Hodász András: Jelen pillanatban annak örülök, hogy még életben vagyok
Az őt ért abúzusnak nincs köze ahhoz, hogy otthagyta a papi pályát – hangsúlyozta Hodász András Gulyás Balázs podcastjében. „Nem erre készültem, senki nem úgy megy papnak, hogy csak tíz évig csinálja, nagyon sokáig küzdöttem” – magyarázta, hozzátéve, hogy nagyon sok minden jött össze, ami végül ehhez a döntéshez vezetett. Az interjúban nyíltan beszélt arról, hogy pánikrohamok gyötörték, sokszor fordult elő, hogy a szorongása miatt alig tudott elindulni a misére, és egy hasonló roham miatt ott kellett hagynia egyszer a rózsafüzér-imádságot. A kialakult helyzetben nem tudott másképp dönteni – mondta, a magukat cserben hagyva érző híveknek pedig azt üzente:
Nem jókedvemből tettem, de abszolút megértem a fájdalmukat és a haragjukat.
Az interjúban beszélt arról is, hogy öngyilkossági gondolatai voltak, és ha folytatja a korábbi utat, valószínűleg már nem lenne itt: „Jelen pillanatban örülök, hogy még életben vagyok, és így életben talán fogok tudni még tenni valami Isten országáért, az emberekért valamilyen módon”.
„A megbocsátás az áldozatnak nem a kötelessége, hanem a joga” – mondta Hodász András, amikor szóba került, hogy haragszik-e arra az emberre, aki visszaélt vele. Ő hangsúlyozta, hogy a történtek elengedéséhez, ahhoz, hogy lelkileg és érzelmileg szabad emberként tudjon tovább élni, meg kellett bocsátania neki, az ide vezető úton pedig sokat segített neki a terápia és a pszichodráma. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon még mindig domináns az áldozathibáztató diskurzus, ezért nem is akart közelebbről megnevezni, hogy milyen abúzust követtek el ellene.
A podcast közéleti témákat is érintett, aminek kapcsán Hodász András elmondta, hogy „nagyon fojtogató ma Magyarországon élni”, és másokhoz hasonlóan benne is megfogalmazódott a kivándorlás gondolata. „2023 Magyarországán az emberek gyűlölik egymást, olyan sebek keletkeztek a magyar társadalom szövetén, ami nem lesz reparálható” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ma a hatalomgyakorlás része, hogy politikai kampány szinten lehet gyűlöletet kelteni emberek és embercsoportok ellen. Szerinte a gyűlöletkampányok hatásait csak úgy lehetne ellensúlyozni, ha lenne egy politikai erő, amely a zászlajára tűzné, hogy megbékéljünk egymással, és elkezdjünk úgy nemzetben gondolkodni, hogy mi most 9,5 millió magyarként vagyunk itt. Ha ezt nem ismerjük fel, akkor még többen ki fognak vándorolni – figyelmeztetett.
Hodász András szerint a vallás iránti igény nem tűnik el az emberekből, a történelmi egyházak helyett vannak, akik alternatív spirituális utakat választanak, de sokaknál a politika vesz át a vallás szerepét, és az emberek a párthoz való tartozásukon keresztül kezdik el kereszténynek definiálni magukat, ami viszont nagy veszteség az egyháznak.
