Hogy élnek a törökök, akiknél majdnem duplájára drágultak az élelmiszerek egy év alatt?
Rekordokat dönt az infláció Törökországban, ahol szeptemberben 83% volt az áremelkedés – hivatalosan. A független közgazdászok kutatócsoportja – Enag – az inflációt 186%-ra becsüli. Hogy viselik el ezt a törökök, akiknek csaknem a fele az 5500 lírás (123 ezer forintos) minimálbérből él?
„Minden mindenütt drága. Már a piac is drága lett, de még mindig olcsóbb, mint ha a boltban vásárolnék. Így aztán otthon kotyvasztok valamit, ha tudok. Nagyon egyszerű ez: ma Törökországban az a helyzet, hogy ha van pénzed, akkor eszel. Ha pedig nincs, akkor nem” – foglalja össze a siralmas állapotokat Fatos asszony, aki az RFI tudósítójának nyilatkozott Isztambulban.
Az élelmiszerek ára még az általános infláció mértékét is meghaladta: 93% egy év alatt!
Fatos úgy védekezik, hogy befőz. Távolról sincs egyedül ezzel a nyugdíjas asszony. Selma, aki a piacon árulja saját készítésű szószait, szomorúan kénytelen konstatálni, hogy egyre kevesebb a vásárló. Mindenki inkább otthon készít el mindent, mert a vásárlást már nem engedheti meg magának.
Erdogan: ellenségem a magas kamat
Recep Tayyip Erdogan elnök szerint jövőre megkezdődik az infláció mérséklődése. Az elnök számára ez különösen fontos, mert 2023-ban választások lesznek. Erdogan népszerűsége az utóbbi években jelentősen csökkent, amióta a török gazdasági csodát felváltotta az infláció és a török líra mélyrepülése. A három legnagyobb város, Isztambul, Ankara és Izmir már az ellenzék kezére jutott. A falvak jelentik Erdogan vallásos-nacionalista rendszerének hátországát. A falvakat kevésbé sújtja az infláció, mert ott az emberek jó része nem az üzletekben szerzi be az élelmiszert. A falvakban a befőzés még nem ment ki a divatból, mint Isztambulban.
Ilyen magas infláció esetében mindenütt a világon emelik az alapkamatot a nemzeti bankok, de nem így Törökországban, ahol épp ellenkezőleg, csökkentik azt. Legutóbb 13%-ról csökkentette 12%-ra az irányadó kamatot a török nemzeti bank, amely Erdogan utasításait követi. Az elnök kirúgta azokat a jegybankelnököket, akik a hatalomtól függetlenebb pénzügyi politikát akartak folytatni a török líra védelmében. Az eredmény: az év eleje óta a felére csökkent a török líra árfolyama. Ennek persze előnyei is vannak, hiszen a külföldi turisták számára így Törökország olcsó, míg a hazai lakosság az infláció csapdájában vergődik.
Erdogan elnök unortodox gazdaságpolitikáját azzal indokolja, hogy számára fontosabb a növekedés, az export, a turizmus mint az árak stabilitása.
„Ellenségem a kamat!” – deklarálta Erdogan a múlt héten. Kérdés, hogy Törökország népe mit gondol erről: kilenc hónap múlva választásokat rendeznek az országban.
