Itt az EU-pénzekért benyújtott törvényjavaslatok második köre: új hatóságot javasol a kormány a korrupció ellen
Benyújtotta Varga Judit igazságügyi miniszter a korrupcióellenes független hatóság felállításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A javaslat szerint az új Integritás Hatóság hivatalból vagy bárkinek a panaszára „minden olyan esetben fellép, ahol a Hatóság álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely befolyásolhatja vagy súlyosan veszélyeztetheti az európai uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét”.
Ennek érdekében integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytat, évente elemző integritásjelentést készít, és ajánlásokat ad ki. Vizsgálatokat folytathat, amelynek során beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök nem nyilvánosak. Csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy egyéb súlyos jogsértés vagy szabálytalanság gyanúja esetén javasolhatja a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Az ilyen gyanúról a hazai illetékes szerveken kívül az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) és az Európai Ügyészséget is értesíti, bár ez utóbbinak Magyarország nem tagja. Felhívására a hazai szerveknek eljárást kell indítaniuk.
E hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezné ki, egyetlen ciklusra. Az ÁSZ-elnök egy olyan listáról választaná a jelöltjeit, amelyet a Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság nemzetközi nyílt és nyilvános pályázat alapján terjeszt neki elő.
E bizottság tagjait pedig az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője öt évre bízza meg a pályázat lefolytatása alapján. A hatóság vezetőinek a szakképzettségen és szakmai tapasztalaton kívül azt is előírják, hogy öt éven belül nem tölthettek be állami vagy önkormányzati vezető tisztségeket, továbbá az a jogilag nehezen megfogható követelmény is szerepel, hogy legyenek „minden kétséget kizáróan függetlenek”.
A hatóság mellett működne egy Korrupcióellenes Munkacsoport mint a hatóság elnöke által vezetett, de a hatóságtól független, elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerv. 10 tagja az állami szerveket képviselné, tíz pedig a nem kormányzati szereplőket. Ez utóbbiakat „nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes pályázati eljárásban, a szakértelemhez és érdemekhez kapcsolódó tárgyilagos kritériumok alapján kell kiválasztani, és „bizonyíthatóan” függetlennek kell lenniük a kormánytól, a hatóságoktól, a politikai pártoktól és az üzleti érdekektől.
Az Integritás Hatóság elnökét november 4-éig ki kell nevezni, és a szervezetnek november 19-étől (vagyis az Európai Bizottság által szabott határidőre) működnie kell. Ez azt jelenti, hogy a törvényt olyan gyorsan kell elfogadni, hogy az ismertetett pályázatot kiírják előbb az Alkalmassági Bizottság tagjaira, utána ez a bizottság lebonyolítsa a hatósági elnök tisztségére a pályázatot, majd javaslatot tegyen az ÁSZ-elnöknek, aki ennek alapján küldi el a maga javaslatát az államfőnek. Mindezt november 4-éig, tehát a mától, szeptember 23-ától számított 42 napon belül.
Nem véletlen, hogy a törvényjavaslat benyújtásával egy időben a pályázat kiírását is megjelentette az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF), ez ezen az oldalon érhető el.
Egy ehhez kapcsolódó másik törvényjavaslat az európai uniós források felhasználásáért felelős Navracsics Tibor miniszter munkaszervezetében Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot hoz létre.
Egy újabb javaslattal megkönnyítik a közérdekű adatokhoz való hozzáférést is. Törlik az információszabadság-törvényből, hogy a kért adathordozó árán és kézbesítésének költségén kívül az „aránytalan mértékű” munkával járó adatkigyűjtésért az ezzel összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét is felszámolhassák, ami megnehezítette az ilyen adatokhoz való hozzáférést. A fennmaradó költségtérítés nagyságát kormányrendelet fogja szabályozni. Továbbá ez év végével, tehát a veszélyhelyzet megszűnését nem megvárva megszüntetik azt a lehetőséget, hogy az állami szervek a veszélyhelyzetre hivatkozva halogathassák a tájékoztatást, a határidő alapesetben újból 15 nap lesz.
