Infláció: szemmel alig látható a lassulás, márciusban is meghaladta a 25 százalékot az árak emelkedése
Folytatódott az infláció nagyon-nagyon lassú csökkenése, de ebben nincs sok köszönet: a Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a márciusi számait, ezek szerint
a januári 25,7 és a februári 25,4 százalék után 25,2 százalékos volt a márciusi infláció.
Ha nem az egy évvel korábbihoz, hanem az egy hónappal ez előttihez hasonlítjuk a számokat, akkor az látszik, hogy februárról márciusra 0,8 százalékkal nőttek átlagosan az árak.
A fogyasztói árak 25,2 százalékos éves emelkedése meghaladja az elemzői várakozásokat: a Portfolio elemzőinek konszenzusa 24,9 százalék volt.
Persze hiába a csökkenés, a mienk szinte biztosan még mindig az Európai Unió legnagyobb inflációja. Eddig a 27 tagállam közül 21 közölte a maga márciusi adatát, a magyart még csak meg sem közelítette senki sem. A 21-ből 14 pedig már el is érte a magyar kormány célját, azt, hogy egy számjegyűre csökkentsék le az inflációt. Luxemburg és Spanyolország pedig el is ért már oda – 4 százalék alá –, ami hivatalosan a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja.
Az is jól látszik a számokon, hogy ugyan Közép-Európában magasabb az infláció, mint nyugaton, a magyar adat így is kiugró. Szlovákiában például 14,8, Horvátországban 10,5, Szlovéniában 10,4 százalékos a mutató. Csehországból, Lengyelországból és Romániából még csak februári számot ismerünk, de az ottani 18,4, 17,2, valamint 13,4 százalékos adat is alacsonyabb a mostani magyarnál.
Annak, hogy már egy kicsit lassul a drágulás tempója, több oka is van. A legfontosabbak között érdemes említeni, hogy a földgáz, valamint több élelmiszer-alapanyag ára is esett az elmúlt hónapokban, az enyhe tél és kora tavasz miatt viszonylag sokan maradtak a rezsicsökkentés fogyasztói korlátja alatt, a forint sem annyira gyenge, mint tavaly ősszel volt, és több üzletben már azért kénytelenek akciózni, mert különben nem maradna, aki meg tudná venni az árukat. És persze tavaly ilyenkor is elég magasak voltak az árak, vagyis lassan a bázishatás miatt is lassul az infláció.
Részletesen a következőképp jött ki a mostani adat:
Az élelmiszereknél a hvg.hu bolti tesztjében arra jutottunk, hogy az akciók és az árstopok arra már alkalmasak voltak, hogy kiegyenlítsék az összes többi termék drágulását legalább az előző hónaphoz képest. A KSH most azt állapította meg: februárról márciusra 1,5 százalékkal lettek drágábbak az élelmiszerek. A zöldség és gyümölcs 6,1, az alkoholmentes üdítők 4,5, a csokoládé és kakaó pedig 2,6 százalékkal lett drágább. A sajt ára 3,7, a vajé és vajkrémé 3,1 százalékkal csökkent.
Egy év leforgása alatt pedig a tojás 74, a tejtermékek 72,8 százalékkal drágultak. A vaj 68, a kenyér 67, a sajt 60,6 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor volt, de a tej ára is a másfélszeresére nőtt, a péksüteményeké pedig majdnem elérte ezt a határt, ott 48 százalékos volt az áremelkedés.
Az energiaárakon belül februárról márciusra jelentős csökkenést mértek, 3,8 százalékkal olcsóbb a rezsi átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz ára 8,7 százalékkal csökkent. Sokaknak segítség lehetett, hogy a március az utolsó néhány napját leszámítva egészen enyhe volt, így már jobb eséllyel férhettek be a határ alá, ami alatt rezsicsökkentett árat fizethettek. Ha viszont az egy évvel korábbihoz viszonyítjuk, akkor az látszik, hogy a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal drágult tavaly március óta.
Ez az infláció azt jelenti, hogy a reálkeresetek továbbra is zuhannak, rövid távon az emelkedő fizetések sem képesek lépést tartani a drágulással. Amire az emberek teljesen természetes módon úgy reagálnak, hogy spórolnak, méghozzá már elég látványosan: a friss kiskereskedelmi adat szerint februárban akkorát esett vissza a bolti forgalom, aminél nagyobb zuhanást egyetlen alkalommal mértek, amikor a Covid 2020-as megérkezésekor szinte minden leállt.
Abban teljes az egyetértés a szakértők és a kormány között, hogy valamikor a tavasz végén vagy a nyár elején kezdhet látványosan lassulni a drágulás üteme, addig lassú, fokozatos fékezést látunk majd. Hogy sikerülhet-e lemenni 10 százalék alá, az már nagyobb kérdés – nem teszi egyszerűbbé a helyzetet az, hogy miközben az MNB fékezné az inflációt, addig a kormány még mindig szórná a pénzt a rossz hatások mérséklésére, ezzel viszont további inflációt gerjesztve. Arra pedig elképzelés sem nagyon látszik, hogy ha meglenne a 10 százalék alatti szint – ami még mindig eléggé magas –, onnan hogyan vinnék le 2–4 százalék környékére.
