• 2022 november 15.

Itt az új adat: még szépen nőtt a harmadik negyedévben a GDP a tavalyihoz képest, de már kezd lefulladni

A nyers adat szerint 4, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,1 százalékkal nőtt a magyar GDP a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ha nem az egy évvel ezelőttihez, hanem az idei második negyedévhez viszonyítjuk az adatot, akkor már visszaesés látszik: 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye április-júniushoz képest.

Éves alapon rég nem volt ennyire kicsi a növekedés, 2021 első negyedévében láttunk utoljára ennél alacsonyabb számot – az volt az utolsó olyan negyedév, amikor visszaesést mért a KSH. Az, hogy az előző negyedévhez képest visszaesés legyen, utoljára 2020 április-júniusában fordult elő, amikor a járvány első hulláma alatt gyakorlatilag állóra fékezett a gazdaság. Az első három negyedévben összesítve így is 6,1 százalékkal nagyobb a GDP, mint 2021 januárja és szeptembere között volt.

Az év első felében még kimondottan jó GDP-számok érkeztek: január-márciusban 8, április-júniusban 6,5 százalékos volt a növekedés. Várható volt, hogy a most kiadott július-szeptemberi adat már kisebb lesz ezeknél. Egyrészt azért, mert a választás előtt kiszórt közel kétezer milliárd forint nagy részét elköltötték – az MNB Inflációs jelentése szerint alig 500 milliárd forint maradt meg belőle – egyre többen készülünk arra, hogy rossz idők jönnek. Emlékezetes három hónap volt – ekkor jött a rezsiemelés előbb a cégeknek, majd a lakosság jókora részének is, a katatörvény átírása is élesedett, és egyáltalán, most látszik, hogy nem lesz olyan könnyű, mint eddig. Másrészt pedig lassan kifut a bázishatás; az év első felében azért is jöhettek szép számok, mert 2021 elején még voltak lezárások, ahhoz képest még egy átlagos év is jónak tűnt.

A részletes adatokat majd csak később teszi közzé a KSH, egyelőre annyit írtak: a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése. Azt pedig az eddigi számokból már lehet látni, hogyan alakult a gazdaságunk az elmúlt hónapokban.

Az ipar kimondottan jól húzta a gazdaságot, júliusban 6,6, augusztusban 9,3, szeptemberben 11,6 százalékkal teljesített jobban a 2021-esnél. Ez a nagy növekedés két oldalról jött össze: most nem voltak lezárások, mint tavaly, ellenben a háború még nem igazán éreztette a hatását. Tavaly nyáron a globális félvezetőhiány és a logisztikai lánc akadozása okozott problémákat, főleg az autógyártásban, ezúttal ilyesmiről nem volt szó. Az orosz–ukrán háború pedig az áremelkedéseken látszik, de nem kell bezárni gyárakat, nem álltak át tömegesen egy műszakos munkaidőre, vagyis a termelés pörög tovább.

Ez abból a szempontból is fontos, hogy így az infláción ugyan észrevesszük, hogy baj van, de legalább munkahelyek tömegesen nem szűntek meg. A júniusi 4 millió 739 ezer fős csúcsnál ugyan kisebb a foglalkoztatottság, de még szeptemberre is csak 4 millió 708 ezerre esett vissza, és közel 50 ezerrel magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Ha van reménysugár a mai magyar gazdaságban, akkor ez az, és ebben állunk most még sokkal jobban, mint a 2008-as válság elején, de kérdés, meddig tartható az, hogy a cégek nem a dolgozókon spórolnak.

© MTI / MTVA / Oláh Tibor

Az építőiparon belül júliusban 3, szeptemberben 1,6 százalékos volt a növekedés, augusztusban stagnálást mértek. A lakásépítések most épp segítették a gazdaságot: tavaly a harmadik negyedévben 2800 új lakást adtak át, idén 4500-at – a tavalyi adat számított évek óta nem látott mélypontnak, akkor látszott az, hogy a járvány alatt mennyire kevés építkezésbe kezdtek bele.

Az előző negyedévi nagy növekedés jelentős részét a szolgáltató szektor hozta össze, hiszen mostanra lett látványos, hogy sikerült talpra állni a lezárások után. Ennek a részleteiből azt már látjuk, hogy a kereskedelem az alapszámot nézve jobban teljesített, de az összképben már látszanak az aggasztó jelek. A forgalom júliusban 3,8, augusztusban 2,4, szeptemberben 3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, azaz ez még felfelé húzta a számokat. Csakhogy a növekedés gyakorlatilag egyetlen oka az, hogy a mesterségesen nyomott árú benzint nagyon veszik, 27,6, 18,4, illetve 18,6 százalékos volt ott a növekedés. Az élelmiszerboltokban 2,9, 2,4, majd 2,8 százalékos a visszaesés 2021-hez képest, vagyis az ételeken már spóroltak a magyarok (ez a mennyiséget jelenti, nem az árat: a több évtizedes rekordon lévő infláció miatt már több pénzt hagynak ott a boltokban, mint tavaly a karácsonyi szezonban).

A szolgáltató szektoron belülről a turizmusról kapunk még részletes adatokat: júliusban 15, augusztusban 3,1, de még szeptemberben is 1,3 százalékkal nőtt az itt eltöltött vendégéjszakák száma. Itt még jelen van a bázishatás, 2021 nyarán, főleg júliusban még annyira nem bátran mertek ide utazni a turisták. A külföldi vendégek száma nagyon nagyot nőtt – júliusban 118, augusztusban 60, szeptemberben 25 százalékkal –, ami elvileg a teljes gazdaságot pörgetheti, hiszen jóval több ember költötte itt a pénzét idén nyáron, mint tavaly. (Ebből aztán logikus, hogy a magyar turisták száma csökkent, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy már a nyaraláson is spóroltunk, hanem azt is, hogy a magyarok is nyugodtabban szerveztek idén külföldi utazást.)

A külkereskedelmi hiányunk ellenben borzasztóan nagy, és itt nyugodtan lehet erős jelzőket használni: évek óta nem volt arra sem példa, hogy az évnek ebben az időszakában ne pozitív legyen a mérleg, ehhez képest most elképesztő mínuszok vannak. Júliusban 516, augusztusban 630, szeptemberben (az első becslés szerint) 274 milliárd forintos volt a külkereskedelmi hiányunk, azaz az országba külföldről behozott áruk értéke ennyivel volt több, mint a külföldre eladott magyar termékeké – ennek hátterében a nyár végére rekordszintre emelkedő energiaáraknak tudható be, hiszen a földgázt és a nyersolajat szinte kizárólag importból szerezzük be, ráadásul egy gyengébb forintot dollárra váltva. Ezzel nem annyira sokat foglalkoznak, mint más makrogazdasági mutatókkal, hiszen nem annyira közvetlenül érezzük meg a mindennapi életünkben, mint mondjuk a 20 százalék fölötti inflációt, de a hatása nagyon káros: hiába nő a GDP, a megtermelt többletjövedelem jelentős része elment az energiaimportra. Az első félévben ez azt jelentette, hogy a hazai össztermék vásárlóértéke csak 1,7 százalékkal emelkedett, a többi csupán látszat.

Hogyan tovább?

Orbán Viktor júliusban még azt mondta, hogy „a terv készen áll”, mi leszünk a kivétel a globális recesszióban. De nem látszik, hogy a kormányfő ezt hogyan képzeli, már persze azt leszámítva, hogy jobb lenne a helyzet, ha sikerülne megállapodni, hogy érkezzenek az EU-pénzek.

Valamire való terv nélkül rohan a válságba Magyarország

Kétségbeesett kármentéssel próbálkozik a kormány, de nem látszik, hogy nagy koncepció volna a lépéseik mögött, leszámítva azt, hogy muszáj volna EU-s pénzt szerezni.

Az infláció már most is 1996 óta nem látott szinten, 21,1 százalékon áll, pedig a cégek még próbálnak nem minden olyan áremelkedést átterhelni a fogyasztókra, amellyel a termelők szembesülnek – egyszerűen azért, mert a további áremelést már nem biztos, hogy mindenki ki tudná fizetni.

Nagy Márton is hasonló problémát vázolt: szeptemberben arról beszélt, hogy jövőre már több pénzbe kerülhet a magyar cégeknek az energia, mint a dolgozók bérei, pedig a kisvállalati szektorban a vállalatok harmada már most sem tudja fenntartani a normál működését.

Szinte napra pontosan vele egy időben Németh Dávid kérdésünkre azt mondta, hogy az utolsó negyedévben már a visszaesés sem kizárt, ami persze éves átlagban még GDP-növekedést jelentene, de „benne van a pakliban a 2023-as recesszió”. Ezen szerinte két dolog segíthet: ha jönnek az EU-pénzek, és ha jövőre nem lesz olyan tragikus az időjárás a mezőgazdaság számára.

Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke pedig úgy foglalta össze a problémákat: az első félévben „Európa egyik legjobb gazdasági növekedését produkáltuk, de ehhez kétezer milliárd forintot szét kellett dobni, amit most szív vissza a kormány különböző módszerekkel”, emiatt „mi a következő negyedévekben fogunk szembesülni azzal, amivel Amerika és Európa nagy része már szembesül”. Vagyis a kormányzati intézkedések „nem segítettek, csak eltolták pár negyedévvel ugyanazokat a hatásokat, amelyek máshol már jelentkeztek”.