Budapest
2024 november 19., kedd
image

Időskor egészségben? Bolíviában találták meg a kulcsot hozzá

Az iparosodott világ jólétben él, kevesebb erőfeszítésre van szükség és jobban hozzá lehet férni szinte bármilyen élelmiszerhez. A mozgásszegény életmód és az elhízás azonban végül benyújtja a számlát: az évek múlásával egyre több a betegség, kisebb lesz az agytérfogat, hamarabb kezdődik a kognitív hanyatlás.

A Bolívia trópusi erdeiben élő bennszülöttek körében viszont meglehetősen alacsony a szív- és agybetegségek aránya. Ez keltette fel a Dél-Kaliforniai egyetem szakembereinek érdeklődését is. Kutatásukba 1165 tsimané és mosetén felnőttet vontak be. Megmérték a 40–94 éves kor közötti résztvevők testtömegindexét (BMI), vérnyomását, összkoleszterinszintjét és egyéb általános egészségi mutatókat is. Az agy térfogatának kor szerinti mérésére CT-vizsgálatokat használtak.

Azt találták, hogy mindkét törzsnél kisebb az agysorvadás mértéke és jobb a szív- és érrendszeri egészség az Egyesült Államok és Európa lakosaival összehasonlítva. Életmódjuk még az iparosodás előtti korokat idézi, amikor az embereknek több időt kellett tölteniük a testmozgással, hogy táplálékot találjanak – magyarázzák a kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban.

Bár hasonló a nyelvük, ősi történelmük és a megélhetési módjuk a Mosetén törzsre nagyobb hatással van a modern technológia, az orvostudomány, az infrastruktúra. A kutatók egyfajta közvetítő népességként tekintenek rájuk, aminek köszönhetően összehasonlítható az életmód és az egészségügyi tényezők széles spektruma. A vizsgálatokból kiderült, hogy a mosetének jobb egészségi állapotban vannak, mint a modern populáció Európában és Észak-Amerikában, de nem olyan jóban, mint a tsimanék.

Ez utóbbiaknál meglepő módon a BMI és a valamivel magasabb „rossz koleszterin” szintje az életkorhoz képest nagyobb agytérfogathoz társult. Ennek az lehet az oka, vélik a kutatók, hogy az egyének átlagosan izmosabbak, mint az ipari országok hasonló BMI-vel rendelkező egyénei. Ettől függetlenül mindkét közösség közelebb kerül a napi megerőltetés és a táplálékbőség közötti egyensúlyhoz, ami kulcsfontosságú lehet az egészséges agyöregedés szempontjából.