Így lett Magyarország államformája operatív törzsközösség
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vezetőinek az augusztus 20-i tűzijáték elhalasztása utáni leváltása miatti botrány közepette kevés szó esett a döntést ténylegesen meghozó, Kovács Zoltán államtitkár által vezetett operatív törzsről – pedig ott még időjárásfigyelő munkacsoport is működött. De minek? - tehetnénk hozzá, ha nem idéződne fel azonnal, hogy az utóbbi években az Orbán-kormány csúcsra járatta, és ezzel jelentőségüket nézve totálisan inflálta az ilyen koordinációs, döntés-előkészítő, döntéshozó szerveket.
Így azután míg a propaganda hivatalos kommunikáció ezeket az alkalmi testületeket a problémaorientált, operatív döntéshozatal hatékony fórumainak mutatja be, mások csak az állami bürokrácia, a “vízfej” felesleges szaporítását látják bennük. És vannak a nagyon szigorúak, akik nincsenek tekintettel arra, hogy az ezekben a testületekben ülőknek is kell valami elfoglaltság. Az ő olvasatukban az operatív törzseknek nincs semmiféle gyakorlati hasznuk, csupán a propaganda-kormányzás díszletei, amelyeknek nincs más feladatuk, mint a kompetens, cselekvő kormányzat látszatának fenntartása.
Az operatív törzs a tankönyvi definíció szerint az országot érintő rendkívüli helyzetben létrehozott ideiglenes szakmai javaslattevő testület, amelynek feladata az aktuális krízisállapotban szükséges teendők meghatározása és előkészítése, továbbá az általuk javasolt döntések végrehajtásának felügyelete. Ilyen testületek – jellemzően (és ritka, ám jó esetben) szakértői csoportok – a rendszerváltás óta léteznek, de kifejezetten a nemzeti ünnepekre – március 15., augusztus 20. és október 23. – például csak a tragikus, 2006 augusztus 20-a óta alakítanak ilyeneket.
Az első operatív törzs, az 1989 végén létrehozott, Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság Operatív Törzs elnevezésű testület azóta több névváltoztatáson is átesett, de lényegében máig létezik. Sokkal gyakoribbak azonban a rövidebb ideig működő, ad-hoc szervezetek. Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között is voltak ilyenek, ám ezek akkor még klasszikus havária-eseményekre jöttek létre és nem politikusokból vagy politikai delegáltakból álltak, emiatt nem is a kormányzati struktúrához kapcsolódtak. Ilyen volt például
A speciális, egy-egy eseményre létrehozott operatív törzseknek is évtizedes hagyományuk van. Már 2002 augusztusában létrejött például a Budapesti Rendőr-főkapitányságon belül a Forma-1 magyarországi futamával kapcsolatos feladatokra egy operatív törzs. Később, 2003 tavaszán a Határőrség Országos Parancsnokságán egy másik “az iraki események kapcsán kialakult helyzetet értékelésére” – ez a második öbölháborúként is emlegetett iraki háború időszaka volt.
Már ismét Orbán Viktor miniszterelnökségére esett a 2010. októberi ajkai vörösiszap-katasztrófa okozta kár felszámolását végző Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Operatív Központon belüli operatív törzs működése. Minőségi váltást jelentett aztán 2014 elején “az ukrajnai válsággal kapcsolatos döntések előkészítésére” létrehozott operatív törzs. A később Viktor Janukovics ukrán elnök lemondásához vezető kijevi forradalom eseményeire reagáló grémium ugyanis kifejezetten a miniszterelnök utasítására, a belügyminiszter vezetésével, politikai jellegű testületként jött létre.
Még egyértelműbb jele volt az operatív törzsek “politikai kisajátításának” a 2015-ös menekülthullám kezelése. Az országos rendőrfőkapitány május 15-én rendelte el a Határrendészeti Operatív Törzs létrehozását, ám nyár végére kiderült, hogy egyrészt a szervezet mozgástere szűk a helyzet kezelésére, másrészt a migráció kulcsfontosságú politikai kérdéssé is vált. Júniusban a kormány elrendelte a déli határkerítés építését – ekkoriban Orbán már népvándorlásról beszél, a kormányzati kommunikációban pedig civilizációs kihívássá vált a menekülthullám –, majd
szeptember 11-én a belügyminiszter elrendeli a 24 órás folyamatos munkarendben működő, “a migrációs helyzet kezelésével kapcsolatos feladatokat koordináló” operatív munkaszervezet, a Központi Operatív Törzs felállítását.
Alig két hónappal később, 2014. november 14-én az országos rendőrfőkapitány a rendőrség szervezetén belül hozott létre egy operatív törzset a párizsi terrortámadások nyomán a hazai helyzet kezelésére. Az ezt követő öt év – a szokásos, a nemzeti ünnepek megrendezéséért felelős testületek működését leszámítva – operatív törzsek nélkül telt el. Változást a koronavírus-világjárvány megjelenése hozott. Az akkor hivatalosan Magyarországon még nem is létező járvány kezelésére
2020. január 31-én létrejött a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs, tagjai között Müller Cecília országos tiszti főorvossal, akit Orbán úgy jellemzett a bejelentéskor, hogy “egy kiváló asszony, aki szagolt már puskaport, tehát nem először lát nehéz helyzetet.”
A járványügyi operatív törzs létrehozásának szükségességéhez kétség nem férhet, hiszen egy egészségügyi válsághelyzet idején különös jelentősége van annak, hogy az állam cselekvését megvalósító közigazgatás milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tudja erőforrásait és eszközeit mozgósítani. Az alakuló ülésen egyébként az operatív törzs rögtön elfogadott egy 28 pontos akciótervet. Erről aznap Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt a Kossuth Rádióban, megemlítve, hogy a testület “azt hiszem, ma reggel fel is állt”.
Közben rendkívüli jogrendet és a rendeleti kormányzásra lehetőséget adó veszélyhelyzetet hirdettek ki, a kormány pedig 2020 júniusában létrehozta a már csak röviden operatív törzsnek hívott új szervezetet, amely máig működik. Az új munkacsoport a kormányzati lépések meghatározásában jelentős szerepet kapott, ám a milliókat érintő járványügyi korlátozásokat elrendelő döntéseinek háttere, indokai csak 2030-ban derülhetnek ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak. A jegyzőkönyvek nyilvánosságáért a hvg.hu májusban bírósághoz fordult.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként rendszeresen részt vett és vezette az operatív törzs üléseit. Gyakran posztolt a Facebookon arról, hogy a testület tanácskozásán kezdte a napot, már hajnali 6–7 órakor. Egy alkalommal úgy fogalmazta meg a helyzetet: “Ez most nem egy politikai kormány, hanem egy válságkezelő operatív törzs, én is inkább érzem magam az operatív törzs vezetőjének, mint miniszterelnöknek.” A központi operatív törzs mellett egyébként csaknem tucatnyi, az élet egyes területeit lefedő akciócsoport is alakult – döntően politikusok részvételével – Orbán utasítására:
Még a járvány első hónapjaiban, 2020 júniusában a központi mellett újabb operatív törzs alakult, méghozzá Varga Mihály vezetésével a gazdaság újraindítását célzó Gazdaságvédelmi Operatív Törzs – ezen belül később létrejött egy külön építőipari akciócsoport is az ágazati kapacitások bővítésére és a beruházások felgyorsítására. A tavalyi év pedig különösen mozgalmas volt szervezetfejlesztési szempontból, hiszen újabb és újabb törzsek alakultak. A nyáron, júniusban egyszerre kettő is: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével a Gazdaság Újraindításáért Felelős Operatív Törzs, valamint Novák Katalin (akkor még) családügyi miniszter irányításával a Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs.
Szintén tavalyi rekord, hogy két másik operatív törzs is alakult, amelyeknek a vezetője is ugyanaz volt: Kovács Zoltán. A szenvedélyes vadász Kovács 2018 végén vált meg kormányszóvivői pozíciójától, de nem maradt sokáig munka nélkül, mert gyorsan kinevezték a 2021-es vadászati kiállítás kormánybiztosának, majd a rendezés évében megbízták a vadászexpó megrendezéséért felelős operatív törzs irányításával is. Sőt, a szintén tavaly őszi másik rendezvény, a pápalátogatással egybekötött Eucharisztikus Kongresszusért felelős másik operatív törzs vezetője is ő lett. Kovács igazi reneszánsz szervezőember, mert az idei március 15-i és augusztus 20-i ünnepekért felelős operatív törzseket is ő vezette.
Egyelőre idén sem állunk rosszul az operatív törzsek számát illetően, hiszen három új is dolgozik már az év eleje óta. Február 24-én, az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború napján megalakult a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs. Egy parlamenti választással, néhány hónappal és egy újabb Orbán-kormánnyal később, július közepén a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett (noha ilyen jogi kategória nem létezik), és megalakult az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs is. Alig két héttel később, július végén pedig az aszály kezelésére alakult operatív törzs.
