Hogy kerül a wifi az ukrán-orosz frontra?
„Csodafegyverek” márpedig nincsenek. Katonai elemzők és biztonságpolitikai szakértők újra és újra arra figyelmeztetik a nyilvánosságot a több mint fél éve tartó orosz-ukrán háború során, hogy az olyan nyugati fegyverek, mint a Javelin páncéltörő rakéta, vagy a HIMARS rakétatüzérségi rendszer nagyban alakíthatnak az aktuális harctéri helyzeten, de a háborút nem döntik el, mert egy háború összetettebb annál, hogy egy-egy fegyver határozza meg a kimenetelét.
Mégis, van az Ukrajnának nyújtott nyugati eszközök közül egy, amely az összes közül talán a leginkább rászolgált arra, hogy "csodafegyvernek" nevezzék, de ez nem egy rakétarendszer, vagy egy harckocsi, sőt nem is fegyver. A berendezést Starlinknek hívják, a Földre visszatérő rakétáiról híres amerikai vállalat, a SpaceX fejlesztése, és alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak segítségével nyújt nagy sebességű internetelérést egy hordozható adóvevőn keresztül. Vagyis a „csodafegyver” a wifi.
Amikor nem katonai kommunikációra használják, az ukrán katonák a Starlinken keresztül tartják a kapcsolatot családjukkal és barátaikkal, követik a háborúval kapcsolatos legfrissebb híreket, vagy Call of Dutyt játszanak az okostelefonjukon, miközben bunkerekben várják az utasításokat két rakétacsapás között. Mindez a Politico júniusi riportjából derül ki, de hasonló dolgokról számolt be a Kyiv Independent, és David Patrikarakos haditudósító is, amikor pár hónappal ezelőtt az ukrán hadsereg drónos felderítő egységének egyik tagja körbevezette őt a donbaszi fronton.
A Starlink műholdas internete a háború kezdete óta integráns része az ukrán hadikommunikációnak. Olyan helyekre juttat nagy sebességű internetkapcsolatot, ahol jó ideje már áram sincsen, rajta keresztül tartott Zoom-beszédeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a legtöbb nyugati ország törvényhozásában, és a Starlink tette lehetővé azt is, hogy a hónapokig körbekerített Azovsztal acélgyár védői a gyár alatti bunkerekből adjanak interjút külföldi médiumoknak. A Starlinknek köszönhetően gyorsabb a net az ukrán fronton, mint itt nálunk a szerkesztőségben, és több ukrán és külföldi szakértő szerint is nagyot fordított a háború – különösen az információs háború – menetén.
A Starlinket arra találták ki, hogy nagy sebességű internetelérést vigyen olyan szegleteibe a világnak, ahol nincs meg a tradicionális infrastruktúra ahhoz, hogy kábeles technológiával, például optikai szálakkal továbbítsák az internetes adatokat a végfelhasználókhoz. A SpaceX fejlesztése alacsony Föld körüli pályán keringő műholdkonstellációk segítségével, rádiójelek formájában biztosít internetelérést az űr vákumán keresztül. A földi állomások – ezek egyszerűen mozgatható, 50 cm magas tárcsák, és így néznek ki – jeleket sugároznak a Föld körüli pályán keringő műholdaknak, amelyek aztán továbbítják az adatokat a Starlink-felhasználóknak vissza a Földre.
Február 26-án, két nappal az orosz invázió kezdete után Mihajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős ukrán miniszter közzétett egy Twitter-bejegyzést, melyet Elon Musknak, a világ egyik leggazdagabb emberének, a Tesla, a SpaceX (és ezzel a Starlink) tulajdonosának címzett. „Elon Musk, amíg ön a Marsot próbálja kolonizálni, Oroszország megpróbálja elfoglalni Ukrajnát! Miközben a rakétái sikeresen érkeznek vissza az űrből, orosz rakéták támadják az ukrán polgári lakosságot! Arra kérjük, hogy lássa el Ukrajnát Starlink állomásokkal és szólítsa fel az épeszű oroszokat, hogy álljanak fel” – írta Fedorov a kétségbeesett üzenetben. Pár órával később jött a válasz Musktól: „A Starlink szolgáltatás aktív Ukrajnában. További terminálok úton.” Ahogy azt a SpaceX elnöke, Gwynne Shotwell később elmondta, ez a tweet adott zöld utat ahhoz, hogy elérhetővé tegyék a szolgáltatást Ukrajnában. Mint mondta: „Ez volt az engedélyünk. Ez volt a miniszter levele. Egy tweet.”
Noha valóban ez a mozzanat kellett ahhoz, hogy elérhetővé tegyék a SpaceX műholdas internetét a háború sújtotta országban, a Starlink ukrajnai története korábban kezdődött. Az ukrán vezetés tisztában volt azzal, hogy az internetelérés – katonáknak és civileknek egyaránt – kritikus pont lesz egy potenciális háborúban Oroszország ellen. A SpaceX és Kijev között még 2022 legelején elkezdődtek a tárgyalások arról, miként lehetne az amerikai vállalat műholdas internetét alkalmazni az országban – az eszköz későbbi elsöprő sikerével pedig mindkét fél nagyon jól járt. Musknak remek PR-fogás a Starlink ukrajnai eredményessége, a háború ráadásul azt is lehetővé tette, hogy éles helyzetben teszteljék a szolgáltatást, amire időközben felfigyelt több ország hadserege is. Az amerikai légierő július végén a Starlinknek ítélte oda az európai és afrikai műholdas internetelérésére vonatkozó szerződést. A közel 2 millió dolláros megállapodás 12 hónapra szól, a felek köztes megoldásnak tekintik, amíg egy átfogó megegyezés nem születik. A Starlink amúgy jelenleg Ukrajnán kívül további 39 országban biztosít internet-hozzáférést, amit kétezer darab - Föld körüli pályán keringő - műholddal érnek el. A cég globális lefedettségre törekszik, ezért az elkövetkező években több mint 40 ezer műholdat terveznek felbocsátani.
A Kyiv Independentnek nyilatkozó ukrán tisztviselő, Andrij Nabok szerint Ukrajna eddig ötezer Starlink-terminált kapott Lengyelországtól, ötezret az amerikai USAID-tól (United States Agency for International Development), és további ötezret uniós országoktól, a többit pedig a SpaceX-től és magáncégektől. A szolgáltatás használatának számláját a SpaceX állja, ugyanakkor az is kiderült, hogy a cég egymilliárd forintnak megfelelő összegért kapcsolta rá a hálózatra az országot. Utóbbi összeget az amerikai adófizetők dobták össze. Kezdetben csak azok kaphattak Starlinket, akiknek a legnagyobb szükségük volt megbízható internetre, így az ukrán hadsereg, energetikai vállalatok, kórházak, iskolák, médiaszervezetek és informatikai cégek voltak előnyben részesítve. Mostanra azonban bárki megrendelheti magának a szolgáltatást, a Starlink ugyanis az ország minden pontjára szállít eszközöket – leszámítva persze az orosz kézen lévő területeket –, júniusban pedig a hivatalos működési engedélyét is megkapta az ukrán kormánytól.
A kereslet a hivatalos engedélyezés ellenére nem ugrott meg túlságosan, Ukrajnában ugyanis a világon az egyik legolcsóbb az internet (havi 7,40 dollár, mai árfolyamon nagyjából 3 ezer forint), míg a Starlink világviszonylatban is drágának számít (500 dollár – kb 200. ezer forint –, plusz a havi díj, ami 60 és 100 dollár között mozog). Maga az eszköz egyébként egy műholdvevő antennából, annak tartójából és egy wifi routerből áll, és körülbelül 20 perc beüzemelni, vagyis nem több, mint egy otthoni wifi-routert üzembe helyezni, ami különösen előnyös, ha mindez a fronton történik.
A Starlink jelentőségére természetesen az oroszok is felfigyeltek, ahogy arra maga Elon Musk is felhívta a figyelmet több Twitter-bejegyzésben. Korábban írtunk arról, hogy az orosz űrügynökség vezetője, Dimitrij Rogozin még meg is fenyegette Muskot, amiért a Starlinken keresztül segítette „az ukrán fasiszta erőket”. Az orosz hackerek rendszeresen támadják a Starlink rendszerét, aminek azonban megvan az az előnye, hogy az egyes eszközök számítógépes kódja nagyon egyszerűen megváltoztatható. Amikor jelet sugároz, akkor a Starlink ráadásul a tradicionális, magas Föld körüli pályán keringő műholdakkal ellentétben nem egy műholdra, hanem műholdak konstellációjára támaszkodik, így a rendszer fizikai megsemmisítése sem jöhet szóba, ahhoz ugyanis ismerni kéne egyszerre az összes műhold pontos helyzetét.
Az információs háború – ami az orosz-ukrán konfliktusban a felek között zajlik – a valódi harcokkal elválaszthatatlanul összefonódott az utóbbi hónapokban. Az ukrán vezetés ezt nagyon jól tudja és ki is használja. Amikor nem veszélyezteti egy konkrét hadművelet sikerességét, vagy emberek biztonságát, maga az ukrán hadsereg tölti fel a Telegramra és a Twitterre a katonák által készített nyers felvételeket a több ezer kilométeren dúló harcokról. Utóbbi lehetővé teszi azt is, hogy a nyílt forrású hírszerzők egyre népesebb közössége friss és hiteles képet alkosson a harctéri eseményekről. Ebben a háborúban ismerte meg a fél világ az OSINT kifejezést: az open-source intelligence az újságírók és a katonai elemzők egyik legfontosabb eszköze lett a konfliktusban. Mindehhez pedig egy dolog kellett csak: wifi.
Nyitóképünkön az Elon Musk vezette SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Starlink nevű műholdflottája elhalad az ausztriai Herrnleis felett 2021. május 9-én éjjel. Képünk illusztráció. Fotó: MTI / EPA / Christian Bruna
