Itt a Fidesz indoka, miért kell elhalasztani a svéd és finn NATO-csatlakozás szavazását
Véglegesítette a jövő heti parlamenti ülés napirendjét az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete, a Házbizottság. A testület csütörtökön, délelőtti ülésén a hvg.hu előzetes információinak megfelelően kormánypárti javaslatra átírták a Házbizottság legutóbbi, múlt heti ülésén már jóváhagyott napirendet úgy, hogy
mégsem a jövő héten, hanem csak 2 héttel később, a március 20-i héten tartják a finn és a svéd NATO-csatlakozásról szóló előterjesztés zárószavazását.
Ahogy arról már írtunk, az egyébként is több mint 7 hónapig „parkoltatott" kormányzati előterjesztés – amelyet tavaly július közepén nyújtottak be, de csak e héten vették napirendre – zárószavazása azért csúszhat újabb 2 hetet, mert azzal a Fidesz-KDNP be akarja várni a Svédországba és Finnországba a jövő héten induló „vitarendező" tárgyalódelegációját.
A csütörtöki Házbizottságon viszont elhangzott egy hivatalos indoklás is a csúszásra. Az ülésen résztvevő több forrás is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azzal magyarázta a jövő heti szavazás elmaradását, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetségben olyan sokan vannak, akik a svéd és finn részről a magyar jogállamiságot érő, szerintük alaptalan kritikák miatt vonakodnak támogatni a két ország NATO-tagságát a viták rendezése előtt, hogy nem lenne meg a szükséges többség.
A kormánypártok minél szélesebb körű támogatást szeretnének a NATO-bővítés jóváhagyásához, de úgy látják, a jövő héten nem biztos, hogy meglenne a szavazásnál a többség, nem lenne elég „igen" voks a Fidesz és a KDNP képviselői részéről"
– mondta az ülésen résztvevők beszámolója szerint Balla György fideszes politikus. Ez az indok azonban eléggé hihetetlenül hangzik. Nem csak azért, mert már az is ritka, hogy a katonás rendben szervezett frakciószövetségen belül ellentmondjanak Orbán Viktor miniszterelnök kifejezett, a két ország NATO-csatlakozását támogató döntésének. Hanem azért is, mert Balla György indoka azt jelentené, hogy a „135 bátor" kormánypárti többsége – sőt kétharmadnál is nagyobb többsége – nyíltan szembehelyezkedne Orbán akaratával egy nyílt szavazáson.
A NATO-bővítést jelentő két törvényjavaslat elfogadásához ugyanis sima feles többségre lenne szükség a szavazásnál, vagyis a 199 fős törvényhozásból legalább 100 igen voksra lenne szükség. Mivel egyedül a Mi Hazánk jelezte, hogy nemmel szavaz, viszont az összes többi ellenzéki frakció, és vélhetően a független képviselők is igennel voksolnának, ahhoz, hogy ne legyen meg a többség, a 135 kormánypártiból 97-nek kellene nemmel szavaznia a kormány előterjesztésére, amire pedig még nem volt példa.
Arra egyébként szerdán a plenáris ülésen a témáról tartott általános vitában sem volt utalás semelyik kormánypárti felszólaló részéről, hogy ilyen jelentős „ellenállás" lenne a Fidesz-KDNP-ben, sőt: mindkét frakció részéről megerősítették, hogy meg kívánják szavazni az előterjesztéseket, de amúgy fontosnak tartják, hogy a politikai viták rendezése érdekében a tárgyalódelegáció a két országban látogatást tegyen. Próbáltuk Balla Györgyöt is elérni, hogy a frakciószövetségen belüli arányokról kérdezzük, de nem sikerült elérnünk őt.
A hvg.hu egyébként arról is írt, hogy ráadásul a „vitarendező” célú, amúgy nem is hivatalos parlamenti delegáció tárgyalásainak semmilyen jogi kötőereje nincs, így látogatásuk eredményét is legfeljebb „döntéselőkészítő” tapasztalatként hasznosíthatják a kormánypártiak majd a szavazáskor. Amúgy pedig azzal, hogy a svéd és finn NATO-csatlakozás szerdai, 4 órás parlamenti vitájában a Fidesz és a KDNP is jelezte, hogy támogatják a bővítést, lényegében elismerték, hogy a vitarendező küldöttség egy tét nélküli politikai akció, ami nem előfeltétele a támogatásnak.
