Hiperinfláció fenyegeti Ukrajnát
7,7 milliárd dollár értékben vásárolt ukrán államkötvényeket a nemzeti bank Kijevben azóta, hogy február 24-én kitört a háború. A központi költségvetés állapota katasztrófális: az adóbevételek alig csordogálnak, miközben a katonai kiadások az égbe emelkednek. A költségvetés hiánya 5 milliárd dollárral nő havonta. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy külföldi segítség nélkül Ukrajna nem képes megoldani saját pénzügyi problémáit - mutat rá a londoni Financial Times. A lap emlékeztet: egyedül júniusban a jegybank Kijevben 3,6 milliárd dollár értékű új pénzt nyomtatott, amelynek semmilyen fedezete sincsen.
Mi lesz a hrivnyával?
A háború kezdete óta az ukrán fizetőeszköz elveszítette az értékének a 30%-át. Az infláció hivatalosan 20%, de egyre gyorsul. Az év végére 30%-ot várnak, de valószínűleg magasabb lesz, ha a háború elhúzódik.
“A háború kezdetén, amikor nagy a káosz, a pénznyomtatás ésszerű vállalkozás” - nyilatkozta a Deutsche Wellenek Yuriy Gorodnichenko, a kaliforniai Berkeley egyetem tanára, aki nemrég társaival együtt tanulmányt tett közzé Londonban Ukrajna pénzügyi helyzetéről. Ebben azt sürgetik, hogy a jegybank Kijevben lassítsa a pénznyomtatást. “Ez hosszú távon nem fenntartható folyamat. Ha ezt folytatják, akkor lerombolják Ukrajna gazdaságát.”
A mostani infláció kínos emlékeket idéz: a függetlenség 1991-es kikiáltása után hiperinfláció pusztított Ukrajnában. 2000% fölött volt az infláció 1992-ben, pedig akkor nem is volt háború. 2014- ben is komoly inflációs csapás érte Ukrajnát: az árak 50%-kal emelkedtek. Akkor komoly háborús feszültség uralkodott a térségben, mert az oroszok elfoglalták a Krím-félszigetet.
Mit lehet tenni a hiperinfláció elkerülésére 2022-ben?
A pénzügyi tanulmány szerzői azt javasolják, hogy a kormány növelje adóbevételeit, és kérjen több külföldi támogatást, miközben a jegybank visszafogja új pénz kibocsátását. Jelenleg Ukrajna költségvetésében egyharmadot tesznek ki az adóbevételek, egyharmad a pénznyomtatás és a harmadik harmad a külföldi segély.
Könnyű ezt leírni, de azt hozzá kell tenni, hogy az ukrán gazdaság szinte leállt a háború következtében. A munkanélküliség 35%-os annak ellenére, hogy a férfiak katonák. Az emberek tömegesen menekülnek Ukrajnából. Ez komoly agyelszívást is jelent, hiszen sokan nem térnek vissza Ukrajnába. A gazdaság télen teljesen leállhat, mivel Ukrajna energiaellátása nincsen biztosítva.
A lakosság rohamtempóban szegényedik el: a Világbank számításai szerint jövőre a többség - 55% - él majd nyomorban Ukrajnában, ahol a háború előtt ez a mutató 2,5% volt.
38 milliárd dolláros külföldi segély
Ennyit ígértek Ukrajnának a nemzetközi szervezetek és a különböző országok, amelyek támogatják Ukrajnát Putyin agressziójával szemben - írja a Financial Times. A legfőbb támogatók az Európai Unió (12,3 milliárd euró) és az Egyesült Államok (8,5 milliárd euró). Csakhogy ezek ígéretek. A valóságban csak csordogálnak a segélyek.
“Az Európai Unió attól tart, hogy Ukrajna nem lesz képes visszafizetni a kölcsönt. Ez teljesen jogos aggodalom. Ezért Brüsszelnek ingyenes támogatást kellene nyújtania Ukrajnának” - érvel a kaliforniai Berkeley egyetem tanára. A kijevi kormány tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal egy 15-20 milliárd dolláros kölcsönről. Ezenkívül Kijev háborús kötvények kibocsátását fontolgatja.
Az ukránok a háború kezdete óta több mint egymilliárd dollárt gyűjtöttek össze a hadsereg támogatására. A Berkeley egyetem tanára szerint a matracok alatt még sok pénz lapul Ukrajnában, ezt is begyűjthetné a Zelenszkij kormányzat. A baj az, hogy a családok maguk is mind jobban rá vannak utalva a készpénzben őrzött tartalékokra. Van még egy lehetséges plusz forrás: az oligarchák offshore-vagyona. Kérdés azonban, hogy ebből mennyit tud begyűjteni a Zelenszkij kormányzat, amelynek hiperinflációval kell szembenéznie Ukrajnában.
