Itthon még várni kell arra, hogy környezetbarát módon vihessük el az ételt az éttermekből
Mégsem idén néz szembe a műanyagpoharak helyettesítésének kihívásával a vendéglátóipar, ugyanis a kormány 2024 júliusára halasztotta az egyszer használatos műanyag elviteles poharak forgalmazásának betiltását. Ezzel egy időben Németországban nagy változás történt, ugyanis január 1-től életbe lépett a csomagolási törvény 33. §-a, amelynek értelmében kötelesek az eldobható csomagolás mellett újratölthető csomagolást is elérhetővé tenni azok az éttermek és kiskereskedelmi boltok, amelyek egyszer használatos műanyag csomagolást használnak étel vagy ital csomagolására. Ráadásul ezt nem kínálhatják magasabb áron, mint az eldobható fajtát.
A német szabályok egy könnyítést tartalmaznak: a legfeljebb öt alkalmazottat foglalkoztató, és 80 négyzetméternél kisebb értékesítési területű üzleteknek nem szükséges saját újratölthető csomagolást biztosítaniuk, elég, ha elfogadják a vendég által hozott csomagolást. Aki pedig megszegi a szabályokat, akár 10 000 eurós pénzbírsággal is sújtható.
„A szabályozás értelmében az élelmiszerboltoknak kötelező újtatölthető csomagolást kínálni a nem előrecsomagolt termékeikhez, vagyis azokhoz, amiknek a csomagolása a boltban történik - ilyenek a hús/sajt pultos termékek, a péksütemények, a zöldség/gyümölcsök, a magos adagolós részleg termékei -, és az éttermeknek is kötelező az étel és ital elvitelre egyszer használatos műanyag dobozok és poharak mellett többször használható (pl. visszaváltható) dobozokat és poharakat biztosítaniuk” – magyarázta a hvg.hu-nak Horvátth Sarolta, környezetvédelmi szakjogász a Felelős Gasztrohős és a Rakun Dobozközösség egyik alapítója.
Mint mondta, „a vásárlókra a most megjelent német intézkedések nem rónak különösebb terhet, mivel csak a lehetőséget kell a boltoknak biztosítani a többször használható alternatívára. Ha a fogyasztó továbbra is inkább kifizeti az eldobható egyre növekvő árat ahelyett, hogy begyömöszölne egy-két szatyrot vagy dobozt a táskájába, akkor azt továbbra is megteheti. Azonban a vendéglátóhelyeknek nehezebb dolguk lesz, főleg a visszatérő edények mosása miatt.” Ennek ellenére, Horvátth Sarolta szerint Németország jól felkészült a változásra, hiszen már most 5 különböző, többször használható dobozt kínáló rendszer működik, így az éttermeknek nem kell saját dobozokat beszerezniük, csak becsatlakozniuk valamelyik rendszerhez.
Itthon nincsenek felkészülve a vendéglátóhelyek egy hasonló szabályozásra
Ezzel szemben a hazai vendéglátóhelyeket egy hasonló szabályozás meglepetésként érne, ugyanis
bár a hazai vendéglátóhelyek 60 százaléka igyekszik környezettudatossá válni, a helyek adottságai miatt egyszerűen nem tudják elhagyni az egyszer használatos csomagolóanyagokat
- derül ki az Indepack Kft. korábbi kutatásából. A hiányosság egyrészt abból adódik, hogy a visszaváltható dobozok cseréjének alapvető feltétele az, hogy a vendéglátóegység rendelkezzen fehérmosogatóval, ahol azoknak az edényeknek a tisztítása történik, amelyeket a vendégek használnak.
Győrvári Gábor, a vendéglátóhelyek számára hagyományos és lebomló csomagolóeszközöket kínáló Indepack ügyvezetője szerint azonban optimizmusra ad okot, hogy a lebomló csomagolóanyagok használata lassú növekedést mutat: a vendéglátóhelyek kb. 30%-a kizárólag lebomló éttermi csomagolást használ és körülbelül ugyanennyi azoknak a száma, akik vegyesen alkalmaznak lebomló és hagyományos csomagolóeszközöket, például egy pizzéria, ami papírdobozt, de műanyag poharat is alkalmaz.
Itthon tehát egyelőre a hagyományos termékek zöld alternatíváit használják az éttermek: a frissensültek, tészták, készételek csomagolásánál például a műanyag dobozokat olyan papírdobozokkal helyettesítik, amelyek belül zsírzáró réteggel vannak bevonva és lebomlásuk után nem tartalmaznak mikroműanyagot. Emellett a habdobozok helyett cukornádból készült csomagolás látja el ugyanazokat a termékfunkciókat, a levesek pedig olyan papírtégelybe kerülhetnek, amik mikrózhatók, a hozzájuk kapható szintén papír tető pedig páraáteresztővel lett tervezve. Győrvári Gábor szerint ezek nagyon kedvelt és megbízható alternatívái a műanyagnak, igaz, hogy mivel ezeket itthon nem tudják gyártatni, jóval magasabb az áruk.
Győrvári Gábor szerint "a cégvezetők ismerik az alternatív megoldásokat, de az alternatív csomagolásra való átállás továbbra is részben anyagi kérdés, hiszen amíg a jelen gazdasági helyzetben, a vendéglátóipari helyek a növekvő energiaárakkal, a szakképzett munkaerő hiánnyal és a vendégszám csökkenéssel néznek szembe, addig nem fogják a néhol akár 30-40%-kal drágább lebomló csomagolást választani." Szerinte
aki akart, már átállt a zöld csomagolóanyagokra, a többiek amíg arra törvényi lehetőségük van, nem mondanak le a műanyag dobozokról.
Ők akkor fognak átállni, ha a műanyag már nem lesz elérhető. Hozzátette, hogy van jópár vendéglátóhely, ami ennek ellenére is átáll, részben saját környezettudatos meggyőződésből, részben a vendégköre elvárásainak megfelelve, nehézséget jelent ugyanakkor, hogy nem mindig áll rendelkezésre elegendő mennyiségű a lebomló dobozból. "A gyártók gyakran találják szembe magukat alapanyaghiánnyal, ezért jelenleg nem elérhető annyi alternatív termék, amennyi a műanyag dobozokat kiválthatná vagy legalábbis az utánpótlás nem mindig biztosított."
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke is az árat emelte ki, mint hátráltató tényezőt: "Nincs olyan alternatívája a műanyagdobozoknak, amihez az alapanyag nagy mennyiségben, elfogadható áron elérhető lenne", így nagyban elősegítené a zöldülést az, ha az ipar készen állna arra, hogy elfogadható áron gyártsa a zöld alternatívákat. Az MVI elnöke a Rakun Dobozközösség-féle kezdeményezések jók, de még gyerekcipőben járnak. Szerinte előbb-utóbb itthon is elterjednek a hasonló programok, azonban ehhez arra lenne szükség, hogy a hazai
20-22 ezer melegkonyhás étterem legalább fele kapjon 20-30 darab tartós dobozt, ennek pedig jelenleg hiányzik a finanszírozása.
Mindent összefoglalva az MVI elnöke szerint egy új rendszer bevezetésére azért nincs felkészülve a magyar vendéglátóhelyek nagy része, mert jelenleg ez túl bonyolult és költséges.
Nyugati példára lehetne kialakítani a rendszert
Ezzel szemben Nyugat-Európában már manapság is számos kezdeményezés működik, például betétdíjjal, ahol visszaadják a vendég pénzét amikor visszaviszi a dobozt, emellett létezik előfizetéses alapú is, ahol egy applikáció segítségével történik a dobozok nyomon követése és kölcsönzése - mondta el Horvátth Sarolta. Utóbbi rendszer mintájára működik Magyarországon a Rakun Dobozközösség is: aki az applikáción keresztül a dobozok használatára előfizet, a szerződött éttermekből egy fix havidíjért korlátlan alkalommal kérheti az ételét a dobozokba, ezt visszaadhatja az éttermeknek, majd fertőtlenítés után újra tudnak bele ételt tenni, sok helyen kiszállításra is működik a rendszer. A hazai áruházláncok viszont ennél inkább felzárkóztak a nyugati szabályokhoz:
már mostanra több áruházlánc bevezette az újrahasználható hálós zacskókat, amiket a zsemle/zöldség/gyümölcs számára lehet használni.
„Az itthoni élelmiszerbolt-hálózatoknál nem hiszem, hogy a németországihoz hasonló törvénymódosítás problémát okozna, hiszen nagy részük a német elvárások miatt már mostanra is ki kellett, hogy alakítson ilyen gyakorlatot, és sok cég már saját környezetvédelmi vállalásaival túl is teljesíti az állami szabályozásokat" - mondta el Horvátth Sarolta. Hozzátette, hazánkban a vendéglátóhelyek számára az edények visszavételével járó mosogatás megoldása jelentené a legnagyobb kihívást. A kisebb boltokra nézve a szabályozás megengedőbb, ők egyelőre elfogadhatják a vendég saját edényét/szatyrát (így nekik a mosást sem kell megoldaniuk).
Azonban, a nehézségek mellett az újrahasználható termékek számos előnnyel járnak: hosszabb távon minden területen költségcsökkenést eredményeznek, ugyanis az egyszer használatos műanyagok ára a jövőben tovább fog drágulni, mivel
az Európai Unió előírásai szerint a tagállamoknak jelentős csökkenést kell elérni ezek használatában, ezt pedig a legegyszerűbben az ilyen termékekre kivetett adók növelésével lehet megoldani.
Az újra felhasználható dobozok jóval fenntarthatóbbak a műanyagnál: a Rakun Dobozközösség dobozainak életciklus elemzése alapján egy-egy újra felhasználható doboz klímára gyakorolt környezeti hatása 31 db műanyag doboz környezeti hatásával egyenlő, vagyis a doboz a 32-dik használattól számítva már kevésbé terheli a környezetet, mint az eldobható doboz - és ezek akár 1000-szer is használhatóak. Horvátth Sarolta szerint a vendéglátóipar hozzáállása is biztató, ugyanis sokakat zavar a rengeteg műanyag, és „míg korábban a műanyag annyira olcsó volt, hogy nem érte meg bajlódni a mosással, az utóbbi időben duplájára nőtt az eldobható műanyag ára, ezeknek a minősége is érezhetően jobb, ráadásul a fogyasztók oldaláról is egyre erősebben érezhető a környezetbarát termékek iránti igény.”
