallt annak idején – nem volt tartható. Arról korábban a hvg.hu is írt, hogy az állami támogatás mértéke az idő előrehaladtával és a költségek emelkedésével 60-70 százalékosra olvadt, és jelentős mértékű önerőre is szükség lett. Ezt viszont sok család egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudta előteremteni.
Az, hogy esetükben sikerült-e megvalósítani a pályázatot, elsősorban azon múlott, hogy a kivitelezők mennyire voltak szociálisan elkötelezettek, és mennyi segítséget kaptak a koordinációban, az ügyintézésben, a pályázat kiírójával zajló kommunikációban. Toldi Enikő szerint annak a körülbelül 200 családnak, amelyeknek a habitatos program keretein belül ő és egy kollégája segített pályázni, az esetek zömében külön-külön kellett egyeztetniük a kivitelezőkkel, ki kellett találni, hogy milyen kreatív megoldásokkal tudják elkerülni vagy minimálisra szorítani az önerő bevonását. A költségcsökkentés jegyében például egyes részmunkák elvégzését rábízták a családokra, így előfordult, hogy
Mindehhez folyamatos egyeztetésre volt szükség a kivitelezők és a pályázók és a kiíró között, ami összességében messze túlmutatott a koordinátori munkakörön. „Én eredetileg pályázatíróként jöttem ide, de végül a mentori és a szociális segítői feladatok is megtaláltak” – mondta Toldi Enikő.
Nem elég csak kiírni a pályázatot
Koritár Zsuzsanna szerint mindez azt jelzi, elengedhetetlen, hogy egy szociális koordinátori elemet beépítsenek a hasonló célú jövőbeli programokba, kifejezetten azért, hogy segítsék a rászoruló családokat eligazodni a bürokráciában, a támogatási rendszerekben, és megoldásorientált módon kezeljék az adódó problémákat.
Nagyon-nagyon fontos, hogy legyen olyan szereplő, aki ebben segíteni tud, mert ennek híján hiába írnak ki például egy energiaszegénység csökkentését célzó pályázatot, az nem tud akkora léptékű lenni, hogy érdemben segítse ezt a megcélzott réteget.”
A szakemberek szerint a 2021-ben kiírt pályázatok esetében – ahogy arról korábban ágazati szereplők is beszámoltak a hvg.hu-nak –, még mindig csak legfeljebb az előlegek folyósítása történt meg, „Elszámolások mennek be, de a kifizetések nem jönnek” – mondta Toldi Enikő.
A pályázati statisztikákból cikkünk írásakor azt lehetett kiolvasni, hogy az összesen 43 379 beadott pályázat közül 35 503-at bíráltak el pozitívan, 35 386 pályázóval kötöttek támogatói szerződést, és 19 087 esetben történt valamiféle kifizetés. A pályázat 153,3 milliárd forintos keretéből pedig 123,7 milliárd forint támogatást ítéltek oda, amiből 34 milliárd forintnyit folyósítottak.
