Hogy lehet csak 15,6 százalékos az infláció, ha az ételek ára így elszállt?
15,6 százalékosra ugrott az infláció augusztusban, ezen belül az élelmiszerek egészen extrém ütemben, 30,9 százalékkal drágultak. Azt már kigyűjtöttük a KSH adataiból, hogy milyen termékek ára nőtt legalább 25 százalékkal az elmúlt 12 hónapban, viszont adja magát a kérdés: akkor hogyhogy csak 15 százalék fölötti az infláció?
A Központi Statisztikai Hivatal 140 termékcsoport árai alapján rakja össze az inflációs mutatót, ezek közül 72-ben volt 15 százalék fölötti áremelkedés.
A két legfontosabb tétel, amely visszahúzta az átlagot, a dohányáruk, valamint az üzemanyagok: a dohánytermékeknél 11,6 százalékos drágulást mértek a tavaly ilyenkorihoz képest, a benzinnél és a gázolajnál pedig 6,2 százalékosat, még úgy is, hogy augusztusban már azzal együtt számoltak, hogy szűkült a hatósági áras üzemanyagra jogosultak köre.
Ez a két tétel együttvéve 13 százalékos súlyt jelent abban a fiktív fogyasztói kosárban, amely alapján a KSH súlyozza az árukat és szolgáltatásokat az infláció kiszámításakor, vagyis kimondottan sokat számít az, hogy ezek csak átlag alatt drágultak.
Majdnem 5 százalékos súllyal számít az inflációba a háztartási energia is, márpedig az augusztusban még csak 2,1 százalékkal drágult. A palackos gáz, a szén és a brikett ára kilőtt ugyan már ebben a hónapban is, az összes többinél viszont a mostani adaton még nem látszik a rezsiemelés hatása, majd csak az ez utániakon fog, addig ez is csökkenti az inflációt.
Összesen tíz olyan termék volt, amelynek az ára nem nőtt, ezek együtt a fogyasztói kosár 9,7 százalékát adják, vagyis a magyarok összes költésének majdnem tizede ment el olyan termékekre, amelyek nem lettek drágábbak. Közülük hét pontosan ugyanannyiba került idén augusztusban, mint tavaly olyankor: a távfűtés, az áram, a vezetékes gáz, a szemétszállítás, a vízdíj, a csatornadíj, valamint egyetlen, nem a rezsibe tartozó elemként a munkahelyre, illetve iskolába történő, központilag szervezett utazás.
Három olyan tétel maradt, amely olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt. Közülük a legjobban, 27,8 százalékkal a tankönyvek ára csökkent, de miután most már szinte minden általános- és középiskolai tankönyv ingyenes, a megmaradt összes többi csak 0,003 százalékos súllyal számít a fogyasztói kosárba, úgyhogy látványos a szám, de igazából nem fontos.
Annál fontosabb az, hogy a telefon- és internetdíjak átlagosan 1,9 százalékkal alacsonyabbak lettek az elmúlt egy évben, erre az összes fogyasztási kiadás 3,3 százaléka ment el. Szintén olcsóbbá vált átlagosan 2,7 százalékkal a helyi tömegközlekedés, miután még az év elején több városban is csökkent a bérletek ára – az már más kérdés, hogy ezzel sokra nem mennek azok, akik olyan helyen élnek, ahol nem csökkent.
